Hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával a bankok

2024. 05. 05., 18:10

A bankok mindössze 6 százaléka készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt – állapítja meg a Capgemini legfrissebb tanulmánya.

A lakossági bankok mindössze 4 százaléka áll készen arra, hogy teljes mértékben kihasználja a generatív mesterséges intelligencia által vezérelt intelligens automatizálás előnyeit – derül ki a Capgemini Institute legfrissebb kutatásából. Bár a lakossági bankok vezetőinek 80 százaléka úgy véli: a generatív MI jelentős ugrást jelent a fejlődésében, a bankszektor nehezen tudja a mindennapok részévé tenni az új technológiát.

A cél: innováció és hatékonyságnövelés

A legtöbb bank szeretne lépést tartani a technológiai fejlődéssel, így nem meglepő, hogy a banki felsővezetők 70 százaléka tervezi, hogy 2024-ben akár 10 százalékkal növeli a digitális átalakulásba történő beruházásokat. A fejlett technológiák stratégiai alkalmazásától az innováció és a hatékonyság növelését várhatjuk – a kutatás szerint a bankok mindezek mellett mégsem állnak készen a (generatív) MI- és gépi tanulás alapú intelligens átalakulásra.

Az intelligens bankolás még nem a közeljövő

A Capgemini 250 lakossági bankot értékelt különböző üzleti és technológiai paraméterek alapján, hogy felmérje az infrastrukturális adat-érettségüket és a mesterséges intelligencia iránti elkötelezettségüket. Kiderült, hogy a legtöbb bank még nincs teljesen felkészülve arra, hogy versenyképesen működjön az intelligens banki jövőben. A lakossági bankok mindössze 4 százaléka ért el magas pontszámot az üzleti elkötelezettség és a technológiai képességek terén, míg 41 százalékuk közepes eredményt ért el. Ez azt jelzi, hogy széles körben még nem állnak készen az intelligens átalakítás koncepcionális elfogadására és tényleges végrehajtására.

A regionális egyenlőtlenségek még jobban kiemelik ezt a kérdést. Észak-Amerikában a bankok 27 százaléka mutatott alacsony felkészültséget, ezt követi Európa 31 százalékkal, és jelentős lemaradással az ázsiai és csendes-óceáni térség (APAC), ahol a bankok 48 százaléka kapott alacsony pontszámot. A bankok több mint 60 százaléka még mindig a KPI-ok meghatározásán és kiszámolásán dolgozik, míg a KPI-okat már felállító bankok 26 százaléka még nem méri azokat. A vezetők 39 százaléka emellett elégedetlen a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi eredményeivel, ami tovább mélyíti a táborok közti szakadékot.

„Egy évvel azután, hogy a generatív mesterséges intelligencia az igazgatótanácsi ülések központi témájává vált, azt látjuk, hogy a bankok a technológiai lemaradást kockáztatják, ha nem veszik át gyorsan az új megoldásokat, és nem készülnek fel az ebből adódó képességek kihasználására” – mondta Nilesh Vaidya, a Capgemini lakossági banki és vagyonkezelési üzletágának globális iparági vezetője.

„A generatív mesterséges intelligencia hatással lehet minden másra, ha felelősségteljesen és bölcsen alkalmazzák a vállalatokon belül. Törekedni kell a generatív MI megmagyarázhatóvá, átláthatóvá tételére is. Most kell cselekedni, ha bizalmat és belsőséges kapcsolatot szeretnénk építeni az ügyfeleinkkel.”

A banki alkalmazottak üdvözlik a generatív mesterséges intelligenciát

A generatív mesterséges intelligencia hatalmas potenciált rejt magában a hatékonyság és az ügyfélélmény növelésében. A banki alkalmazottak a jelentés szerint a generatív MI azon funkcióit üdvözlik leginkább, amelyekkel automatizálható a csalások felderítése, az adatok vizualizálása és elemzése, valamint az ügyfeleknek szóló, személyre szabott üzenetek megfogalmazása és kiküldése. A jelentés megállapítja, hogy a bankok az MI segítségével akár 66 százalékkal is csökkenthetik az operatív feladatokra, dokumentációra, megfelelésre és egyéb, az ügyfelek integrációjával kapcsolatos tevékenységekre fordított időt.

MI válthatja a banki chatbotokat

A járvány az ügyfélszolgálati megkereséseket a digitális csatornákra helyezte át és általánossá vált az önkiszolgáló eszközök, például a chatbotok alkalmazása. A digitális megoldásokkal az ügyfelek elégedetlennek tűnnek. A banki ügyfelek közel kétharmada (61 százalék) azért fordult emberi kapcsolattartóhoz, mert elégedetlen volt a chatbotok megoldásaival, míg 17 százalék egyszerűen nem bízott a chatbotokban és az embereket részesítette előnyben. A jelentés szerint a bankoknak olyan intelligens ügyfélszolgálati központokat kell létrehozniuk, amelyek társalgó MI képességekkel felruházott chatbotokat és alkalmazásokat használnak fel az ügynökök mindennapi feladatainak támogatásához.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS