„5-10 év múlva mit fog érni a pénzük, ha ők vagy a gyerekeik megbetegednek?” – a Mikepércsi Anyák is ott álltak Magyar Péterek színpadán
„Az akkumulátornagyhatalmi mánia messze túlmutat azon, hogy csak helyi problémaként kezeljük” – mondta el a Tisza Párt debreceni tüntetésének színpadán Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért. A civil szervezet azzal lett ismert, hogy több tüntetést szervezett már a városba tervezett akkumulátorgyárak ellen.
A kormány a határozataival, az Országgyűlés a törvénymódosításokkal, a hatóságok a nem kellően határozott és sokszor nem szakszerű döntéseikkel nem szigorítják, hanem egyenesen kiüresítik az egyébként is sok esetben hiányosan átültetett uniós környezetvédelmi szabályokat, a kiemelt beruházássá nyilvánítással pedig egyenesen szabad utat engednek a szennyező akkumulátor-ipari térnyerésnek – tette hozzá
Kozma Éva elmondta: „csak Debrecen ipari parkjaikban jelenleg hét akkumulátoripari beruházás zajlik. Épülnek itt kínai akkumulátorgyárak, már próbaüzemet tart a szeparátorfóliagyár, hamarosan kész a katódgyár is. Az egész országban pedig lassan már negyvennél tartunk” – tette hozzá.
„Ezeknek a felső küszöbértékű, veszélyes üzemeknek, gyáraknak sajátossága, hogy rendkívül környezetszennyező anyagokkal dolgoznak, melyek normál működés mellett is környezetszennyezést okoznak, veszélyesek az élővilágra, az emberek, különösen a gyermekek egészségére. Az általuk alkalmazott technológia a hatóságok számára is jórészt ismeretlen, rendkívül bizonytalan, de robbanásveszélyes, és emellett rengeteg vizet, nem szürke vizet, hanem kristálytiszta ivóvizet használnak fel, valamint óriási az energiaigényük” – sorolta a problémákat a civil szervezet elnöke.
Hozzátette: az elmúlt másfél évük azzal telt, hogy a tudatosan leépített környezetvédelemért küzdöttek. „Ez alatt az idő alatt voltunk mi minden dollárbaloldal, álcivilek, persze áldebreceniek is, akik hisztiznek, és idegen hatalmak által felbérelve veszélyeztetik Magyarország szuverenitását is. Megtapasztaltuk a propaganda karaktergyilkolását, fenyegetését, már a szuverenitási törvény hatályba lépése előtt, sőt, még a külügyminiszter hazaárulózását is” – fogalmazott.
„Nap mint nap úgy viszem be a kicsit az óvodába, hogy a gyárak már ott magasodnak, és sokasodnak a háttérben mindössze másfél-két kilométerre. Egy gyár már pöfög, szóval nézem a szélirányt, vajon merre megy a friss levegő. Összeszorul a gyomrom, ha arra gondolok, el kell innen mennünk. De hogy? Hisz nem tudjuk eladni a hitellel terhelt házunkat. Ha egy robbanássorozat bekövetkezik, az óvoda biztos, de valószínűleg a házunk is a Földdel lesz egyenlő. Mondják az emberek, hogy költözzünk el. Mintha ez olyan egyszerű lenne. A szüleink, nagyszüleink, testvéreink, barátaink itt laknak, itt dolgozunk, itt járnak a gyerekek iskolába, ide kötődünk ezer szállal, szeretünk itt lenni, mert ez az otthonunk. Ezt kitépni nem egyszerű” – mondta el Kozma Éva.
– tette hozzá.
„Büszke egyetemváros? Inkább megtört, gyáva, félelemtől megbénított, rettegő gyárváros, egy gyármegye” – fogalmazott a mikpércsi anyák képviselője.
Ezután kérdéseit sorolta: „Öt-tíz év múlva mit fog érni a pénzük, ha ők vagy a gyerekeik megbetegednek? Ki és hol fogja őket meggyógyítani? Vagy meggyógyulnak egyáltalán? Egy kínai egyetemen készült kutatás szerint az akkumulátorgyártáshoz tartozó üzemek három-négy kilométeres körzetében semmit nem szabad termelni, csak erdők lehetnének körös-körül. Sehol nem vették figyelembe a veszélyeket. A mezőgazdasági, az élelmiszerbiztonsági, a népegészségügyi hatóságok nem emeltek kifogást egy árak ellen. Ha eddig azt figyelted, hogy hazai termesztésű, egészséges, biztonságos élelmiszert adsz a családodnak, gyermekednek, akkor most már majd pont azt fogod nézni, hogy csak nehogy ittenit?
Fel vagyunk készülve a rákkeltő nehézfémekkel és NMP-vel szennyezett levegőre, vízre, talajra és élelmiszerekre? Az egészséghez való jog alkotmányos alapjogunk, és ehhez ragaszkodunk, és nem engedjük, hogy ezt kockáztassák, ennek feladására nem kötelezhetnek bennünket és családjainkat, hallgassák meg végre az itt élő, itt élni akaró emberek a választók véleményét és akaratát.”
„Görcsölő, megfáradt emberek, akiknek a véleménye nem számít, veletek vagyunk! Köd, Iváncsa, Komárom, Ács, Győrszentiván, Fót, Monor, Sóskút, Nyíregyháza, Tata, Miskolc, Bécs, Szeged, Budapest, mert fel sem bírom sorolni! Akkumulátorkárosult települések, akár veletek is vagyunk! Debrecen! Azért jöttünk most ide, mert veletek vagyunk! Debrecen, te kivel vagy? Kivel vagytok?” – tette fel a végső kérdést Kozma Éva.