Dollármilliárdok vannak a használt ruhákban, a Vinted le is tarolta az európai piacot

Fennállása óta először lett nyereséges tavaly a Vinted: a főleg használt ruhákat kínáló online piactér óriásit ugrott egy év alatt, 20,4 millió euró veszteségét 17,8 millió euró (nagyjából 7 milliárd forint) nyereségbe fordította át 2022-ről 2023-ra.

Az itthon néhány napja ingyenes szállítási akciójával a Foxpostot is térdre kényszerítő litván startup úgy volt képes erre, hogy az elmúlt tizenhat évben volt olyan időszak, amikor nem a profit, hanem egyenesen a túlélés volt a cél – mára túljutottak egy csődközeli állapoton, az alapítók háttérbe vonulásán, és azon is, hogy felsültek az amerikai piacon. 2019-ben a Vinted lett az első litván unikornis, azaz legalább egymilliárd dollár értékű startup, a legfrissebb tőkebevonáskor megállapított kapitalizáció (4,5 milliárd dollár) pedig egyértelműen jelzi, hogy

nemcsak a Vintedben, hanem általában a használt cuccok árusításának piacában is óriási potenciál van.

Helyhiányból bizniszötlet

A céget 2008-ban alapította az akkor 21 éves Milda Mitkute és Justas Janauskas. Mitkute épp akkoriban költözött el a szüleitől egy apró vilniusi lakásba: miután rájött, hogy a ruhái nagy részét nem tudja magával vinni, kitalálta, hogy létrehoz egy weboldalt, ahol eladhatja az egyébként teljesen jó állapotban lévő, de felesleges cuccait.

A befutott startupokra jellemző romantikus eredettörténet szerint Mitkute néhány nappal később, egy házibuliban találkozott a programozó Janauskasszal, akit annyira érdekelni kezdett a nő ötlete, hogy hajnali kettő környékén végül megegyeztek a cégalapításról. Az első három évben Janauskas fejlesztői, Mitkute PR-ügynökségi munkája mellett foglalkozott a startuppal, leginkább este és hétvégén. A nemzetközi terjeszkedést hamar elindították, mindössze egy év után a Vinted piacra lépett Németországban, majd 2011-ben Csehországban.

A gyors és viszonylag könnyedén megugrott terjeszkedések felkeltették a befektetők figyelmét, a cseh debütálás után nem sokkal a szintén litván angyalbefektető, Mantas Mikuckas is beszállt a cégbe. A csatlakozása előtti időszakról az ötletgazda, Mitkute utólag azt mondta a BBC Woman’s Hour nevű podcastjában, hiába voltak jelen már három piacon, a startupra nem üzletként, inkább hobbiként tekintettek, Mikuckas viszont meggyőzte őket, hogy a Vinted akár nemzetközileg is megállhatja a helyét.

2013-ban folytatták a terjeszkedést, beléptek a francia, a lengyel és az osztrák piacra, megpróbálkoztak az Egyesült Államokkal is, majd egy évvel később a Vinted debütált az Egyesült Királyságban, ami azóta a cég legsikeresebb piaca lett. A befektetés után bővítették a csapatot, és elkezdtek profibban foglalkozni a marketinggel és a közösségi médiával. 2013 januárjában 5,2 millió eurót kaptak a kaliforniai Acceltől a további terjeszkedésre és termékfejlesztésre, az angyalbefektető, Mikuckas pedig csatlakozott az alapítókhoz mint operatív igazgató. 2015-ben újabb befektetési kört zártak, a német médiacsoport, a Hubert Burda vezetésével 25 millió eurót vontak be, főleg a brit és az amerikai jelenlét erősítéséhez.

Népszerűtlen tanácsadóból CEO

Nagyjából ekkoriban kezdtek körvonalazódni az első válságjelek. A gyors és korai terjeszkedésnek meglett az ára, a kapott tőke nagy részét idő előtt felégették, 2016-ra a Vinted csődközeli állapotba került. Nem tűnt jó ötletnek az sem, hogy 2014-ben megpróbálkoztak egy komoly mértékű, húsz százalékos jutalék bevezetésével: a felhasználók szabályosan fellázadtak, a forgalom egyik napról a másikra csaknem a felére csökkent. Felkértek hát egy holland stratégiai tanácsadót, hogy néhány hét alatt világítsa át és szedje ráncba a céget. Thomas Plantenga nem tétlenkedett, a litvánt leszámítva szinte az összes nemzetközi irodát szélnek eresztette, 75 százalékkal csökkentette a kiadásokat, és rengeteg pénzt elköltött tévéhirdetésekre.

Az amerikai Forbesnak ma úgy emlékszik vissza arra az időszakra, annyira népszerűtlen volt Vilniusban, hogy Uber-sofőrök két alkalommal is kidobták a kocsiból.

Plantenga eredetileg öt hétre szerződött, másfél évvel később végül megtették CEO-nak Janauskas helyett. Szintén ekkoriban Mitkute is visszavonult a Vintedtől, hogy családot alapítson. Azóta lett négy fia, most egy újabb ötletén, egy innovatív, oktatással kapcsolatos projekten dolgozik.

A macerás dolgok maradnak a felhasználóknál

Az elmúlt években letisztult az üzleti modell. Plantenga egyik alapelve az, hogy a cég legnagyobb értéke nem a vásárló, hanem az eladó, ezért – ellentétben például az oldschool, de azért riválisnak számító Ebay-jel – a Vinted nem számol fel díjat vagy jutalékot az eladóknak, viszont vásárolhatnak extra funkciókat, amivel a hirdetéseik láthatóvá válnak a potenciális vásárlók számára.

A bevétel egy része külsős hirdetésekből érkezik, jókora részét viszont a vásárlók dobják össze, az úgynevezett vevővédelmi díj kifizetésével. Ennek lényege, hogy a vásárlás végén a vevő extra díjat fizet a Vinted szolgáltatásaiért, például az ügyfélszolgálat működtetéséért, a csomagok biztosításáért, szállításáért és nyomon követéséért. Ez relatíve alacsony, Magyarországon 280 forint, plusz a termék áfa utáni árának öt százaléka.

Amellett, hogy igyekeznek az eladók kedvében járni, azaz eladásra motiválni őket, a Vinted versenyelőnye az is, hogy alacsonyan tartja a költségeit, és a macerásabb dolgokat, például a szállítást, a felhasználókra bízza.

A szállítási költséget a vásárló fizeti ki, de az eladó előlegezi meg, az összeget a sikeres tranzakció után térítik neki vissza. Szintén olcsó megoldás, így versenyelőny a Vinted Go is, ennek lényege, hogy a csomagokat nem házhoz, hanem környékbeli üzletekbe szállítják, melyek cserébe jutalékot kapnak. Az elmúlt években megdobta az üzletet az is, hogy különböző kedvezményekkel az eladókat is elkezdték bevonni a böngészésbe és a vásárlásba.

A Vinted nyolc év után 2021-ben újra megpróbálkozott azzal, hogy piacra lépjen az Egyesült Államokban, az áttörés azonban ekkor sem sikerült. Helyette viszont elindítottak új termékkategóriákat (például már kisállatokkal és szórakozással kapcsolatos dolgokat is lehet árulni a platformon), illetve igyekeznek kiszakítani a luxustermékek piacából is. Úgy tűnik, sikerrel: jelenleg a Vintednél az ezer euró feletti divatcikkek adják a leggyorsabban növekvő szegmenst. Magyarországon 2022-ben, hangos marketing- és influenszerkampánnyal debütáltak. 2023-ban a legnagyobb piacuk az Egyesült Királyság volt, ott az applikációt közel 9 millióan töltötték le, míg Olaszországban 4, Lengyelországban és Franciaországban pedig 3,8 millióan használták.

Az alapító, Mitkute azt mondja, odáig nem merészkedne, hogy a Vintedet a felforgató (diszruptív) startupok közé sorolja, de szerinte a cégnek nagy szerepe volt annak formálásában, hogy hogyan tekintenek az európaiak a second hand cuccokra.

„Azelőtt legfeljebb csak autót vettünk használtan, az emberek ma már mindent eladnak, amit nem használnak otthon” – mondta a BBC podcastjáben. Abban, hogy a Vinted az elmúlt években ekkorát tudott nőni, az e-kereskedelem koronavírus-járvány alatti felvirágzása mellett szerepet játszik az európaiak használt ruhák iránti nyitottsága és környezettudatossága, illetve az is, hogy a Vintedet használó fiatal korosztály eleve kevésbé engedheti meg magának az új és drága ruhákat, főleg az elmúlt két év rekordinflációs környezetében.

A 200 milliárd dolláros piac

Hogy a second handben valóban van üzlet, a riválisok kezdeményezései is alátámasztják. Az Etsy például úgy próbált meg belépni a használtruha-viszonteladásba, hogy 2021-ben 1,6 milliárd dollárért felvásárolta a londoni székhelyű Depopot. Próbálkoznak a fast fashion láncok is, a Zarában és a H&M-ben is formálódik már second hand részleg, 2022-ben pedig a kínai Shein is belépett a piacra. Továbbra is nagy szereplő az Ebay, ahol becslések szerint tavaly 11 milliárd dollár értékben keltek el ruhák, de a riválisokat a Vinted is szemmel tartja, az elmúlt években felvásárolták például a spanyol Chicfy-t és a holland United Wardrobe-ot.

2023-ban a használt áruk nemzetközi piacát közel 200 milliárd dollárra becsülték, és a várakozások alapján öt éven belül másfélszeresére nőhet, 2028-ra elérheti a 350 milliárdot is.

A Vinted ma tíz irodával húsz országban van jelen, több mint 1800 embert foglalkoztat és nyolcvanmilliós felhasználói bázist épített ki. 2023-ban nem csak a nyereség ugrott nagyot, az árbevétel is látványosan, 61 százalékkal nőtt, összesen 596 millió euróra, azaz nagyjából 230 milliárd forintra. Ez a hatszorosa annak, amit 2019-ben produkáltak, abban az évben, amikor elérték az unikornis státuszt. A legfrissebb tőkebevonás alapján a cég ma 4,5 milliárd dollárt ér.

De hol maradnak a magyar unikornisok?

Hogy mi számít magyar startupnak, definíció kérdése: ha a Magyarországról indult, itthon komoly jelenléttel és legalább egy magyar alapítóval rendelkező cégeket nézzük, mindössze egy magyar unikornist találunk, az egykor a NASDAQ-on jegyzett LogMeInt. (Tágabb értelemben is vannak azért magyar érintettségű unikornisok, például a 3D-nyomtatókat gyártó, amerikai Formlabs.) Az IT-cég azonban már nem mai sztori, egy összeolvadás után ki is vezették a tőzsdéről, azóta GoTo Technologies néven fut tovább.

„2015 körül hat unikornis volt a régióban, közülük az egyik a LogMeIn – mondja Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója. "Ma több mint 44 régiós unikornist tartanak számon, de mi azóta sem termeltünk újat, amiben tetten érhető egyfajta lemaradás.” Biás szerint a lemaradásnak több oka is lehet: kiemeli, hogy a lengyel piac mellett itt a legtöbb az állami és EU-s befektetés, de a pénzeket nem sikerült okosan elkölteni, és a piac sem feltétlenül állt még készen. „Ilyenkor az lesz a piaci norma, hogy a könnyen érkező pénzek elvárásai nincsenek szinkronban azzal, amit a nemzetközi befektetői piac elvár. Emiatt kicsit zajossá vált az is, hogy mit hívunk startupnak és mit hívunk VC-nek.”

A balti államok olyan szempontból előnyben vannak Magyarországhoz képest, hogy túl kicsik a hazai piacok, így a startupok arra kényszerülnek, hogy rögtön nemzetközi léptékben gondolkozzanak. „Magyarország nem elég pici. A hazai startupok általában a helyi piacon kezdenek tesztelni, lassan mozdulnak ki külföldire, és nem akarják a legnagyobbakkal felvenni a versenyt, inkább a kisebb versenyre lőnek.”

Biás azt mondja, vannak példák olyan unikornisokra, amelyek a hazai és régiós piacot célozták be elsőnek, – ilyen a Wolt, a Rohlik (a Kifli.hu anyacége) vagy a Bolt, és ezt az utat követi a hazai Munch, ami nemrég nemzetközi nagyágyúktól vont be tőkét. „Az esetek többségében viszont, kifejezetten a B2B szoftverek világában, azok a cégek tudnak nagyobb eséllyel kitörni, amelyek már a kezdetektől a nyugat-európai és amerikai piacokat célozzák meg – például a Vinted.” Biás szerint az igazán nagy előrelépést egy-egy nagy siker tudja megteremteni: Észtország például már tíz unikornist is kitermelt, nagyrészt a Skype-effektusnak köszönhetően. A cég felvásárlása után a szereplők már mertek nagyot álmodni, és több tucat angyalbefektető kezdte visszaforgatni a tudását és tőkéjét az ökoszisztémába.

Biás azt mondja, itthon a startupok második-harmadik generációja kitermelhetett volna több sikersztorit, közben viszont több cég is eljutott olyan szintre, ahová magyar startup még nemigen. Közülük az online csalásmegelőzésben utazó Seont és a mobilapp-fejlesztéssel foglalkozó Bitrise-t emeli ki. Piaci információk szerint a legutóbbi tőkebevonáskor mindkettő körülbelül 500 millió euró körüli értékelésen állt, és rendszeresen felkerülnek a potenciális unikornisokat listázó soonicorn-listákra is. Biás szerint több olyan cég is működik itthon, amiből a következő két–három évben jó eséllyel lesz unikornis, és az se elképzelhetetlen, hogy ez az épp most induló startupoknak fog sikerülni – bár az unikornis státuszhoz általában tíz év is kellhet, a lengyel Elevenlabs két év alatt érte el az egymilliárd dolláros értékelést.