Egy átlagos felnőtt 6,5 órát tölt naponta ülve – derült ki egy 2019-ben végzett, átfogó amerikai kutatásból. Ez több mint egy órával hosszabb, mint amit 2007-ben mértek a kutatók, ráadásul nem is csak a munkánkhoz köthető, hiszen a szabadidőnkben is több időt töltünk üléssel, mint korábban. Úgy tűnik tehát, az életmódunk egyre hosszabb időre szögez minket a székhez, ennek a „kényelemnek” viszont súlyos ára van: dr. Bánfalvi Péter proktológus szerint egyre több betegség vezethető vissza az ülő életmódra.
Mind a munkánk, mind pedig a szabadidőnk során egyre több időt töltünk ülve, ez a tendencia pedig láthatóan nem változik meg a közeljövőben. Fel kell ezért készülni rá, hogy az ülés egészségkárosító hatásait megelőzhessük, vagy legalább lecsökkentsük – hangsúlyozta dr. Bánfalvi Péter. A szakember szerint a tünetek jelentős része a legtöbb ember számára ismerős lehet, közismert például az ülés hatására jelentkező derékfájdalom. Kevesebben tudják azonban, hogy a kevés mozgás a bélrendszer működésének lassulásával is jár, ami miatt gyakoribb lehet a székrekedés is, de az ülés okozta terhelés miatt az aranyér kockázata is megnő. Hosszabb távon pedig szinte minden szervünkre károsan hat a túl sok ülés, és megnő például a cukorbetegség, illetve számos keringési betegség előfordulásának kockázata is – emelte ki a proktológus.
A korábban idézett, amerikai kutatás eredménye szerint a tinédzserkorúak a felnőtteknél is hosszabb időt, naponta több mint 8 órát töltenek ülve. Ez pedig súlyos következményekkel járhat a fejlődésükre nézve. Az európai típusú ülés ugyanis nem az ember ideális testhelyzete: a megfelelő légzést, ezáltal az agyműködést is negatívan befolyásolhatja a gyerekeknél. Hatással lehet az izomzat fejlődésére, sőt a képernyőre révedés egy általános, „bamba” tekintetet kölcsönözhet az arcuknak. A nem megfelelő ütemű fejlődés, illetve az egészségkárosító kockázatok pedig egy életre befolyásolhatják a gyermek életminőségét – hangsúlyozta a szakember.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Legjobban: