A jogszabály végleges elfogadásához még a tagállami miniszterek tanácsának döntése is szükséges, de a korábban megszületett politikai alku miatt feltehetően már nem lesz változás. A DK és a Momentum képviselői igennel, a Fidesz és a KDNP képviselői pedig nemmel voksoltak. A módosításra két okból volt szükség. Egyrészt a legújabb tudományos kutatások és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai a jelenleginél jóval szigorúbb légszennyezettségi határértékeket tartanak indokoltnak, másrészt az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy az előírásoknak való megfelelés, a hatékony intézkedések kikényszerítése rendkívül nehézkes.
A Levegő Munkacsoport felhívta a figyelmet arra: a magyar kormány ellen már hosszú évek óta kötelezettségszegési eljárás folyik az irányelv megszegése miatt, sőt már ítélet is született, mégsem történik áttörés. Az Európai Parlament által most elfogadott új szabályozás 2030-tól a jelenleginél sok esetben jelentősen szigorúbb – de a WHO ajánlásainál enyhébb – határértékeket ír elő. Hozzátették: sajnálatos, hogy az eredeti tervezetekhez képest a tárgyalási folyamatban megkötött kompromisszumok miatt a megfelelés jogi értelemben feltehetően csak hosszabb távon – 2040 után – lesz számonkérhető. A módosítás tényleges hatékonysága így elsősorban megint a tagállamokon múlik. Ha azonban még a határidő előtt elkezdenek hatékony kibocsátás-csökkentő intézkedéseket hozni, akkor van esély arra, hogy
csökkenjen a légszennyezéssel összefüggő halálesetek száma, amely jelenleg Európában évi 300 ezerre, Magyarországon 10-12 ezerre tehető, nem is beszélve a sok millió megbetegedésről.
Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakjogásza elmondta: „Az Európai Bizottság által a jogszabályhoz készített hatástanulmány megállapította, hogy a légszennyezés csökkentéséhez szükséges intézkedések sokkal kevesebbe kerülnek, mint az intézkedések halogatása miatti károk költségei. Tehát pusztán nemzetgazdasági okokból is érdemes mielőbb javítani a levegő minőségét.”
A felülvizsgált jogszabály emiatt igyekszik a végrehajtás kötelező erejét különféle új jogi lehetőségekkel körülbástyázni. Új elem az irányelvben, hogy a rossz levegőminőség miatti egészségkárosodás esetén kártérítést lehet követelni. Emellett egyértelművé válik a bírósághoz fordulás joga a tagállami levegőminőségi tervek elégtelensége esetén. Némileg javulnak a levegőminőségi mérőállomások elhelyezésére és a mérésekre vonatkozó szabályok is.
A hulladékégetők veszélyei
Szlovákiai és hollandiai hulladékégetők károsanyag-kibocsátását vizsgálta a Zero Waste Europe (ZWE – egy 36 civil szervezetet összekötő környezetvédő hálózat – a szerk.) és a ToxicoWatch Foundation (egy független alapítvány, amely a környezetszennyezésnek az élelmiszerekre gyakorolt hatását vizsgálja – a szerk.). Nemrégiben közzétett jelentésük szerint a létesítmények közelében nagy mennyiségben találtak tartósan fennálló szerves szennyező anyagokat az élelmiszerekben – adta hírül a Foodingredients. A projekt során háztáji csirkék tojásait, a növényzetet, a gyümölcsöket, a vizet és az égetőhelyekről gyűjtött üledéket vizsgálták. Szlovákiában a kutatás a Turňa nad Bodvou-i létesítmény környékére összpontosult. A vizsgálat alapján jelentősen magas volt a dioxin- és PFAS-szint a szemétégető közelében lévő tojásokban, fenyőtűben és mohában. A ZWE úgy találta, hogy a tojás dioxinszintje 300 százalékkal meghaladta az uniós határértékeket, ami komoly egészségügyi aggályokat vet fel. Ezenkívül a PFAS megemelkedett szintjét találták a felszíni vízfolyásokban és üledékmintákban, a mohaminták pedig a legmagasabb feljegyzett nehézfém-koncentrációkat mutatták Európában. A hollandiai harlingeni REC hulladékégető közelében végzett vizsgálatok ugyancsak a megengedettnél magasabb dioxin- és PFAS-koncentrációt mutattak ki a háztáji csirkékből származó tojásokban. A dioxinszint itt is majdnem 300 százalékkal haladta meg az uniós határértékeket, míg a PFAS-koncentráció minden korábbi rekordot megdöntött. Ezek az anyagok idővel felgyülemlenek az emberi szervezetben és a környezetben, „örök vegyi anyagokként” is emlegetik őket. Olyan egészségügyi problémákhoz vezethetnek, mint például a tüdőkárosodás, pajzsmirigy-megbetegedés, túlsúly, termékenységi problémák és rák. A dioxinok elnevezés 210 vegyületet takar, amelyek jellemzően a klórozott szénhidrogének gyártása, illetve égetése során keletkeznek. Vízben elhanyagolható mértékben, viszont szerves oldószerekben és zsiradékokban (többek között zsírszövetekben is) kiválóan oldódnak, ezért felhalmozódnak az élő szövetekben. Egyesek közülük bizonyítottan karcinogének, mások az immunrendszert károsítják.