A fényvédők 75%-a nem nyújt elég védelmet, de akkor hogyan napozzunk?
Döbbenet, mennyire kevésbé hatnak a fényvédőként eladott termékek, ami már csak azért is szomorú, mert a lakosság jelentős része tévhitben él azt illetően, hogyan kell napozni 2024-ben.
Jön a nyár, az önfeledt szórakozás, lenge ruhák, a strandszezon és a természetes D-vitamin termelődés ideje. Nem mindegy viszont, milyen idősávban és hogyan tesszük ki magunkat napsugárzásnak.
Kisebb mennyiségben és okosan a napozás egészségvédő, ám túltolva és helytelenül alkalmazva kifejezetten nagy károkat okozhat. Míg anyáink fiatalkorában nem volt ekkora a gond, napjainkban az ultraibolya (UV) fény spektruma már a rövidebb hullámhossz irányába tolódott az ember túlzott ipari tevékenykedése miatt, ami azt jelenti, hogy több kárt tud okozni a napsugárzás kevesebb idő alatt.
Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad a Napra menni, csak okosan kell csinálni.
A Pénzcentrum szedte össze egy bőrgyógyásszal karöltve a legfontosabb tudnivalókat a napfürdőzésről.
Az UV fénynek három fő típusa van, az UV-A, az UV-B, és az UV-C. Az utóbbit egyébként az ipari fertőtlenítésre használják előállított formában, minden útjába álló szerves anyagot, tehát baktériumokat, vírusokat és gombákat megöl.
Ami a bőr szempontjából problémás, az az UV-A és UV-B fény. Az UV-A az, ami a cikk szerint a bőr mélyebb rétegeiben fejti ki hatását, ez felel a ráncokért, a szeplők sűrűsödéséért, és ez az, amitől a leginkább öregedik a bőr.
Szemben ezzel az UV-B sugárzás az, ami a felsőbb rétegeket roncsolja, ez a leéégésért is felelős fény.
Azt ne felejtsük el, hogy a szervezet D-vitamin szintéziséhez is ez a katalizátor, kis mennyiségben tehát jótékony sugárzásról van szó.
De mi a kis mennyiség, és miért nem törődik a fényvédők gyártóinak többsége az UV-A-val? Dr. Melegh Éva bőrgyógyász, a Budai Egészségközpont szakorvosa elmondta, hogy a bolgó felszínét elérő fényben az UV-B és UV-A aránya 20:1.
„Áthatolnak a sugarak a felhőkön és az üvegen, visszaverődnek a hóról, vízfelszínről.
Az UV sugárzás több mint 70 %-a reggel 10 és délután 3 óra között éri el a földfelszínt. Ez az az időszak, amikor a leginkább védekeznünk kell”
- mutatott rá az idősáv fontosságára.
Elmondta, hogy bőrtípustól független minimum 30 faktoros naptejjel kenni kell magunkat ebben az idősávban, a mediterrán térségbe utazva vagy magasabb hegyen túrázva pedig többször kell előkapnunk a tubust.
Ilyenkor már az 50 és 100 faktoros napvédők is előkerülhetnek, és persze nem jó megfeledkezni a védőruháról, kalapokról sem.
Emlékeztetett, hogy bár ősszel és télen kisebb az UV sugárzás, a bőrünk viszont érzékenyebb ezekben a hónapokban. Így mérlegelni kell ekkor is a naptejek használatát.
Bár sokan vitatják ezt az álláspontot a szakmában, a nyilatkozó szakember szerint nem lehet túl sokat használni a napvédőből.
Szerinte a D-vitamin szintézishez minimális UV-B sugárzás is elég, így nem kell félni attól, hogy a folyamatos védőréteg pumpálás esetleg túlterhelné a bőrt. Legalábbis leégni szerinte sokkal rosszabb.
Van egy amerikai kutatás két évvel ezelőttről, amely szerint az ottani fényvédők 75%-a nem ad kellő védelmet a bőrnek.
Az EU-s szabályozás elvileg szigorúbb az USA-belinél, így az európai gyártóknak nem csak az UV-B sugárzás ellen kell védeniük, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő kontinensen, a termékek a védelemnek a harmadát az UV-A sugarak ellen is biztosítaniuk kell. Ugyan ezek sem fedik le minden esetben a teljes UV-B és UV-A elleni védelmet, de nagyobb biztonsággal alkalmazhatók az EU-s naptejek.
Minél nagyobb a faktorszám, annál nagyobb mértékben véd a termék az UV-B sugarak ellen. Ha a készítmény UV-A ellen is véd, az pluszban fel kell legyen tüntetve a csomagoláson. Ilyeneket érdemes keresni.
Ha eddig nem kented magad újra óránként, hibáztál. A kémiai fényvédők a sugárzás hatására ugyanis lebomlanak, ezért tényleg óránként újra kell kenni őket, izzadás esetén gyakrabban. Még az arcon is.
A kellemetlen az, amikor valaki full smink alá keni a fényvédőt, de azt nem frissíti fel időnként. A biztonságérzet így viszont hamis.
