eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Orosz katonák gyakorlaton az Oroszországhoz csatolt kelet-ukrajnai Donyeck közelében lévő lőtéren az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. február 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Alessandro Guerra

A francia külügyminiszter szerint 150 ezer orosz katona halt meg a háborúban

A Kreml nem nem közölt adatot a veszteségekről.

Stéphane Séjourné francia külügyminiszter a Novaya Gazeta Europe nevű orosz lapnak adott interjújában konkrét számokat közölt arra vonatkozóan, hogy milyen veszteségeket szenvedhetett el eddig az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban -írja a 24.hu.

Európa és partnerei egységesek és kitartóak maradna egészen addig, amíg ez szükséges. Az orosz hadsereg kudarca már érezhető. Az orosz katonai veszteségeket 500 ezerre becsüljük, 150 ezer katona pedig meghalt – mondta.

Hozzátette, mindezt a semmiért szenvedték el az oroszok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még februárban beszélt arról, hogy 180 ezer orosz katonát öltek meg a háborúban, a britek szerint pedig körülbelül 450 ezren sebesültek vagy haltak meg a háborúban orosz részről. A Kreml nem közöl ezzel kapcsolatban adatokat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×