Szó sincs arról, hogy Kína fegyvereseket küldjön Magyarországra – mondta lapunknak Salát Gergely sinológus, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa a külföldi portál itthon is nagy port kavaró értesülésével kapcsolatban.
Az Intelligence Online hírszerzési szakportál még márciusban írt arról, hogy Peking több kínai állami vállalathoz milíciaszerű fegyveres egységeket vezényelt ki (a Népi Fegyveres Erők Osztálya, vagyis a PAFD katonáit); és mivel Magyarországon is egyre több a kínai érdekeltség, az „Egy övezet, egy út”–projekt keretében az itt működő kínai cégeket is ilyen milicisták őrizhetik majd – állította a lap. A kínai katonák lehetséges érkezéséről Tompos Márton ellenzéki politikus kérdezte a kormányt, ám Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter annyival intézte el a kérdést, hogy külföldi lapértesüléseket nem kommentálnak.
Nincs értelme ideküldeni őket
A kormány hárítása nem éppen megnyugtató, de Salát Gergely sinológus szerint nem kell aggódnunk – fegyveres kínai egyenruhások biztosan nem szállják meg az országot. „A PAFD nem valamiféle hadsereg, amely bárhova is katonákat küldene, hanem egyfajta önkéntes milícia, amelynek tagjai a civil munkájuk mellett kapnak némi kiképzést, és természeti katasztrófák, vészhelyzet, esetleg háború esetén mozgósíthatók rendfenntartó feladatokra. Olyasmiről van tehát szó, mint az amerikai nemzeti gárda, vagy Magyarországon az önkéntes polgári védelem intézménye” –mondja Salát, hangsúlyozva, hogy a kínai változat persze átpolitizáltan, a kommunista párt felügyelete alatt működik.
A sinológus arra is felhívta a figyelmet, hogy más országok fegyveres egységei egyébként sem tartózkodhatnak Magyarországon, még NATO-csapatok is külön eseti engedéllyel, szigorúan meghatározott körülmények között állomásoznak vagy gyakorlatoznak magyar területen. Így például nem viselhetnek fegyvert azok a kínai rendőrök sem, akik egy államközti belügyi megállapodás eredményeként jöhetnek majd Magyarországra – hivatalosan azért, hogy közös járőrszolgálatban vegyenek részt magyar kollégáikkal a turisztikailag népszerű helyszíneken.
Salát Gergely nem hallott arról, hogy Peking Magyarországra (vagy bármely más külföldi országba) vállalati milíciát telepítene, ennek azonban szerinte nem is lenne sok értelme. „… néhány bankot, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításán dolgozó CREC projektcéget(…) leszámítva az itt befektető vállalatok magáncégek, ezeknek jó eséllyel otthon sincs milíciájuk. Felmerülhet, hogy őrizni kell a nálunk befektető kínai cégek telephelyeit, de erre felfogadnak egy magyar őrző-védő kft-t, ez jóval olcsóbb és egyszerűbb, a PAFD pedig amúgy sem objektumvédelemre van kitalálva” – mondta kérdésünkre. A szakértő szerint arra ugyan van példa, hogy terrortámadások szempontjából kockázatos országokban, például Pakisztánban a helyi és a kínai biztonsági szolgálatok közösen védik az Egy Övezet, egy út–beruházások dolgozóit a terroristáktól, ám itthon nem kell tartani merényletektől.
Ha Orbán kéri, beavatkoznak?
Salátnál némileg borúlátóbb Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, akit szintén a PAFD egységek lehetséges érkezéséről kérdeztünk. Ő úgy gondolja, hogy a kínai félkatonai alakulatok alapvetően az itt dolgozó kínai honfitársaik megfigyelésével, ellenőrzésével foglalkoznának, de azt is ellenőriznék, hogy tényleg megtérülnek-e a magyar államnak adott több százmilliárdos beruházási hitelek.
Ha azonban az Orbán-kormány arra kéri fel Pekinget, a PAFD bevethető lenne rendészeti feladatokra, legyen szó egy tüntetés biztosításáról vagy akár feloszlatásáról is. Kis-Benedek szerint egy kínai paramilitáris csoport betelepítése nyilvánvaló biztonsági kockázatot hordozna – ráadásul a NATO sem örül Peking lassú, de határozott magyarországi nyomulását látva, hiszen tudják, hogy a cégekkel és hitelekkel együtt a kínai titkosszolgálat ügynökei is egyre nagyobb számban érkeznek egy szövetséges államba.
Toborzás és megfigyelés
A Népi Fegyveres Erők Osztályát még Mao Ce-tung uralma alatt alapították, és elsősorban propagandacélokat szolgált. Fénykorában a PAFD létszáma elérte a 30 milliós tagságot, ám később a szervezet jelentősége és mérete is csökkent. A félkatonai csoportot Hszi Csin-ping alatt élesztették újjá, a párt pedig 2023-ban már ösztönözte az állami vállalatokat, hogy házon belül is hozzanak létre ilyen paramilitáris egységeket. A PAFD jellegzetessége, hogy sejteik főleg cégek és önkormányzatok berkein belül aktívak, a tagok pedig egyszerre dolgoznak az adott cégnek és a kínai hadseregnek: feladatuk a katonai toborzás, a már említett önkénteskedés, de megfigyelik kollégáikat és a vállalati belső mozgásokat is. A kínai hadsereg így gyakorlatilag a civil élet minden területén hídfőállásokat és hírszerzőközpontokat tud kialakítani.
A „népi fegyveres erő” újraélesztését a Kínát is megrázó válságok is szükségessé tették: a társadalmi nyugtalanságot csak fokozta a fiatalok magas munkanélkülisége, az ingatlanpiac megroggyanása és több kínai árnyékbank bedőlése – a China Brief elemzése szerint tavaly például már közel 1800 sztrájk és tüntetés volt Kínában, szemben a 2019-es mintegy 1400 esettel. A PAFD ebben a feszült helyzetben hatékonyabb társadalmi kontrollt és megfigyelést biztosíthat, mint a civil szférától idegen rendőrség.
