Megszólalt Lang Györgyi eltitkolt lánya: „Azt szoktam mondani, nekem egy apukám és két anyukám van”
Egy éve ment el a nagyszerű énekes, aki egyik titkát megtartotta magának, amíg élt. Most lánya mesél különleges kapcsolatukról.
Lang Györgyi élete mindig is izgalmas és titokzatos volt, de senki nem gondolta, hogy ennyire. Az egyik legnagyobb titkáról most maga az érintett mesél:
Györgyi sokszor emlegette barátnőjét és annak lányát, de sosem árulta el, kik ők valójában. Most a 18 éves lány, Sári úgy döntött, elmondja a részleteket.
Sári egy igazán különleges családban nőtt fel, amit szivárvány- és patchworkcsaládnak neveznek. Így vallott erről a fiatal hölgy a Story magazinnak: „Szivárványcsaládban nőttem fel. Apukámat is ismerem, ő is részt vett és vesz a nevelésemben, de én Anyával és Györgyivel alkottam egy szűk családot.
Azt szoktam mondani, nekem egy apukám és két anyukám van, illetve – sajnos – csak volt.
Györgyi meghalt, amit egy év után sem tudok feldolgozni. Nem vagyok jóban a sorssal, az ilyen óriási történéseket, mint betegség, halál, ami befolyásolja egy ember jövőjét, mindig a sorshoz kötöm. Nagyon sok jót kaptam az élettől, de ami velem, velünk történt mégsem tartom igazságosnak” – mesélte. Az édesanyja és Györgyi régóta együtt éltek, amikor úgy döntöttek, szeretnének közös gyereket. Így kerestek egy apukát, és elkezdődött Sári története.
Az épp érettségiző lány születésének körüményei is különleges volt:
„Amikor anyukámnak egy éjjel jöttek a szülési fájásai, éppen kártyaparti volt nálunk... Befejezték a kört, majd Györgyi rohant vele a kórházba, délben megszülettem, és még aznap délután elsőként ó vett a karjába.
A születésemtől együtt éltünk. Ritkán bíztak másra, inkább mindenhova vittek magukkal: csecsemőként ott feküdtem a mózeskosárban a Pa-dö-dő-koncerteken, később a tánckarba is bevettek, utaztunk, jártuk a világot. Egyiptomra, Amerikára már én is emlékszem, akkor már nagyobb voltam, ott többször jártunk.”
Györgyi és a Sári édesanyja nem a megszokott nevelési módszerek szerint nevelték lányukat. Amikor a kislány iskolás lett, Györgyi mindig segített neki a tanulásban. „Imádott engem, én őt, volt, hogy engedékeny volt, de volt, hogy szigorú. Nem szerette, amikor rendetlenséget hagytam magam után, túl sok játékom volt, és hajlamos voltam szanaszét hagyni azokat. Györgyi viszont rendmániás volt.
Sokat foglalkozott velem: amikor iskolás lettem, együtt tanultunk, főleg irodalmat. Bár nem tartotta fontosnak, hogy jó jegyeket hozzak haza, a házi feladatom megírásánál mindig ott ült az asztal másik oldalán.”
Sári emlékei szerint Györgyi mindig is tele volt energiával és szeretettel.
„Györgyi soha nem panaszkodott, tele volt humorral, vidámsággal, nagyokat tudott nevetni és nevettetni. Teljes értékű anyaként tekintettem rá."
A szűk család mellett rengeteg barát és zenésztárs is része volt életüknek, akik gyakran megfordultak náluk. A közös évek élményei és a szeretetteljes nevelés mély nyomot hagytak Sáriban, aki ma is hálás mindazért, amit Györgyitől kapott. „Györgyi nagyon hiányzik, szeretem, sokat kaptam tőle, sokat tanultam tőle az életről, az elfogadásról, sok szempontból a példaképem" – zárta gondolatait Sári.