Olyan útra lépett a kormány, amitől megugorhat a fizetésünk

„A munkatermelékenység és a bérek növekedésének fenntartható módja a magasnyomású gazdaság” – írta pénteken közzétett elemzésében György László. Korábban az Indexnek adott interjúban Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza magyarázta el a magasnyomású gazdaságpolitika logikáját, amelyben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is hisz.

A nemzetgazdasági tárca vezető közgazdásza szerint ez a kitörési stratégiánk, amely arra ösztönzi a cégeket, hogy termelékenységet növelő beruházásokat indítsanak. A munkahelyek teremtése pedig feszes munkaerőpiacot eredményez, amely kedvez a bérversenynek, így a magasnyomású gazdaság bérnövekedést okoz. „Összességében tehát a magasnyomású gazdaság egyszerre támogatja a termelékenység és hatékonyság növelését és a bérversenyt is, mondhatjuk azt, hogy alulról és felülről is pozitív nyomás alá helyezi a gazdaságot a fejlődési ugrás, előrelépés érdekében” – magyarázta lapunknak Suppan Gergely.

A Makronóm Intézet elemzői egy friss McKinsey tanulmány alapján arról írtak, hogy létezik gyorsítósáv a munkatermelékenység növeléséhez, amit egyet jelent a bérek további növekedésével

– világított rá elemzésében György László. A kormánybiztos kifejtette, hogy a McKinsey tanulmánya szerint azok az országok tudták a világban a leggyorsabban növelni a munkatermelékenységüket, és így a családok által megkereshető jövedelmet 1997 és 2022 között, amelyek beruházási rátája kiemelkedett globális viszonylatban. Emellett több akadállyal is megbirkóztak:

• sikeresen kezelték a városiasodás kihívásait,
• jelentős összegeket fordítottak az infrastruktúrára,
• és vonzóvá tették gazdaságukat a külföldi tőkebefektetések számára.

„Jellemzően Kína és India ilyen gazdaságnak tekinthetők, de nagyon mélyről indulva Ruanda és Etiópia, de Kelet- és Közép-Európa egyes országai, a mélyebbről induló Románia, valamint Lengyelország és Magyarország is ilyen” – mutatott rá a politikus, aki szerint Ázsiából kiemelendő még Vietnám és Banglades, illetve döbbenetes fejlődésen ment keresztül a közel-keletiek közül Törökország és Izrael is. Ezt ábrán is szemléltette.

Hozzáfűzte, hogy „hazánk munka- és tőketermelékenységi mutatóit, amelyek bár jelentősen javultak a 2008-as világválság óta, erősen befolyásolta a 2010-es évek magyar gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: a foglalkoztatás bővítése, amelynek kapcsán 1 millió új munkahely jött létre”.

Ez ugyanis főleg az alacsonyabb képzettségű csoportokat érintette, ami a munkatermelékenység növekedésének visszafogásában csapódott le. Vagyis leküzdve a korábbi időszakok nehéz örökségét, először munkát kellett adni az embereknek, és csak ezt követően lehet a termelékenység növelésével foglalkozni

– magyarázta, hozzátéve, hogy a Makronóm Intézet számításai szerint a foglalkoztatásbővülés hatásait kiszűrve 2010 és 2023 között hasonló ütemben növekedett volna hazánkban a munkatermelékenység, mint ahogy Lengyelország a munkanélküliség-csökkenéssel nem korrigálva teljesített.

Van hova fejlődnünk

A kormánybiztos szerint bár Magyarországon bővült a leggyorsabb ütemben a kutatói-fejlesztői munkahelyek száma az elmúlt tíz évben az Európai Unióban, de még van hova fejlődnünk.

A politikus szerint azért vannak a fejlett országok előnyben, mert ezeknek az országoknak a multicégei uralják a világpiacokat, ebből adódóan több pénzt keresnek, lefölözve a piacokat és pontosabban ismerik a fogyasztói igényeket és azok változását, és az igények kielégítéséhez kutatásra, fejlesztésre és innovációra van szükségük. Az ezzel kapcsolatos „megrendeléseiket” pedig jellemzően odahaza adják le.

Vagyis a pénznek, a tőkének igenis számít a nemzetisége, vagyis van színe, szaga

– fogalmazott György László. „Ebből az következik, hogy a Nobel-díjasaink munkájára alapozva és attól függetlenül is, megtalálva a magyar kreativitás helyét egy-egy világpiaci résben olyan nemzeti bajnokokat kell nevelnünk, mint amilyenek a fejlett országokban működnek.” A politikus szerint nemzeti bajnokra jó példa a dél-koreai Samsung, amely 70 éve még szárított hallal és fűszernövényekkel kereskedett, ma pedig már a világ vezető okostelefon gyártója. Éves profitja a magyar GDP ötöde. „Olyan cégekre van szükségünk, amelyek a Samsung és a többi globális multi példájára besöprik a pénzt a világpiacokról” – szögezte le.

A kulcs az oktatás

A kormánybiztos szerint az egyetemek és a tudományos hálózataink megerősítésével tudunk okosan, magas munkatermelékenységű és magas béreket fizetni képes munkahelyeket teremteni.

A képzési rendszereink megújítását nem véletlenül felülről kezdtük. Meg kell ugyanis teremtenünk a magyarok számára a vonzó, jól fizető munkahelyeket, amelyek önmagukban is vonzerőt jelentenek a képzési rendszer alsóbb szintjein tanulóknak. És meg kell teremtenünk a munkaerő-kínálatot azoknak a globális cégeknek, amelyek az otthon hiányzó kutatás és fejlesztési igényeiket kiszervezik a világ azon pontjaira, ahol van befogadóképes környezet

– fejtette ki György László. Példaként Tajvant említette, ahol a modern gazdaság alapját képező mikrochipipar alapjait az amerikai technológiai háttérrel megépített gigaberuházással kezdték, ehhez profi módon felkészített munkaerőt képeztek, ma pedig már az óvodától kezdődően olyan játékos foglalkozások és képzések jellemzik a legnagyobb mikrochipgyártó, a TSMC környezetét, amelyek a gyerekeket a jól fizető munkahelyek és az ahhoz szükséges egyetemi képzések irányába terelik.

– árulta el, megjegyezve, hogy nincs ingyenpénz: „a finanszírozás felét csak akkor kapják meg az egyetemek, ha kiszolgálják a környezetüket, ha összekötik a nagy globális multikat a nemzeti bajnokká válni képes, ígéretes magyar vállalkozásokkal, és olyan kutatási és fejlesztési projekteket valósítanak meg, amely magas profitot és béreket eredményez”.

„Egyelőre nemzeti bajnokok hiányában külföldi működőtőkét is vonzunk, ami ablakot jelent a világra a magyar cégeknek, és fókuszáljuk a tudományos munkát annak érdekében, hogy Krausz Ferenchez és Karikó Katalinhoz hasonlóan újabb és újabb Nobel-díjasaink legyenek, vagy legalább megközelítsék azt a szintet, ami a Nobel-díj eléréséhez szükséges” – magyarázta. Hozzáfűzte, hogy még mindig a nemzeti bajnokok építése a legfontosabb. „Nem véletlen, hogy az elmúlt három évben a beruházásösztönző támogatások több mint háromnegyedét magyar kis- és középvállalkozások kapták”.

Blokkosodás helyett a kapcsolatok építése

A magyar kormány stratégiájáról elmondta, hogy Magyarország a világ összekapcsolásában, és nem a blokkosodásban érdekelt, ezért mára „találkozási ponttá vált a keleti és nyugati high-tech számára”. Az összekapcsolás stratégiájáról, vagyis a konnektivitásról korábban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója beszélt részletesen az Economx Business Talks 24' konferenciáján. 

Úgy fogunk tudni leválni a recesszióba süllyedő Európa hajójáról, ha versenyképes környezetet teremtünk a keleti és a nyugati high-tech számára

– jelezte György László, aki szerint ez meg is történt, és ezt a munkát folytatják is, majd pontokba szedte, hol tartanak most:

• A keleti és nyugati high-techre rákapcsoljuk a hazai tulajdonú gazdaságot. Ez is folyamatban van az egyetemeinken és a beszállítói programokon keresztül.
• Cégeink számára és velük közösen új piacokat keresünk déli és keleti irányba, hiszen a hagyományos piacainkon túl itt vannak még gyors növekedésű piacok, amelyek hullámára felülve mi magunk is emelkedhetünk.

„Ma a világnak nagyobb szüksége van a termelékenység növelésére, mint bármikor korábban. Ez az egyetlen módja annak, hogy a kivívott életminőségünk és -színvonalunk fennmaradjon az energiaátállás, a demográfiai nehézségek és az ellátási láncok átrendeződésének ellenére is” – zárta elemzését a kormánybiztos.

(Borítókép: Dolgozók egy motor beemelésén dolgoznak az esztergomi Suzuki-gyárban 2022. október 19-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)