Az anyák napját világszerte ünneplik, ugyan néhány helyen nem május első vasárnapján. Az ünnep története egészen a középkorig nyúlik vissza. Íme néhány érdekesség az anyukák és nagymamák ünnepéről.
Az anyák napja története itthon és máshol
A középkorban alakult ki a szokás, hogy azok a gyerekek, akik kirepültek a családi fészekből, a nagyböjti időszak negyedik vasárnapján visszalátogattak az otthonukba és abba a templomba, ahova korábban jártak. Akkoriban nem volt ritka, hogy akár 10 éves korban is el kellett menniük dolgozni a gyerekeknek, így fontos volt, hogy rendszeresen találkozzanak a családdal. Nagy-Britanniában Anyák vasárnapjának nevezték az ünnepet, és mivel a böjt időpontja minden évben máskorra esik, így az anyák napja is ilyen alkalommá vált.
Amerikában egészen más volt a helyzet, ott május második vasárnapján tartják az anyák napját, az ötlet pedig egy Anna Marie Jarvis nevű nőnek köszönhető, aki 1907. május 12-én tartott egy misét az anyukájáért.
(Anna édesanyja, Ann Jarvis valószínűleg Julia Ward Howe feminista költő 1870-es Anyák napi kiáltványából inspirálódott. Történetek szerint már ő is szerette volna elérni, ha országszerte segítenek a rászoruló anyáknak). Később még azt is sikerült elérnie, hogy 1914-ben Woodrow Wilson, az USA elnöke nemzeti ünneppé nyilvánítsa az anyák napját. Ennek Anna később egyáltalán nem örült, mondván a cégek és üzletek kihasználják ezt a lehetőséget arra, hogy még több ajándékot adjanak el. A virágboltok, édességgyártók ugyanis nem meglepő módon kapva kaptak az alkalmon, amit az ünnep ötletadója nem is nézett jó szemmel. Ez egészen odáig fajult, hogy Anna az anyák napja ellen kezdett kampányolni, ám nem járt sikerrel.
Magyarországra egy államtitkár felesége hozta be az ünnepet
Magyarországon Petri Pálnénak köszönhetjük az anyák napja ünnepét. Az államtitkár felesége, Ilona ugyanis Amerikából inspirálódott, tulajdonképpen ő hozta be ezt az ünnepet az országba. 1925. március 8-án meg is tartották az első anyák napi ünnepséget, 3 évvel később pedig a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetőinek köszönhetően már hivatalos iskolai ünnepélyeket is tartottak országszerte. A kérésről így írtak a lapjukban:
„Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”
Hogyan ünneplik a világ különböző pontjain?
Nem meglepő, hogy egyes országokban igazán különleges módon emlékeznek meg az anyákról és nagymamákról. Etiópiában például kora ősszel egy háromnapos ünnepet tartanak az anyák tiszteletére. Amint vége az esős évszaknak, a család összegyűlik és nagy lakomát rendeznek, együtt énekelnek és táncolnak.
Japánban az anyák napját eredetileg március 6-án tartották, ez volt a császárnő születésnapja, 1949-ben viszont az amerikaiakhoz hasonlóan ők is május második vasárnapjára tették át. Japánban a nap lényege az volt, hogy a II. világháborúban fiukat elvesztett édesanyákat vigasztalják meg, hagyományosan szegfűvel köszöntötték őket.
Mexikóban is van anyák napja, Día de Las Madres-ként ismerik és május 10-én ünneplik. Általában az emberek étterembe viszik ilyenkor az édesanyjukat és mariachi zenekarok éneklik nekik a Las Mananitas című dalt.
Olaszországban az a hagyomány, hogy az anyuka pihenéssel töltheti az egész napot, a házimunkát és más feladatokat pedig a férj és a gyerekek veszik át ezen a napon.
Hozzánk hasonlóan május első vasárnapján ünnepelnek többek között még Angolában, Litvániában, Mozambikban, Portugáliában, Spanyolországban, Romániában és Szerbiában is. Május második vasárnapján még ennél is többen ünneplik, Németországtól kezdve egészen Törökországig.
Nyitókép: svetikd/istockphoto.com