Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kijev szerint Zelenszkij orosz körözési listára helyezése „kétségbeesett figyelemfelkeltés”;
• Kiderült, milyen fegyverzettel szerelik fel az F–16-osokat Ukrajnának;
• Oroszország körözési listára tette Zelenszkijt;
• Az oroszok kihasználják az időt, amíg megérkezik a segítség Ukrajnának;
• Moszkva szerint a NATO egy Oroszországgal szembeni konfliktusra készül;
• A brit hírszerzés az orosz veszteségek növekedését jósolja a következő két hónapban;
• Kőkemény üzenetet küldött Zelenszkij embere, Moszkva készülődhet?;
• Rejtélyes kulicsok és gyilkos kolbászok – ételmérgezés Mariupolban;
• Ukrajna béketárgyalásokat fog folytatni Oroszországgal – zengi a nyugati média;
• Lövöldözés egy kárpátaljai toborzóközpontnál, ki akarták szabadítani két ismerősüket;
• Dühösek a külföldre menekült ukrán férfiak, hogy a frontra akarják küldeni őket;
• Ukrajna szinte azonnal visszaküldi a frontra a súlyosan traumatizált hadifoglyokat;
• Érkeznek az újabb és újabb szállítmányok Ukrajnába, de ez sem lesz elég;
• Hatalmas támadás érte a megszállt Krímet;
• A britek meglépték, amitől egész Európa tartott, eszkalálódhat a háború Ukrajnában.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az orosz csapatok rakétatámadást indítottak Odessza ellen az ideiglenesen megszállt Krím területéről, közölte Dmitro Pletencsuk, a Dél-ukrán Védelmi Erők Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője – írja az Interfax.

A rakéta típusának meghatározása folyamatban van.

Hozzátette, hogy a csapás következtében megrongálódott az egyik ipari létesítmény is Odesszában.

Szombaton 19 óra 20 perckor hat ember megsérült az orosz fegyveres erők rakétatámadásának következtében, amelyet egy civil vállalkozás ellen mértek Harkivban – írja az Interfax.

Ezt a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleg Szinyegubov közölte.

Hat ember megsérült. Köztük négy nő, valamint két 21 éves férfi. Az áldozatok robbanás okozta sérüléseket szenvedtek. Mindannyian a vállalat alkalmazottai. Az üzem melletti magánház kigyulladt, és udvari épületek égnek

– írta a Telegramon.

A fronton elért előrehaladásuk ellenére semmi jele annak, hogy az oroszok támadó csoportot építenének ki, hogy taktikai sikerüket hadműveleti sikerre váltsák. Fő céljuk továbbra is a védők szétszórása és kimerítése, és a terepen elért előrenyomulásuk ennek eredménye – írja legfrissebb jelentésében a varsói Keleti Tanulmányok Központja (OSW). 

Az Ocseretnye térségéből érkező jelentések szerint az ukrán egységek legalább egy része olyan mértékben szétszóródott, ami kizárja a névleges létszámuknak megfelelő további felhasználásukat. Hogy ez mennyiben köszönhető a létszámleépítésnek és az utánpótlásra való képtelenségnek, és mennyiben a lőszer- és felszereléshiánynak, egyelőre nem világos.

További problémát jelent a megerősített védelmi állások viszonylagos hiánya. Csasziv Jar példája megerősíti, hogy a megszállók sikeres elrettentéséhez a harcoló csapatok rotációja és megerősítése, valamint az előre elkészített védelmi vonalak egyaránt szükségesek.

Azokon a területeken, ahol az ukrán hadvezetés nem mutatott kellő elszántságot a védelem megszervezésére, és még mindig nincsenek megfelelő tartalékai, az orosz előrenyomulás kétségtelenül gyorsabb, mint az előző hónapokban.

Mintegy félmillió dollár tűnt el,  amelyet egy súlyosan megrongálódott, Kijev melletti város újjáépítésére szántak – közölte az ukrán Állami Számvevőszék. 

Borogyanka, az egykor 12 ezer lakosú város hatalmas pusztítást szenvedett el az orosz invázió első heteiben.

A város újjáépítésére azóta is folyósítottak pénzt, de a városi tanács ellenőrzésekor nagy eltérést találtak a műanyag-fém ablakokkal kapcsolatban, amelyeket feljegyeztek beépítésre, de valójában soha nem építettek be – írja a Sky News. 

További veszteségekre derült fény, amikor az ellenőrök megállapították, hogy egyes anyagokat a piaci árnál magasabb áron vásároltak és építettek be. 

Az ukrajnai háború folytatásával párhuzamosan a Pentagon szerződést kötött a Scientific Applications and Research Associates (SARA) céggel az elektronikus hadviselési eszközök felkutatására szolgáló érzékelők beszerzésére, valamint a JDAM-ER irányított bombák kiterjesztett hatótávolságú célkövető fejének beépítésére – írja a The War Zone.

Az Unian ukrán hírügynökség szemléje szerint a szerződés értéke 23,5 millió dollár. A feltételek szerint a készletek legalább egy része Ukrajnába kerül. A lőszerek mennyiségét és a szállításuk feltételeit nem hozták nyilvánosságra.

Ami magukat az irányítókészleteket illeti, azokról szinte semmilyen adat nem került nyilvánosságra. Az anyag szerzői arról számolnak be, hogy a SARA először 2018-ban jelentette be a létrehozásukat. Az új rendszer előnyei között megjegyezték a tömörséget és az alacsony költségeket.

Az új szerződésről szóló információk nem sokkal azután jelentek meg, hogy Bill LaPlante, az Egyesült Államok beszerzésekért és ellátásért felelős védelmi államtitkára kijelentette: az új amerikai GLSDB lőszer rendkívül rosszul teljesített az ukrajnai háború körülményei között. Ennek egyik fő oka állítólag az orosz elektronikai hadviselési eszközök működése volt.

Maga a JDAM (Joint Direct Attack Munition) egy hagyományos légibomba, amelyet utólagosan aerodinamikus precíziós irányító készlettel szereltek fel. A JDAM-mal felszerelt bombákat egy GPS-vevővel párosított integrált inerciális irányítórendszer vezeti a célponthoz.

A lőszer továbbfejlesztett változatának, a JDAM-ER-nek a hatótávolsága elérheti a 75 kilométert. Korábban arról számoltak be, hogy Ukrajna megkezdte a JDAM használatát az oroszok ellen.

Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint még az idei év végéig sor kerülhet a cseh és az ukrán kormány újabb közös ülésére – közölte a Jevropejszka Pravda.

A cseh politikus kijelentette, hogy Csehország minden szinten folyamatosan tárgyal Ukrajnával, az Oroszország által megtámadottt országnak pedig elsősorban fegyverekre és lőszerre van szüksége.

Óriási az oroszok előnye, Ukrajna csak akkor lehet sikeres, ha minél előbb elegendő fegyverrel és lőszerrel rendelkezik

– állapította meg a cseh kormányfő.

Elmondása szerint a dánokkal és a hollandokkal is tárgyalnak arról, hogy mit lehetne még Ukrajna érdekében tenni, és hogyan lehet elősegíteni, hogy Ukrajna további támogatásokhoz jusson hozzá. 

A Fiala vezette cseh miniszterek 2023. október 31-én már tárgyaltak Kijevben az ukrán kormánnyal és Volodimir Zelenszkij elnökkel. A látogatás célja az volt, hogy kifejezzék Ukrajna egyértelmű támogatását az orosz invázióval szembeni ellenállás terén, és támogassák Ukrajna euroatlanti törekvéseit. A két kormány megvitatta Ukrajna háború utáni újjáépítését is.

Petr Fiala egy interjúban elmondta, hogy a kormányközi tárgyalások még idén megismétlődhetnek.

Ez benne van a pakliban, és el tudom képzelni, hogy még valamikor idén lesz egy ilyen találkozónk

– jelentette ki a politikus.

Ihor Romanenko altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökének korábbi helyettese elemezte az orosz-ukrán háború jelenlegi helyzetét – közölte a Telegraf.

A katonai szakértő szerint a május kiemelten meghatározó lesz, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sok múlik azon, hogy Ukrajnának vagy Oroszországnak sikerül-e gyorsabban felkészülni a tervek végrehajtására.

„Részünkről (a terv – szerk.) az erők összegyűjtése és a helyzet stabilizálása a fronton. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell állítani az ellenséges offenzíva előretörését, meg kell akadályozni az Orosz Föderáció által tervezett offenzíva második szakaszának végrehajtását. Az agresszor ország mintegy 120 ezer katonát gyűjt a területe mélyén . A jelentések szerint az oroszok fegyvereik egy részét a frontra küldik, egy részét pedig raktárba a támadó hadműveletek új hulláma érdekében” – fogalmazott a szakértő.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára nagyon fontos, hogy ne csak a szükséges fegyvereket és lőszereket kapja meg partnereitől, hanem a mozgósítás fokozásával a fronton lévő egységeket is mielőbb pótolni tudják.

Az oroszok következtetéseket vontak le a múlt hibáiból. És haladnak előre. Velünk ellentétben. Az ukrán hatóságok homályos, félszeg mobilizációs döntései bonyolítják a helyzetet. A május végéig tartó időszak pedig nehéz lehet, sőt kritikus a számunkra

– figyelmeztet Ihor Romanenko.

Ugyanakkor szerinte fontos megérteni, hogy az ukrajnai háború jelentősége globális jelleget kapott. A stratégiai szereplők pedig – az Egyesült Államok, Kína, Európa legerősebb országai, Ázsia és számos egyéb ország, amelyek különböző mértékben érzékelik a konfliktust – részt kívánnak venni a helyzet rendezésében.

Szombat délelőtt az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közzétette a pénteki hadi eseményekkel kapcsolatos jelentést. A jelentés szerint pénteken összesen 119 katonai összecsapás volt. Az Orosz Fegyveres Erők ugyanakkor 5 rakéta- és 105 légicsapást hajtott végre, 91 támadást pedig rakéta-sorozatvetővel indított.

A Kupjanszki irányban 9, Liman irányában 7, Bahmut irányában 27,  Avgyijivka irányban pedig 34 támadást sikerült elhárítani.

Nem maradt el a támadás Novopavlovszk, Orehov és Herszon irányából sem, de ezeket a támadásokat is sikerrel verte vissza az ukrán hadsereg.

A jelentés szerint az Ukrán Fegyveres Erők tevékenyen semmisítik meg az oroszok eszközeit. A nap folyamán 13 csapást mértek az orosz katonai személyzet koncentrációjára és 3 irányítópontra.

A rakétaerők egységei 1 ellenséges irányítópontot és 2 tüzérségi fegyvert sebeztek meg.

Az orosz fegyveres erők csapást mértek egy drónraktárra Harkivban – közölte a RIA Novosztyival Szergej Lebegyev, a mikolajivi orosz ellenállás koordinátora.

Hajnali 1 óra körül a csapások az Osznova ipari zóna területén lévő területen csapódtak be. Az ellenállás szerint egy boltot talált el

– mondta az ügynökségnek. Ráadásul a második csapás az ukrán fegyveres erők helyszínét találta el, de a pontos címet Lebegyev még nem tudta megmondani. Hozzátette, hogy csak Harkivból mintegy 30 súlyosan sebesült ukrán katonát hoztak.

Válaszul az ukrán fegyveres erők polgári létesítmények elleni támadásaira az orosz csapatok rendszeresen célzott csapásokat mérnek ukrán katonai célpontokra és infrastruktúrára: energetikai, védelmi ipari, katonai igazgatási és kommunikációs létesítményekre. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy a hadsereg nem csapott le lakóházakra és szociális intézményekre.

Kiderült, hogy az Ukrajnába szállított F–16-os vadászgépek a legújabb francia AASM Hammer nagypontosságú légibombákat használhatják majd – közölte az Unian. A hírt Thomas Gasilloud, a francia parlament képviselője, a Védelmi és Fegyveres Erők Bizottságának vezetője erősítette meg.

Jelentős munka folyik az AASM Hammer bombák adaptálására az Ukrajnába szállítandó F–16-os repülőgépekhez

– mondta a politikus.

Az AASM-bombák ukrán F–16-osokba való esetleges beépítéséről már régóta keringenek a pletykák, így az új jelentés a korábban közölt információk végső megerősítésének tekinthető.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője dezinformációnak nevezte a NATO vádjait, miszerint Oroszország állítólag hibrid támadásokat hajt végre a szövetség országai ellen – írta meg a TASZSZ.

Az Észak-atlanti Szövetség és az egyes tagállamok vezetése azt csinálja, amihez a legjobban ért – dezinformál, oroszellenes hisztériát gerjeszt, hogy igazolja Európa példátlan mértékű militarizálását

– mondta a NATO-országok elleni hibrid támadásokkal kapcsolatos, Oroszországot ért vádakkal kapcsolatban.

A diplomata hangsúlyozta, hogy a NATO-tanács nyilatkozata jól illeszkedik az európai és észak-amerikai lakosság félrevezetésére irányuló erőfeszítésekbe, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét magának a szövetségnek a valódi tetteiről. „Éppen most zajlik Oroszország határainak közelében a NATO legnagyobb, a hidegháború óta tartó Steadfast Defender hadgyakorlata” – mutatott rá Zaharova.

Szerinte a gyakorlatok azt jelzik, hogy a szövetség komolyan készül egy esetleges konfliktusra Oroszországgal. „Szcenáriójuk szerint minden eszköz, köztük hibrid és hagyományos fegyverek alkalmazásával dolgozzák ki az Oroszország elleni koalíciós akciókat. Ki kell jelentenünk, hogy a NATO-tagok komolyan készülnek egy esetleges konfliktusra velünk, amit egyébként a NATO magas rangú képviselői – Robert Bauer, a szövetség katonai bizottságának vezetője és Christopher Cavoli, a NATO európai egyesített erőinek legfőbb főparancsnoka – őszintén kijelentettek” – mutatott rá Zaharova.

De a NATO az, amely hibrid háborút indított Oroszország ellen minden műveleti környezetben és minden földrajzi irányban. És nem csak hibrid – az Ukrajna körüli konfliktusban a NATO-tagok aktívan részt vesznek egy valódi katonai konfrontációban hazánkkal

– mondta. „Nemcsak finanszírozzák a kijevi rezsimet, fegyvereket szállítanak, hanem hírszerzési információkkal is ellátják, majd nyugati fegyverekkel csapást mérnek a civilekre és a polgári infrastruktúrára orosz területen” – áll a kommentárban.

Korábban a NATO közleményt adott ki, amelyben Oroszországot „hibrid rosszindulatú tevékenységgel” vádolta a szövetség területén, beleértve a „dezinformációt és szabotázst”, és ígéretet tett arra, hogy továbbra is ellátja Ukrajnát. A nyilatkozatban az is szerepelt, hogy a NATO-országok „mély aggodalmukat fejezték ki a szövetség területén a közelmúltban folytatott rosszindulatú tevékenységek miatt, beleértve azokat, amelyek nyomozásokhoz vezettek, és számos személyt vád alá helyeztek ellenséges állam javára végzett tevékenységgel Csehországban, Észtországban, Németországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban”.

Az orosz védelmi miniszter szuperlatívuszokban beszélt az Ukrajnától elvett „új régiókról”. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint csapatai idén 547 négyzetkilométer ukrán területet vettek ellenőrzésük alá. A területeket Oroszország  „új régióinak” nevezte.

Soigu magas rangú katonai parancsnokok egy csoportjának elmondta, hogy az ukrán erők visszavonulnak a frontvonal mentén, és hogy az orosz csapatok feltörik az ukrán erődök hálózatát – írta meg a Sky News.

Az elmúlt két hétben az orosz fegyveres erők felszabadították Novobahmutivka, Szemenivka és Berdics településeket a Donyecki Népköztársaságban

– fogalmazott.

Oroszország eddig dokumentáltan 15  573 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 11 082 megsemmisült, 714-ben károk keletkeztek, 824-et  a személyzete otthagyott a harctéren, 2903-at pedig az ukránok elfoglaltak. 

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 2948 tank van. A harckocsik közül 1970 megsemmisült, emellett 154 megsérült, 310-et magára hagytak a harctéren, 514-et pedig az ukránok zsákmányoltak.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

Az Ukrán Nemzeti Bank megtiltotta a bankoknak és pénzintézeteknek, hogy drónokat, hőkamerákat és más hasonló, kettős felhasználású eszközöket fogadjanak el személyi kölcsönök fedezeteként – írja az MTI.

A tilalmat az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács április 20-án hozott, az internetes szerencsejátékok negatív következményeinek elhárításáról szóló határozata alapján vezette be a nemzeti bank.

A tiltó határozatot a jegybank igazgatótanácsa csütörtökön hagyta jóvá, és pénteken lépett hatályba. A határozat olyan eszközökre vonatkozik, amelyek katonai célra is felhasználhatók, és szerepelnek a kettős felhasználású termékek jegyzékében, amelyet az ukrán kormány még 2004. január 28-i határozatában hagyott jóvá.

Ez a kormányhatározat szabályozza a kettős felhasználású termékek nemzetközi szállítása feletti állami ellenőrzés gyakorlását, mellékletében pedig felsorolja a hatálya alá eső eszközöket. Idetartoznak a pilóta nélküli légi járművek – azaz drónok –, az éjjellátó eszközök, a hőkamerák és más hasonlók.

A Human Rights Watch (HRW) nevű civil szervezet május 2-án jelentést tett közzé, amelyben megerősítette, hogy az orosz erők 2023 decembere óta legalább 15 magát megadó ukrán katonát végeztek ki. 2023 decembere óta a HRW jelentése szerint a harci felvételek azt mutatják, hogy az orosz erők valószínűleg további hat megadó ukrán katonát végeztek ki – írja napi jelentésében az Institute for the Study of War (ISW).

A HRW megjegyezte, hogy egy esetben az orosz parancsnokok kifejezetten utasították az orosz erőket, hogy végezzék ki az ukrán katonákat ahelyett, hogy hagynák őket megadni magukat. A harcképtelen katonák megtámadása, különösen azoké, akik egyértelműen kifejezték megadási szándékukat, a nemzetközi fegyveres konfliktusok áldozatainak védelméről szóló genfi egyezmény 41. cikkének megsértését jelenti.

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint Ukrajna nem kéri a nyugati államoktól, hogy katonákat küldjenek a konfliktusövezetbe harcolni, de szüksége van lőszerekre és légvédelmi eszközökre – közölte az MTI.

Nem kérik tőlünk, hogy harcoljunk. Minden, amit kérnek, légvédelmi eszközök és lőszerek

– jelentette ki Észtország miniszterelnöke a Sorbonne Egyetemen tartott európai biztonságpolitikai kerekasztal-beszélgetésen.

Kallas felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajnában zajló események gyorsan átcsaphatnak az egész kontinensre. Elmondása szerint e tekintetben az európai országok számára némileg jobban megéri a kijevi vezetést segíteni Oroszországgal szemben, mint megengedni a konfliktus kiszélesedését.

Emmanuel Macron francia elnök a The Economist című brit politikai-gazdasági folyóirat e héten megjelent kiadásának nyilatkozva nem zárta ki nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldésének megfontolását, amennyiben a kijevi vezetés ezt kérné.

Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin megerősítette, hogy az orosz biztonsági erőket ugyanarra a légibázisra telepítették, mint az amerikai csapatokat a nigériai fővárosban, Niamey-ben – írja a The Guardian.

Egyelőre nem világos, hogy a hetek óta Nigerben tartózkodó orosz csapatokat mikor telepítették a Niamey-ben, a Diori Hamani nemzetközi repülőtér mellett található 101-es légibázisra. Az sem világos, hogy hány katona van a helyszínen.

A 101-es légibázis, ahol az erőink tartózkodnak, a nigériai légierő bázisa, amely a fővárosban található nemzetközi repülőtérrel van egybeépítve. Az oroszok egy különálló táborban vannak, és nincs hozzáférésük az amerikai erőkhöz vagy a mi felszerelésünkhöz

– mondta Austin egy Honoluluban tartott sajtótájékoztatón.

A környéken nagy tömeg verődött össze, amely Egy nagy tömeg, akik közül néhányan olyan feliratú transparenseket emelnek a magasba, mint „Amerikai hadsereg, menjetek el, mozduljatok, tűnjetek el”. 

A történtek hírére reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában újságíróknak azt mondta, hogy „Oroszország minden területen, így a katonai területen is fejleszti kapcsolatait különböző afrikai országokkal”.