eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
WASHINGTON, DC - JULY 30: U.S. Rep. Henry Cuellar (D-TX) speaks on southern border security and illegal immigration, during a news conference at the U.S. Capitol on July 30, 2021 in Washington, DC. Cuellar urged the Biden administration to name former Homeland Security Secretary Jeh Johnson as a border czar. (Photo by Kevin Dietsch/Getty Images)
Nyitókép: Kevin Dietsch/Getty Images

Őrizetbe vettek egy demokrata kongresszusi képviselőt

Őrizetbe vették és vádat is emeltek Henry Cuellar amerikai kongresszusi képviselő és felesége ellen korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt – derült ki a pénteken közzétett bírósági iratokból.

Az amerikai képviselőház demokrata párti tagját Texasból egyebek között bűnszövetségi tagsággal, vesztegetéssel és pénzmosással vádolják. A gyanú szerint Cuellar és felesége 2014 decemberétől 2021 novemberéig mintegy 600 ezer dollár kenőpénzt fogadott el egy azerbajdzsáni állami olaj- és gázvállalattól és egy mexikói banktól két egymástól független ügyletben.

A vádirat szerint a kenőpénzeket színlelt tanácsadói szerződések révén tisztára mosták, és az Imelda Cuellar tulajdonában álló fedőcégekhez csatornázták. Cserében a politikus közmegbízatását latba vetve igyekezett Azerbajdzsán érdekében befolyással bírni az amerikai külpolitikára, valamint nyomást gyakorolni amerikai tisztségviselőkre a mexikói bank üzleti tevékenységét fenyegető pénzmosás elleni politikákkal szemben.

Cuellar még a vádemelés előtt kiadott közleményében tagadta az ellene és a felesége ellen felhozott vádakat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×