eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Close up of womans hand typing on computer keyboard in the dark against colourful bokeh in background, working late on laptop at home
Nyitókép: d3sign/Getty Images

Az EU és a NATO is tudja, és nem tűri az ilyen viselkedést

Az Európai Unió és tagállamai, illetve a NATO pénteken elítélték a Németország és Csehország elleni orosz kibertámadásokat.

Berlin szerint az orosz katonai hírszerzéshez köthető APT28 hackercsoport támadást követett el tavaly a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ellen, illetve a cseh külügyminisztérium közölte, hogy az állami intézmények is a kiberhadjárat célpontjai voltak.

Közleményében az EU azt hangsúlyozta, hogy „Oroszország folyamatosan felelőtlenül viselkedik a kibertérben, mivel demokratikus intézményeket, kormányzati szerveket és létfontosságú infrastruktúraszolgáltatókat vesz célba az Európai Unióban és azon kívül is.” Felhívták a figyelmet, hogy ez a fajta magatartás ellentétes a nemzetközi normákkal.

„Az EU nem fogja eltűrni az olyan tevékenységeket, melyek célja a kiemelten fontos infrastruktúránk lerombolása, a társadalmi kohézió gyengítése és a demokratikus folyamatok befolyásolása, tekintettel az idei uniós és a világ több mint 60 országában zajló választásokra. Az EU és tagállamai továbbra is együttműködnek nemzetközi partnereikkel a nyitott, szabad, stabil és biztonságos kibertér előmozdítása érdekében” – olvasható a közleményben.

A NATO pénteken közölte: a szövetségesek elismerik, hogy a Németországban és Csehországban folytatott rosszindulatú kibertevékenységekért az orosz állam, illetve az orosz katonai hírszerzés (GRU) által támogatott APT28 hackerszervezet a felelős.

„A szövetségesek aggodalommal veszik tudomásul azt is, hogy ugyanez a fenyegető szereplő más nemzeti kormányzati szerveket, létfontosságú infrastruktúra-üzemeltetőket is célba vett a szövetségen belül, a többi között Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Svédországban” – emelték ki a sajtóközleményben.

A NATO részéről aláhúzták: a szervezet eltökélt, hogy a kiberfenyegetések teljes spektrumának elrettentéséhez szükséges képességeket a szövetségesek egymás támogatása érdekében alkalmazzák, egyebek között az összehangolt válaszlépések mérlegelésével.

„Felszólítunk minden államot, beleértve Oroszországot is, hogy tartsák tiszteletben nemzetközi kötelezettségeiket, és járjanak el a kibertérben előírt felelős állami magatartás ENSZ meghatározta keretein belül” – húzták alá a NATO sajtóközleményében.

Címlapról ajánljuk

Tényleg megvan a válasz az ősi piramisok titkára?

A Nílus egy mára teljesen eltűnt, ősi mellékága mentén épültek fel az ókori egyiptomi piramisok, köztük a híres gízai piramis, több mint négyezer éve - állapította meg a piramisok építésének rejtélyét kutató amerikai kutatócsoport.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×