Udvardy György veszprémi érsek túlkapásairól vallott az elzavart pap

Cseh Péter Mihály egykor igen népszerű volt katolikus pap hatalmi bántalmazással vádolja egy interjúban Udvardy György veszprémi érseket. Hangsúlyozta: a katolikus főpap mások ellen is követett el hatalmi visszaéléseket.

Udvardy György Fotó: Youtube

Cseh Péter Mihály 2016-ban azzal robbant be a médiába, hogy egy videójában Orbán Viktort kérdezte Habony Árpádról, azonban enyhén szólva is kiverte a biztosítékot, Udvardy György pedig rögtön vizsgálatot is indított ellene, majd felfüggesztette.

2020-ban végül ismét felfüggesztették, a volt pap azóta most adott először interjút, melyben a felfüggesztéséről is beszélt. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, ő nem lépett ki a papságból, nem hagyta el a hivatását – őt elzavarták.

"Körülbelül másfél évig próbáltam visszajutni, élt bennem a remény, hogy ez sikerülhet. Idefelé jövet próbáltam megfogalmazni magamban, hogy mi vezetett a felfüggesztésemhez. Arra jutottam, hogy amit Udvardy György a Pécsi Egyházmegyében 10 éven keresztül velem, illetve másokkal is művelt, arra én ezt a két szót tudom mondani: hatalmi abúzus. Külső szemlélőnek talán nem olyan egyértelmű, de az a rengeteg megaláztatás, amit ő velem szemben elkövetett, az erősen romboló"

- mondta a korábbi pap.

Hogy milyen konkrét megaláztatások érték őt Udvardy részéről, arról Nagy-Cseh nem beszél, de többször is hangsúlyozza, hogy az egyházi vezető mások ellen is követett el hatalmi visszaéléseket.

"Amit Udvardy György velem csinált, tönkretétel volt"

– fogalmazott a volt pap a  a szemlelek.net által közölt interjúban.

Udvardy György veszprémi tevékenysége megosztja a híveket

Udvardy György, Veszprém jelenlegi érseke 2022-ben levélben szólította fel elődjét, Márfi Gyulát, hogy a nyár folyamán költözzön el Veszprémből, lényegében azért, mert zavarja őt hivatali teendőinek ellátásában. A királynék városában általános döbbenet fogadta, hogy az emeritus érsek távozni kényszerül, és vasárnap esti búcsúmiséjén sem jelentek meg az egyházmegye elöljárói.

Az érsekség ezt megelőzően nemtelen támadásnak nevezte a hívek tiltakozását az ellen, hogy a számukra megítélt 39 milliárd forintos állami támogatásból el akarják távolítani a műemlék székesegyház festett üvegablakait, neogótikus oltárát, valamint  lemeszeltetnék a falfestményeket.

Udvardy érsek 2021-ben megszüntette a veszprémi várban a papi otthont, holott bevett gyakorlat, hogy azok a székesegyházak közelében vannak, hiszen így a nyugalmazott atyák segíthetnek a misézésben, gyóntatásban. Az érsek zarándokszállást és lelkigyakorlatos házat akart kialakítani az otthon helyén. Az idős atyák többsége a Márfi Gyula által alapított hévízi Szent Lukács Idősek Otthonába került, ami már Zala megye területe.

Az érsek ezt követően átalakította a székesegyházat, eltüntette a festett üvegablakokat – mondván, nem egységesek –, melyek között a Szent Mihályt ábrázoló üvegfestmény is megítéltetett, holott Szent Mihály a bazilika és Veszprém védőszentje.

Az érsek azonban itt nem állt meg, búcsút mondott a bazilika díszítő festményeinek is, mondván, rosszul lettek restaurálva. Ugyancsak eltüntette a stallumokat is, csakúgy, mint a főoltárt.

Ebből a helyiek között komoly bonyodalom is támadt, odáig fajult a dolog, hogy 2022-ben a veszprémi bazilikai értékeit féltő hívek petíciót adtak át Ferenc pápa budapesti követének, Michael Wallace Banach apostoli nunciusnak. A petícióban azt kérték a pápától, hogy járjon közbe a megfogalmazott – egyházmegyét és templomot érintő – kérdések kapcsán, többek között abban is támogatást kértek, hogy Udvardy György veszprémi érseket menesszék jelenlegi feladatköréből.

Udvardy György elődje, Márfi Gyula sem értett egyet ezekkel a tervekkel, aminek hangot is adott a Válasz Online-nak adott interjújában 2022-ben.

Jogi szempontból a székesegyház nem magántulajdon, ahogy a plébániatemplomok sem. A székesegyház közösségi tulajdon, az egész Veszprémi Érsekségé. Az érsekség egyik levelében azt írta, a székesegyház rangjának és céljának megfelelő alakítása kizárólag az egyházmegye főpásztorának joga és felelőssége. Az Egyházi Törvénykönyvben ezzel kapcsolatos paragrafust ugyanakkor nem létezik-  jelentette ki Márfi Gyula. Úgy véli, minden lényeges átalakításhoz ki kell kérni a tulajdonos közösség képviselőinek a véleményét. Emellett a jogi szempontokon túl az egyházban figyelembe kell venni a legfőbb parancs követelményét is.