A NATO és az Európai Unió is közleményt adott ki, mert az orosz hírszerzés több európai ország ellen kiberkampányt indított. Az EU a legmagasabb szinten foglakozik ezzel a veszéllyel és aktiválták a válságelhárítási mechanizmust is.
– Határozottan elítéljük azokat a rosszindulatú kibertevékenységeket, amelyek célja demokratikus intézményeink, nemzetbiztonságunk és szabad társadalmunk aláásása – áll a NATO nyilatkozatában azzal kapcsolatban, hogy Németország és Csehország ellen rosszindulatú támadásokat indított az APT28 (Advanced Persistent Threat Actor 28) nevű, „fenyegetést jelentő szereplő”. Ők különböző neveken már részt vettek hasonló akciókban, tevékenységükkel kapcsolatban a NATO megállapította, hogy az Orosz Vezérkar Hírszerző Igazgatósága (GU) pénzeli az akcióikat. A mostani támadások a Német Szociáldemokrata Párt, illetve különböző cseh intézmények ellen irányultak. Ugyanezen csoport korábban más nemzeti kormányzati szerveket, kritikus infrastruktúra-üzemeltetőket és más szervezeteket is célba vett a NATO-n belül, többek között Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Svédországban. Az APT28 különböző technikákat, például keyloggereket vagy hitelesítő adatokat begyűjtő eszközöket alkalmaz a hitelesítési adatok ellopására, s így fér hozzá rendszerekhez és hálózatokhoz. APT 28 olyan neveken is ismert, mint Fancy Bear, Pawn Storm, Sednit Gang és Sofacy.
Az Európai Unió nevében Josep Borrell külügyi főképviselő szólalt fel, felidézve, hogy 2020-ban az EU szankciókat vezetett be az APT28 támadásokért felelős személyekre és szervezetekre, akik 2015-ben a német szövetségi parlamentet vették célba. – A rosszindulatú kiberkampány megmutatja Oroszország folyamatos felelőtlen viselkedését a kibertérben, azáltal, hogy demokratikus intézményeket, kormányzati szerveket és kritikus infrastruktúra-szolgáltatókat céloz meg az Európai Unióban és azon kívül – írta a főképviselő. Mint hozzátette, az EU nem fogja eltűrni az ilyen rosszindulatú magatartást, különösen az olyan tevékenységeket, amelyek célja kritikus infrastruktúránk leépítése, a társadalmi kohézió gyengítése és a demokratikus folyamatok befolyásolása, tekintettel az idei választásokra az EU-ban és a világ több mint 60 országában.
Közben az EU belga elnöksége úgy döntött, hogy – az európai választásokba való külföldi beavatkozás figyelemmel kísérése érdekében – információmegosztási módban aktiválja az Európai Tanács politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusát (IPCR). Ez a mechanizmus már több mint tíz éves és a 2001-es amerikai terrortámadások után merült fel először a szükségessége, és később is elsősorban a terrorfenyegetettség miatt dolgozták ki a részleteit. Az IPCR egyik legfontosabb eleme a nem hivatalos kerekasztal-megbeszélés: ez tulajdonképpen egy válságértekezlet, amelyet a tanács soros elnöksége vezet, és amelyen az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), az Európai Tanács elnöki kabinetje, az érintett uniós ügynökségek, tagállamok és szakértők vesznek részt. A mechanizmus további eszköze az elemző jelentés, amely világos képet fest az aktuális helyzetről a döntéshozók számára, egy adatcserére és -gyűjtésre szolgáló internetplatform és egy, a hét minden napján 24 órában működő kapcsolattartó pont, a legfontosabb szereplőkkel való folyamatos kommunikáció fenntartására.
