Több mint kétezer diákot tartóztattak le csütörtökön az Egyesült Államokban, miután a Los Angelesi rendőrség felszámolta a University of California területén épített sátortábort és barikádokat. Az előzetes rendőri felszólítás ellenére a demonstráló tömeg nem hagyta el a helyszínt. Ezt megelőzően szerdán a hajnali órákban erőszakos összecsapások bontakoztak ki a palesztinpárti diákok és az Izraelt támogató ellentüntetők csoportja között. Az egyetem illegálisnak minősítette az akciót, és a hallgatói jogviszonyuk felfüggesztésével fenyegették meg a résztvevőket. Ezt követően mintegy 200 ellentüntető tört be az eltorlaszolt táborba, hogy puszta kézzel és kemény tárgyakkal űzzék el a diákokat, az erőszakos jeleneteknek végül csak a helyszínre érkező rohamrendőrök tudtak megálljt parancsolni.
Az események hallatán a politikusok és civil szervezetek is megdöbbenésüknek adtak hangot. Biden elnök üzent a tüntetőknek, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, hiszen a magántulajdon megrongálása nem békés cselekedet.
Kalifornia állam demokrata kormányzója, Gavin Newsom az X-en megosztott közleményében kijelentette, hogy „a szólásszabadság joga nem terjedhet ki a vandalizmusra és erőszakos cselekmények elkövetésére”, majd hozzátette, hogy minden ilyen cselekményt elkövető személyt felelősségre kell vonni. A Los Angeles-i Zsidó Szövetség is felháborodottan fogadta az ellentüntetők erőszakos fellépésének hírét, és kijelentette, hogy ezek az emberek „nem képviselik a zsidó közösséget és annak értékeit”, számolt be a The New York Times. Hussan Ayloush, az amerikai–iszlám kapcsolatokért felelős Los Angeles-i tanács igazgatója a főállamügyész fellépését sürgette az eset kivizsgálására, valamint határozott állást is foglalt, miszerint „az egyetemnek biztosítania kell a gázai népirtás elleni tüntetés békés feltételeit az Izrael-párti támadásokkal szemben”. A tüntetést illetően a diákok is megosztottak: a felfüggesztett oktatás és az egyetemi campus korlátozott használata miatt sokan elégedetlenkednek, kivált, hogy a tüntetésben részt vevők közül többen nem is az egyetem polgárai.
A tüntetéshullám elindítói a New York-i Columbia Egyetem diákjai, akik április 17-én sátortábort hoztak létre a campus területén. Minouche Shafik, az intézmény elnöke április 28. délután 2 óráig adott haladékot a tábor felszámolására, ezután felfüggesztette a tanulók jogviszonyát az egyetemmel. Erre válaszul a tüntetők egy csoportja bevette magát a Hamilton Hall nevű épületbe, ahol később a New York-i rendőrség állította elő az érvényes hallgatói jogviszony híján birtokháborítást elkövető diákokat. A város polgármestere, Eric Adams is felszólította a tüntetőket, hogy hagyják el a területet. Az említett első sátoros demonstrációt követően eddig 33 különböző egyetemi campuson több mint 1200 demonstrálót tartóztatott le a rendőrség.
A Hamász tavaly október 7-i terrortámadása óta mintegy 400 felvonulást, ülősztrájkot vagy egyéb szervezett gyűlést tartottak az Egyesült Államok felsőoktatási intézményeiben, amelyek fő célkitűzése, hogy az egyetemek szakítsák meg az együttműködést azokkal a cégekkel, amelyek bármilyen formában kiszolgálják Izrael háborús gépezetét.
Ez a követelés esetenként kiegészül más feltételekkel, például a Columbia Egyetem esetében a résztvevőknek nyújtott általános amnesztiával is.
Ebben a diákforradalomban a Biden-kormányzat igyekszik megtalálni a közös hangot a tüntető felek között, ami az éppen Izrael és Hamász között alakuló tűzszüneti terv ismeretében nagyon is érthető álláspont. A Fehér Ház szóvivője, Karine Jean-Pierre kelletlenül reagált az ügy felvetésére a szerdai sajtótájékoztatón, a sokadik kérdésre azonban elmondta, hogy „egyetlen elnök sem tett annyi lépést az antiszemitizmus visszaszorítására, mint Joe Biden”. Utalt a 2017-es, Charlottesville-ben tartott szélsőjobboldali megmozdulásra, amely ellen hangosan szót emelt az akkoriban pár hónapja leköszönt alelnök. A válasz persze nem elégítette ki a sajtó munkatársait, hiszen éppen a tüntetések erkölcsi jogalapjáról kérdezték volna a szóvivőt, ám nem jártak sikerrel. A diákok egy abszurd jelenet erejéig így is véleményt nyilvánítottak az elnökről.
A University of Alabama területén zajló demonstráció egy pontján tüntető és ellentüntető diákok is egyszerre zendítettek rá a „Fuck Joe Biden!” rigmusra.
A Republikánus Párt határozottabb választ adott a diáktüntetésekre, igaz, nem is kell tekintettel lenniük a progresszív szavazókra. Donald Trump szerdán a Wisconsin állambeli Waukeshában „dühöngő őrülteknek” nevezte a demonstrálókat, és dicsérte a rendőrök erélyes fellépését. Még aznap a képviselőház masszív kétpárti támogatással elfogadta az Antisemitism Awareness Act című törvényt, amely felhatalmazná a szövetségi szerveket az Izrael-ellenes demonstrációkkal szembeni fellépésre. A törvényjavaslat tágan értelmezi az antiszemitizmus fogalmát, amely így nemcsak a zsidók elleni fenyegetéseket büntetné, de az Izraellel szembeni kritikát is. Bár a tervezet jogerőre emelkedéséhez még szükséges a szenátus és az elnök jóváhagyása is, a szöveg alsóházi elfogadása önmagában jelzi azt a politikai vajúdást, amit az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatának újragondolása jelent Washington számára.
Megmozdulások egy sor franciaországi campuson
Franciaországban elsősorban azok a felsőoktatási intézmények voltak egyetemfoglalások színhelyei, amelyeken politikatudományt oktatnak: Párizsban, Lyonban, Strasbourgban és más városokban is voltak megmozdulások.
A legnagyobb visszhangot a Sciences Po elfoglalása keltette. „Követeljük, hogy az intézmény alkalmazza a Nemzetközi Bíróság (január végén felszólította Izraelt, akadályozza meg az esetleges népirtást) és az ENSZ felszólítását, és vessen véget annak a kettős mércének, amelynek tanúi vagyunk egyrészt az ukrán–orosz háborúval, másrészt Izrael gázai háborújával kapcsolatban. Az intézmény vezetése határozottan foglaljon állást minden diszkriminációval és nyomásgyakorlással szemben, amellyel a hallgatók szembesülnek” – hangzott a diákok által megfogalmazott közleményben.
A párizsi Sciences Po hallgatói az intézmény egyes részeinek elfoglalásával megakadályozták a bejutást az egyetem épületébe is. A rohamrendőrök azonban bevonultak az egyetemre. Az intézmény vezetése múlt pénteken kompromisszumra jutott a palesztinbarát diákokkal. A militáns hallgatók ígéretet kaptak, hogy a blokád feladásának fejében az egyetem felfüggeszti a velük szemben indított fegyelmi eljárás egy részét. Májusban pedig belső vitákat tartanak, amelyeken minden érzékeny kérdést napirendre tűznek – beleértve az izraeli egyetemekkel való partnerséget is, amelynek befejezését a baloldali radikálisok követelik.
A megállapodás nem aratott osztatlan sikert, kritikusok szerint az egyetem vezetése kapitulált a szélsőségesek előtt.
Gabriel Attal miniszterelnök, aki Emmanuel Macron elnökhöz hasonlóan a Sciences Po neves öregdiákjai közé tartozik, kijelentette, kormánya „nem fogja eltűrni egy veszélyesen viselkedő kisebbség akcióit, amely megpróbálja ráerőltetni az akaratát az intézményekre”. Ziad Majed, a párizsi Amerikai Egyetem professzora, Közel-Kelet-szakértő szerint „erősen szimbolikus”, hogy a Sciences Po párizsi elitképzőjén robbantak ki először a tüntetések.
Valérie Pecresse, az Ile-de-France régió vezetője bejelentette, hogy a régió csökkenti a párizsi Sciences Po finanszírozását mindaddig, amíg „a nyugalom és a biztonság helyre nem áll az intézményben”. A Sciences Po több közel-keleti felsőoktatási intézménnyel, köztük az izraeli Tel-avivi Egyetemmel is partneri kapcsolatban áll, egyes posztgraduális hallgatói pedig csereprogramokban vesznek részt Izraelben.
Hétfőn a Sorbonne háborúellenes tüntetői sátrakat állítottak fel az egyetem kertjében, palesztin zászlókat lengettek. A rendőri beavatkozás után a diákok „brutális” fellépésről beszéltek. A múlt héten Emmanuel Macron elnök éppen itt mondott beszédet Európa jövőjéről. Grenoble-ban, a Sciences Po ottani kirendeltségén mintegy száz diák ülősztrájkkal blokkolta a villamosközlekedést. A diákszervezetek felszólították az intézményt, hogy „függessze fel a 2023 tavaszán aláírt partnerséget” az izraeli Negev Ben-Gurion Egyetemmel.
A tüntetések hátterében Jean-Luc Mélenchon pártját, a baloldali populista Elégedetlen Franciaországot (LFI) sejtik, amelynek aktivistái részt is vettek az egyetemfoglalásokban. Korábban Franciaországban betiltották a palesztinbarát gyűléseket, Emmanuel Macron nemrégiben felszólította Izraelt, hagyjon fel a gázai civilek gyilkolásával.