A populista nacionalistáktól és Putyintól félti Európát a francia elnök
A francia elnök megerősítette, hogy igen sötéten látja Európa jövőjét, mert a földrész gyorsan széteshet. Emmanuel Macron, aki a napokban a Sorbonne egyetemen kétórás beszédben vázolta véleményét a világról, a Economistnak adott nyilatkozatban a legnagyobb veszélyt az ukrán háborúban látja. Oroszország ugyanis nem ismer semmiféle korlátot, és legközelebb Moldovát, Litvániát, Lengyelországot, Romániát, vagy bármelyik más szomszéd államot veheti célba.
Bedönti a kontinens biztonságát, ha győz Ukrajnában. A politikus a korábbi felzúdulás ellenére ragaszkodik ahhoz a meggyőződéséhez, hogy szükség esetén az EU-nak csapatokat kell küldenie ukrán földre. A határozatlanság csak felbátorítja Moszkvát. Emellett változatlanul szükségesnek tartja, hogy Európa számolja fel katonai függését az USA-tól.
A másik fő téma a számára az, hogy az ipari fejlettséget tekintve Európa az Egyesült Államok és Kína mögé szorul. A harmadik aggodalma az, hogy jönnek fel a populista nacionalisták, és kimondatlanul is közéjük sorolja Le Pent. Jellemzőjük, hogy üres ígéretekkel próbálják megerősíteni országukat, ám ez csak megosztottságot, hanyatlást, bizonytalanságot és így viszályt eredményez.
Az Economist megjegyzi, hogy Marcon elképzelései paradox módon meggyengíthetik a földrészt, mert a biztonság területén nem ajánl elfogadható alternatívát az amerikai védőernyő helyett. Ezzel pedig kiszolgáltatottabbá tenné Európát Moszkvával és Pekinggel szemben. Továbbá nem valószínű, hogy a hataloméhes nemzeti kormányok további jogköröket adnának át Brüsszelnek.
Ezzel együtt jobban tisztában van a kontinensre leselkedő kockázatokkal, mint bármely más európai vezető. Van bátorsága szembenézni a történelemmel, de a tragédia az: lehet, hogy a francia Kasszandra figyelmeztetései süket fülekre találnak.
