Többszörös kihívást jelent a Hold túlsó oldalán a déli sarkvidéken holdszondának leszállni és ott kőzetmintát gyűjteni, majd felszállni és a mintát elhozni a Földre. Ez a most útnak indított kínai Chang’e-6 küldetés célja.
Kína 2007-ben megkezdett holdkutatási programja töretlenül folytatódik. A terveknek megfelelően május 3-án pénteken, magyar idő szerint 11:27-kor a kínai Hajnan szigetén található Vencsang űrközpontból egy Hosszú Menetelés-5 típusú hordozórakétával útnak indult a legújabb, immáron hatodik kínai holdszonda, a Chang’e-6 („Holdistennő”).
Az alábbi képek a Chang’e-6 indításakor az élő közvetítés során készültek: a hordozórakéta elhagyja a starthelyet, azután a két gyorsító fokozat még a főrakéta oldalán van; ezt követően az üzemanyag kifogyása után leválnak róla, végül a rakéta oldalára szerelt kamerák a Föld görbületét mutatják a horizonton.
A Chang’e-6 holdszonda indításáról felvett élő közvetítés teljes videója:
A Chang’e-6 küldetése a korábbi két holdszonda, a Chang’e-4 és 5 programjának egyfajta egyesítése. Egyrészt a Chang’e-4 a űrkutatás történetében először szállt le a Hold túlsó oldalán és egy holdjárót is magával vitt (Yutu-2 vagy „Jade nyúl 2”) a hatalmas, mintegy 2500 km átmérőjű Déli Pólus Aitken-medencében (South Pole Aitken basin, röv. SPA) levő 186 km átmérőjű von Kármán-kráterbe 2019. januárban. A Földhöz képest a Holdon a déli poláris vidék geológiai (szelenológiai) értelemben jelentősen kiterjedtebb, mert az SPA a déli pólus mellett nagy területre terjed ki. Másrészt a Chang’e-5 2020 végén 1,731 kg kőzetmintát hozott a felénk eső oldalon levő Mons Rümker közeléből. Bár a Chang’e-6 nem visz magával holdjárót, de a túlsó oldalon fog leszállni és onnan hoz először mintát részletes laboratóriumi vizsgálatok céljából. Leszállóegysége mintegy 8,2 tonna tömegű és a fedélzetén sok tudományos műszer fog méréseket végezni, képeket készíteni.
A Chang’e-6 a tervek szerint szintén az SPA területén levő nagy, mintegy 537 km átmérőjű Apollo-kráter déli pereménél fog leszállni a Hold tőlünk nem látható oldalán.
A Chang’e-6 küldetésének lényege, hogy sikeres küldetés esetén először fog kőzetmintát hozni a Hold túlsó oldaláról, a hatalmas SPA medence területéről, ami a kutatók reményei szerint égi kísérőnk felénk forduló és túlsó oldala közötti különbözőségek okairól fog új ismereteket elárulni. A tervek szerint a Chang’e-6 küldetése 53 napig tart és mintegy 2 kg kőzetmintát hoz a felszínről és speciális fúró segítségével legfeljebb 2 méteres mélységből is.
A Hold túlsó oldalán levő leszállóegységgel a Földről a rádiókapcsolatot a már a Hold körül keringő Csüecsiao-2 (Queqiao-2, vagyis „alkalmi” vagy „ideiglenes összekötő híd”, azaz „pontonhíd”) átjátszó műhold biztosítja majd, pontosan úgy, mint ahogyan a Chang’e-4 leszállóegységgel a Csüecsiao-1 (Queqiao-1) műhold segített fenntartani a kapcsolatot. A Csüecsiao-2 átjátszó 2024. március 20-án indult útnak, négy nappal később már olyan elnyúlt holdkörüli ellipszis pályára állt, amelynek holdközelpontja a felszíntől 200 km-re, holdtávolpontja pedig 16 ezer km-re húzódik.
A Csüescsiao-2 az előző Csüecsiao-1 műholdtól eltér abban, hogy nem csak a rádiókapcsolatot biztosítja, hanem tudományos műszerek is vannak a fedélzetén: nagy energiájú neutrondetektor, extrém ultraibolya kamera, holdpályán VLBI (Nagy Bázisvonalú Interferometria) mérésekre is alkalmas földi rádiótávcsövekkel együtt, mintegy 400 ezer km-es bázisvonalon a Tejútrendszerbeli rádióforrások tanulmányozására, pozíciójuk pontosabb meghatározására is.
Ha a Chang’e-6 misszió sikeres lesz, akkor ez a globális űr- és holdkutatásben újabb mérföldkövet jelent, illetve a kínai holdkutatás is szintet lép.
Az alábbi videó a Chang’e-6 holdmisszió programját mutatja be röviden a Queqiao-2 átjátszó műhold indításától kezdve:
A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.
Források:
Kapcsolódó internetes oldalak:
