Az Orbán-kormány hónapok óta intenzíven hadakozik az üzemanyagárakkal, ami egy újabb benzinárstop belengetésével mostanában ért a csúcspontra. A június 9-i kettős választás előtt politikai szempontból is jó ötletnek tűnhet, ha „a családok védelmében” lenyomják a piaci árakat. A másik oldalon viszont másfél évtizede nem látott politikai válsággal kell megküzdenie Orbán Viktornak, ezért óvatosabban kellett lépnie, hogy ne feszítse túl a húrt, és ne fordítson maga ellen újabb társadalmi csoportokat.
Lavírozik a kormány
Hogy mindkét elvárásnak megfeleljen, nem önkényesen rakott ársapkát az üzemanyagokra, mint korábban, hanem Nagy Márton nemzetgazdasági miniszteren keresztül kommunikációs nyomást helyezett az üzemanyagpiac szereplőire. A kormány elvárása szerint a KSH által hetente közölt régiós átlagár közelében kellene alakulni a magyarországi üzemanyagáraknak, ezt azonban nem „hajtotta be” azonnal a piaci szereplőkön, hanem két hét türelmi időt adott nekik.
A Mol hétfőn váratlanul lépett is, és az összes töltőállomásán 10 forinttal csökkentette az üzemanyagok árát, amit a kis hazai kutaknak is követniük kell, ha nem akarnak ügyfelet veszíteni. – Egyszóval a benzinkutasoknak kellene lemondaniuk az árrésükről, amely mindössze 7 százalékos, és ebből kell az összes költségüket, több mint hatvan tételt – például iparűzési adót, bért, társadalombiztosítási járulékot, építményadót, telekadót – kifizetniük – hívta fel a figyelmet Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke. (A Mol egyébként is változtat az árazási gyakorlatán az Index szerint, és mostantól a heti két alkalom helyett sűrűbben dönthetnek a nagykereskedelmi árról.)
Az is érdekes, hogy jön ki a régiós átlag, amelynek szintjére le kellene vinni a benzin és a gázolaj árát (múlt héten ez 25, illetve 10 forintot jelentett volna). A kormány nyomására a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) április 19-én tette közzé először kísérleti statisztikáját Magyarország és 9 környező ország üzemanyagárairól, és ezt hetente kell megismételnie. Egri Gábor szerint azonban erősen sántít az összehasonlítás, mert a KSH ebbe belevette Bulgáriát, Csehországot és Lengyelországot is, noha oda biztosan nem járunk át tankolni. Üzemanyag szempontjából az az ország tartozik a régióba, ahová néhány óra alatt elérünk, ez praktikusan a magyar államhatártól számított mintegy 20 kilométeres körzetet jelenti. Mostanra Nagy Márton is elismerte, jobb ötlet, ha csak a szomszédos országokéhoz viszonyítjuk a hazai árakat, és erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is szokásos péntek reggeli szózatában. Ausztria szerepeltetése is csalóka , mert az osztrák átlagfizetésből majdnem kétezer liter üzemanyagot lehet megvenni havonta, a magyarból pedig alig 600 litert. De az árképzés is eltérő az egyes országokban: az üzemanyagárakat elsősorban a nyersolaj világpiaci ára határozza meg, és nálunk a Mol ezeket a mediterrán jegyzési piachoz igazítja, Szlovákia, Csehország és Ausztria viszont például a rotterdamihoz. Komoly fenntartásokkal kell tehát kezelni a kísérleti statisztikát, amely alapján a kormány döntést akar hozni.
Szombaton újabb 4 forinttal csökken az ár
A KSH pénteken közölt adatai szerint Magyarországon a 95-ös benzin átlagára 639 forint, a régiós országokban 619 forint volt, ami 3,2 százalékos különbséget jelent. Viszont csak a szomszédos országokban az átlagár 633 forint volt, amelynél alig 0,9 százalékkal, azaz hat forinttal magasabb a hazai ár. A dízelolaj esetében a hazai átlagár 628 forint volt, ami 15 forintos, 2,4 százalékos pluszt jelent a régió 613 forintos átlagárához képest. A szomszédos országok 627 forintos átlagárához képest alig 0,2 százalékos, azaz 1 forintos többletet mutat a hazai érték. Vagyis úgy tűnik, sikerült olyan kompromisszumot találni, amelynek mindkét félnek megfelel. Sőt, csütörtökön az is kiderült, hogy szombaton újabb rendkívüli árcsökkenésre lehet számítani, mindkét üzemanyagfajta ára 4 forinttal esik majd. Így a 95-ös benzin átlagára 631 forint lesz, a dízelolajé pedig 618 forint.
A Pénzcentrum számításai ennek kapcsán rámutatnak, azzal, hogy a lengyel, cseh és bolgár árak kikerülnek a KSH árkosarából, az ott maradó országok áraiból számított átlagár magasabb, mint amekkora a teljes régióban lenne. Vagyis a számítási mód változása a benzinkutasok számára kedvezőbb, kedvezőtlenebb viszont az autósoknak. A benzin esetében ugyanis Lengyelországban 29, Csehországban 8, Bulgáriában pedig majdnem 100 forinttal alacsonyabb az ár. Az összes vizsgált régiós országban a 95-ös benzin átlagára 617 forint per liter, ettől még messze vagyunk, mintegy 2,2 százaléknyit kellene még csökkennie a hazai árnak. Gázolaj tekintetében is a negyedik legdrágább ország vagyunk, és a képlet is hasonló: a cseheknél 11, lengyeleknél 12, Bulgáriában pedig 78 forinttal olcsóbb egy liter gázolaj. A tíz ország átlagára 612 literenként, amitől már nincs olyan messze a hazai 618 forintos átlagár, alig 1 százaléknyira.
Itthon magas az adótartalom
A magyarországi árszint értékelésénél azonban azt is figyelembe kell venni, hogy nálunk az üzemanyagár csaknem fele adó, amiért a kormány felelős. Holoda Attila energetikai szakértő kiszámolta, hogy az éppen érvényes árak mellett a benzin adótartalma 49,6, a gázolajé pedig 48,8 százalék volt, szemben a kormány által emlegetett 46 százalékkal, amellyel azt igyekezett igazolni, hogy Magyarországon a legalacsonyabbak között van az üzemanyagok adóterhe az Európai Unióban. – Ez több okból sem igaz – jegyezte meg lapunknak Holoda. A nemzetközi összehasonlításhoz megadott magyar adatok csak az áfát, a jövedéki adót és a készletezési díjat tüntették fel a terhek között. Ugyanakkor „jótékonyan kifelejtették” az üzemanyagokra kizárólag Magyarországon bevezetett energiahatékonysági hozzájárulási adót (hivatalos nevén energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, ekr) – ami önmagában literenként 8-9 forint közötti összeget jelent –, illetve nem vették számításba a forgalomarányosan fizetendő 3 százalékos kiskereskedelmi különadót sem, amely tavaly még csak 0,15 százalék volt a kisebb kutak számára. Csak ezek a tételek 27 forinttal drágítják a benzin literjét a kutaknál.
Ráadásul a kormány 2024 elején úgy emelte a jövedéki adót, hogy közel 425 forintos euróárfolyammal kalkulált, noha az idei költségvetést amúgy 385-386 forintos euróval tervezték. Ennek azért van jelentősége, mert az unió euróban adja meg a benzinre és a gázolajra érvényes jövedéki adó kötelező mértékét, vagyis ha gyengül a hazai valuta, akkor az euróban számolt adóteher alá csökkenhet a forintban jegyzett jövedéki adó, és ilyenkor utóbbi összegét valóban emelni kell. – De nem literenként 41 forinttal, mint a kormány tette januárban – jelentette ki Holoda. Ezekre a terhekre rakódik még a 27 százalékos áfa, miközben a visegrádi négyek másik három tagjának forgalmiadó-átlaga 21 százalék. Az igaz, hogy a múlt év vége óta nagyjából 60–100 forint körüli drágulás ment végbe a kutaknál, ami miatt egy átlagos, 50 literes tankolás 3000–5000 forinttal kerül többe most, mint tavaly decemberben. – Ám ha a magyar áfa 21 százalékos lenne, a jövedéki adó emelését nem túlozzák el, és az ekr még mindig 0,15 százalékon állna, akkor a 95- ös benzin múlt pénteken 647 forint helyett literenként 594 forintba került volna, a gázolaj pedig 633 helyett 579 forintba – számolgatta a szakértő. Vagyis több mint 50 forinttal lehetne olcsóbb az üzemanyag, ha a kormány az adótartalmat csökkentené, és nem a kereskedőktől várná el, hogy olcsóbban árulják, ami egyébként veszteséges üzemelésbe taszíthatja őket.
