Ágh Attila: szó sincs arról, hogy külpolitikai siker lett volna a CPAC 

Az Alapjogokért Központ úgy értékelte, hogy az idei CPAC-Hungary konferencia minden eddiginél sikeresebb volt – számolt be róla a Ripost. Szánthó Miklós, a központ főigazgatója szerint a rendezvény sikere a teljes magyar jobboldal érdeme, mert ezzel is bizonyítja Magyarország, hogy a motorja a békepárti, antiglobalista erők összefogásának.

2010 óta a Fidesz és az Orbán-rezsim még sohasem volt olyan válságban, mint most, az elmúlt egy-két hétben. Minden reakciójukat ebből a helyzetből kell nézni. Így reagált viszont Ágh Attila ezekre a kijelentésekre. Mint mondta, a CPAC találkozó reklámja kétségbeesett „sikerpótlék”. Az utóbbi hónapok vakrepülése közepette abba kapaszkodnak, hogy megpróbálják a CPAC konferenciát „eladni”. 

A politológus szerint a Fidesz hónapok óta defenzívában van, de olyan mélyponton, mint most, eddig még soha. Kifejtette, ez az állítás könnyen bizonyítható: egyrészt rendkívül komolyan esett a népszerűsége, ami akármilyen ellentmondók is a közvélemény-kutatások, ebben egyetértenek, másrészt a fideszesek közszereplése – Orbánnal együtt – vesszőfutásra emlékeztet. 

Példaként említette, hogy Orbán Viktor valósággal bujkál a vidéki körútján, patikamérleggel mérik, hogy kit engednek be a találkozókra, nem lehet megszólítani, nem lehet tőle kérdezni, nem közlik előre, hova fog menni. Tehát az egész vidéki kampánykörútja egyfajta illegalitásban zajlik. A budapesti kampányuk pedig egészen nevetséges, mert Szentkirályi Alexandra egyik bakit követi el a másik után. Erről az oldalról is látszik, hogy a Fidesz nem tud megkapaszkodni, és nem tud a közvéleménynek valamilyen fideszes sikersztorit tálalni. „Valljuk be, a 2023-as és az idei első negyedéves gazdasági eredményekkel nem lehet felvágni.”

A katasztrofális tavalyi év és az idei sikertelenség tovább mélyülése után nem maradt más kapaszkodó, mint a nemzetközi elismertségbe menekülés – folytatta elemzését Ágh Attila. Ennek bizonyos értelemben sikeres kezdése volt a brüsszeli polgármesterek bakija – a NatCon ideiglenes betiltása –, azután pedig a CPAC Hungary harmadik konferenciáját hazai terepen rendezték és anyait-apait beleadtak. Ebből már lehet valamekkora sikerpropagandát csinálni, amibe még Trump üzenete is belesegített: azt mondta, hogy nagyra tartja Orbán Viktort, ami azt jelentheti, hogy összeállt egy nemzetközi vonal. 

Ugyanakkor a „nagy dobolás” ellenére, egészen nyilvánvaló a kudarc. Hiszen bár több ezer embert begyűjtöttek a rendezvényre és jelen volt még egy aktív kormányfő is a néhány ex-miniszterelnök mellett, de amivel alá lehetne támasztani a konferencia sikerét, a 2024-es Európai Parlamenti választások szélsőjobboldali megerősödését célozva, az megkérdőjeleződött. Ugyanis a CPAC-re Georgia Meloni olasz miniszterelnök el sem ment, és az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) uniós parlamenti frakció – amit Meloni vezet és amelyhez Orbán Viktor is csatlakozni kíván – több tagja is kijelentette, kilépnek, ha Orbán Viktort befogadják közéjük. Ezért szó sincs arról, hogy a „zenebona” ellenére, külpolitikai siker lett volna a konferencia – értékelte Ágh Attila.

Visszatérve a vakrepülésre, a politológus kifejtette, látszik, hogy a Rogán-féle hazugságminisztérium becsődölt, hiszen február óta nem tudnak „nehéztüzérségi”, azaz komoly támadási folyamatot elindítva visszatámadni, vagy megmagyarázni a történteket. A „könnyűlovasság”, azaz a napi hírekben lévő dominancia és az őket bírálóknak adott válaszok is rendszeres mellényúlások. „Számos tekintetben Magyar Péter egyszerűen nevetségessé tudja tenni Orbán Viktor és a fideszes jelöltek mozgását vidéken, ami lehet, hogy elsőre nem olyan nagy dolog, de mégiscsak van egy olyan dimenzió, amelyben ez a sikerpropaganda nevetségessé válik.”

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar közvéleményben egyelőre még nem tudatosodott, hogy az Európai Unióban nemcsak a régi témák futnak tovább – jogállamisági vita, pénzmegvonások, stb…–, hanem van egy sor újabb és folyamatban lévő támadás is az Orbán-rezsim ellen. Ugyanis áprilisban megjelent egy uniós felmérés a médiahelyzetről, amelyben „büszkén” utolsó helyre került a magyar állapot. Ennek következtében készült egy EP határozat is, ami kifejezetten elítéli a magyar média-helyzetet. Emellett az alapítványi egyetemek által indított Erasmus-perből is kiderült, hogy mennyire kitaszította magából az európai egyetemi rendszer a magyar alapítványit. Ez pedig az értelmiség jelentős részét érinti, pláne, hogy az Orbán-féle variációban, különösen a legutóbbi kulturális koncentráció következtében, egy nagyon markáns elszigetelődés jelentkezik. Harmadsorban a „szuverenitásvédelem” keretében létrejött „nevetséges és agresszív” intézmény is konkrétan uniós bírálatot kapott, és itt is széles körű vizsgálat kezdődik. 

„Tulajdonképpen a nagy büszkeség ellenére, az Orbán-rendszer bírálat és nevetség tárgyává vált az Európai Unióban. Ugyanis nemcsak itthon, hanem az unióban is reagálnak a magyar miniszterelnök tevékenységére. De, amint ez is tudatosodik a közvéleményben Orbán Viktor helyzete tovább fog romlani” – fűzte hozzá Ágh Attila.