Ukrán termék teheti tönkre a magyar mezőgazdaságot, katasztrofális következményekkel jár az importja

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legutóbbi összefoglalója szerint 2023-ban jelentős, több mint harmados mértékű csökkenés tapasztalható volt a műtrágyák átlagos árában. Ennek ellenére a gazdák között mintegy huszon-százalékos vásárlási visszaesés mutatkozott az előző évhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly átlagosan 36,5 százalékkal voltak alacsonyabbak a műtrágyaárak, mint egy évvel korábban. Ezen felül, a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele is jelentős, 40,6 százalékos csökkenést szenvedett, mindössze 226,7 milliárd forintra esve vissza. Ebből adódóan felmerül a kérdés, hogy sok gazdálkodó kénytelen lesz-e földjeiket értékesíteni?

40 éve sugároz vérfagyasztó zajt a rejtélyes orosz rádió, ami Putyin csodafegyvere lehet a háborúban

Olvass tovább...

A Nitrogénművek kereskedelmi igazgatója, Bige Dávid, az Economx-nek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy bár valóban jelentős csökkenés történt a hazai műtrágya-felhasználásban, az nagyrészt a magyar piacot érintette. Ennek ellenére a nagyobb gazdaságokban a felhasználás csökkent ugyan, de nem drasztikusan. Viszont a kisebb és közepes, családi gazdaságokban jelentős visszaesés tapasztalható, ami egy olyan negatív spirálba sodorja a termelőket, ahonnan nehezen találnak kiutat, és emiatt kénytelenek lehetnek területeik értékesítésére.

A kevesebb műtrágya használata pedig közvetlen hatással van a terméshozamra, így a gazdaságok alacsonyabb árbevétellel számolhatnak, miközben más költségeik folyamatosan emelkednek. Ezzel párhuzamosan Németországban a hektáronkénti műtrágya-felhasználás növekszik, hiszen a termények árai nem mutatnak emelkedési tendenciát, így csak a nagyobb termeléssel lehet magasabb árbevételt elérni.

Az Agrárközgazdasági Intézet szakértői szerint az elmúlt évek átlagához képest 2023-ban jelentősen csökkent a műtrágyafelhasználás, különösen a kálium- és összetett műtrágyák esetében, amelyek forgalma egyaránt 45 százalékkal esett vissza. A műtrágya iránti kereslet alakulása is megváltozott az előző évekhez képest: az utolsó negyedév eredményezett nagyobb forgalmat, miközben az év elején csökkenést tapasztaltak.

Bige Dávid rámutatott, hogy a műtrágya-felhasználási időszak végével, az április-májusi időszakban hagyományosan csökkennek a műtrágyák árai. Ugyanakkor az európai műtrágya árát jelentősen befolyásolja az európai földgáz árának alakulása, ami bár csökkenő tendenciát mutat az idei évben, de korlátokkal is rendelkezik. Az egyes piacokon tapasztalható árak közötti különbségek is jelentős szállítási költségekkel járnak, amelyeket figyelembe kell venni a vásárlásnál.

Az ukrajnai műtrágya minősége kapcsán Bige Dávid kiemelte, hogy az Ukrajnából származó termékek alacsonyabb költségszinttel készülnek, ugyanakkor nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak. Ennek következtében az ottani termelési költségek alacsonyabbak, ám a minőség gyakran ipari hulladéknak minősül. Emellett az ukrán műtrágya nem felel meg az EK-műtrágya rendeletnek, ami miatt Európában nem lehetne forgalmazni. Ezzel szemben a Nitrogénművek műtrágyái a legújabb technológiával és hatékonysággal készülnek, így az importált termékekkel nem is hasonlíthatók össze.

Ezek a tényezők együttesen alakítják a hazai műtrágya-piacot, és befolyásolják a gazdálkodók döntéseit a termésekkel kapcsolatos befektetéseikről és a gazdaságuk fenntarthatóságáról.