gyerekkönyv;orosz-ukrán háború;

A Háborúnak nincs szíve

A háború okozta sötétségről és fájdalomról, a béke, az ellenállás és a remény erejéről is mesél a Lvivben élő és alkotó ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv gyerekkönyve.

Hogyan lehet beszélni gyerekeknek a háborúról? – ezzel a témával foglalkozik és ad rá lehetséges választ a Pagony gondozásában nemrég magyarul megjelent ukrán képeskönyv, az A háború, amely megváltoztatta Rondót. A művészi módon illusztrált kötet hazájában nem idén, tavaly vagy azelőtt jelent meg, hanem 2014-ben, tehát a narancsos forradalom, illetve a Krím félsziget annektálásához kötődik, ám sajnálatos módon mondanivalója nem évült el. A szomszédos országban zajló orosz-ukrán háború idején ez a könyv nagyon is aktuális. A művet jegyző Romana Romanisin és Andrij Lesziv ukrán szerzők és illusztrátorok a való életben is egy párt alkotnak, több közös gyerekeknek és felnőtteknek szánt illusztrált könyveikkel számos ukrán és nemzetközi díjat zsebeltek be.

A háború, amely megváltoztatta Rondót a háború arctalanságát, behatárolhatatlanságát jeleníti meg. Rondó egy képzeletbeli kisváros, ahol egy fantázialény-közösség él békés egyetértésben. „Különleges város volt Rondó. A levegője tiszta és áttetsző, mintha a legfinomabb fényből szőtték volna. Törékeny lakói virágot ültettek, gondozták a kerteket és a parkokat, hóbortos épületeket húztak fel, társalogtak a madarakkal és a növényekkel, szerettek énekelni, rajzolni, verset írni. És boldoggá tette őket, hogy Rondóban élnek.” A település legfontosabb nevezetessége az üvegház, ahol éneklő virágok növekednek, a koncertek mindig telt házasak. Dankó, Fábián és Zirka, a három jóbarát egy nap szembesül vele, hogy a Háború közeleg. Nehezen értik először, mivel jár ez, majd ahogy Rondót is eléri a fekete virágokat növesztő Háború, kénytelenek megtapasztalni. Elkeseredésük után úgy döntenek, megvédik Rondót.

A könyv szimbólumok szintjén beszél a háborúról és a háború okozta traumákról, a szövegnél eggyel fontosabb a vizualitás. Míg Rondó városától rengeteg izgalmas részletet ismerhetünk meg, addig a Háború egy fekete, mindent eltemető és elpusztító massza, semmi emberit nem hordoz. A könyv talán a legkézzelfoghatóbb üzenete az, hogy a Háborúnak nincs szíve, ellenben másokéban mély nyomot hagy – ez egy olyan fontos információ, mely alapját képezheti a háborúról folyó beszélgetésnek, hiszen a témáról még nehezebb nyilatkozni, ha például a szülő maga is érintett. Lényeges még, hogy a nagybetűs győzelem a könyvben nem hoz igazi vigaszt, ebben ellenkezik minden klasszikus mesével, ahol ha a jó legyőzi a gonoszt, minden jutalmat elnyer – ezzel közli a mű: ilyen csak a mesében van.

A háború, amely megváltoztatta Rondót éppen csak Rondó változásairól nem beszél igazán, a rövid allegorikus mese azzal zárul, hogy a háború mindenkin nyomot hagyott, és Rondó lakóival maradt az a rengeteg pipacs, amely a fekete virágok helyére nőtt – a piros pipacs a háborús halottakra való emlékezés nemzetközi szimbóluma.

Infó: A háború, amely megváltoztatta Rondót. Írta és illusztrálta: Romana Romanisin és Andrij Lesziv. Fordította: Vonnák Diána. Pagony Kiadó, 2024.