Így néznek ki a vidéki erőviszonyok az ellenzéki pártoknál a választás előtt

Mutassanak bármit a közvélemény-kutatások, az biztos, hogy a pártok országos beágyazottságának egyik fokmérője, hány vidéki településen tudnak jelölteket indítani, vagy éppen hány megyében állítanak listát a közelgő önkormányzati választáson. De vajon hogyan áll az ellenzék? 

A DK és a Mi Hazánk is szeretne mind a 19 megyében önálló megyei listát állítani – derült ki a pártok Magyar Hangnak küldött válaszából. Bár hivatalosan a Momentum megkeresésünk ezen részére nem reagált, úgy tudjuk, ők is ambicionálják azt, hogy mindenhol legyen megyei listájuk. A Jobbik válasza szerint közel egy tucat megyében állítanak önálló listát. – A többi megyében pedig azzal támogatjuk a különböző, számunkra hiteles, lokálpatrióta egyesületeket, hogy nem állítunk velük szemben saját, jobbikos listát – tették hozzá. Ami az MSZP-t illeti, hivatalosan nem reagáltak kérdésünkre, de értesülésünk szerint ők a megyék „túlnyomó többségében” gondolkoznak, míg az LMP-vel kapcsolatban az az információ jutott el hozzánk, hogy közel tíz megyében állítanának listát. Lapunk a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnál (MKKP) is érdeklődött. – Vélhetően nem indulunk megyei listákon, kifizetőhelyeknek tartjuk a megyei közgyűléseket, amelyeknek nem igazán van saját ügyük, hatáskörük – válaszolták. 

• Egyáltalán van-e politikai relevanciájuk a megyei közgyűléseknek?
• Miért fontos a kérdés a Fidesznek?
• Hány fővárosi és vidéki polgármester-, illetve képviselőjelöltet indítanak a pártok?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 3-tól kapható 2024/18. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!