Akkor az ukránok számára is elfogadhatók voltak a feltételek, és Oroszország csak Ukrajna NATO-tagságát ellenezte, az uniósat nem.

Hirdetés

A béketerv végül Boris Johnson akkori brit kormányfő kijevi látogatása után hiúsult meg.

A Die Welt cikke emlékeztet, hogy

a háború kitörése után a felek szinte azonnal tárgyalóasztalhoz ültek, a békeszerződés-tervezet alapján Ukrajna pedig kötelezettséget vállalt volna az „állandó semlegesség” fenntartására.

Ennek értelmében lemondott volna minden katonai szövetségben való tagságról, így a NATO-csatlakozásról is. Ugyanakkor Moszkva nem akadályozta volna Kijevet az Európai Unióhoz történő csatlakozásban.

Ukrajna vállalta volna, hogy nem kap, gyárt vagy szerez be nukleáris fegyvereket, valamint nem enged a területére külföldi fegyvereket és csapatokat.

Nem biztosít hozzáférést a katonai infrastruktúrájához egyetlen más országnak sem, így nem adhatta volna át a légi és tengeri kikötőket sem külföldi csapatoknak. Emellett tartózkodnia kellett volna a külföldi részvételű hadgyakorlatokról és a katonai konfliktusokban való részvételtől is.

Ezzel szemben az orosz fél vállalta volna, hogy nem támadja meg Ukrajnát a jövőben.

Ennek biztosítékaként Moszkva vállalta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország – átfogó biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának. Amennyiben Oroszország mégis megtámadná Ukrajnát, az ENSZ BT többi állandó tagja köteles lenne legfeljebb három napon belül segítséget nyújtani Ukrajnának az ENSZ-alapokmányban rögzített önvédelemhez való jogának érvényesítésében.

A szerződést a nemzetközi joggal összhangban minden aláíró államnak ratifikálnia kellett volna.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Híradó honlapján olvashatnak.

A háború már több mint két éve tart, becslések szerint csaknem egymillió áldozatot követeltek a harcok.

Korábban írtuk