Nagymértékben javult a magyarok fizetőképessége az idei első negyedévben az Intrum és a GKI jelentése szerint. A Fizetőképességi Index (IFI) 11,95 pontra emelkedett az első három hónapban, de így is vannak aggasztó jelek.
A negyedéves adatot láthatóan a január és a február húzta fel, amikor a fizetőképesség a leggyorsabb ütemben növekedett.
Azonban márciusban visszaesés volt tapasztalható, havi szinten 13 százalékkal romlott az index értéke
– közölte az Intrum.
Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018 óta negyedévente jelenteti meg az Intrum Fizetőképességi Indexet, amely a magyar lakosság fizetőképességét vizsgálja. Az IFI olyan összetett mutató, amely a magyar háztartások fizetőképességének alakulására koncentrál. Ha az index értéke nő, akkor azt feltételezhetjük, hogy a lakossági jövedelmi helyzete is javul, ami stabilabb pénzügyi hátteret jelent a hiteltörlesztéseknek és a számlafizetéseknek.
Fogyasztói Barométer: a fogyasztói bizalom növekedéséhez elsősorban nem több pénzre, hanem nagyobb biztonságra van szükségJavult a magyar háztartások jövedelmi helyzete, többen tudnak félretenni, viszont a fogyasztás továbbra sem tudott visszapattanni a tavalyi mélypontjáról. Ez egyrészt betudható a 2022-es magas bázisnak, de az is egyértelműen látszik, hogy a magyarok rendkívül óvatosak lettek. A megkeresett pénzt inkább félreteszik, és csak arra költenek, amire muszáj. Érdekesség, hogy a Nézőpont Intézet kutatása szerint a háztartások akkor sem költenének többet, ha még magasabb lenne a havi jövedelmük, vagyis a fogyasztói bizalom helyreállásához még idő kell. |
Az index értéke abszolút értékben változott módszertani változtatás miatt, de az értelmezése és a trendszerű mozgásai nem változtak.
A javulás hátterében lassú gazdasági konszolidáció áll, amely az előző negyedév növekedéséből merít lendületet. A 2023-as év utolsó negyedévének pozitív növekedési száma a végét jelenti, bár ez szinte kizárólag a mezőgazdaság jó teljesítményének köszönhető. Ugyan az növekedési üteme mélypontra került a magas bázisértékek miatt, az elemzők többsége szerint az árak újbóli emelkedése várható az idei második fél évben, ami újabb kihívást jelenthet a háztartások számára.
A bizonytalanság továbbra is visszafogja a lakossági költekezést
Továbbra is jelentős a világgazdasági bizonytalanság, részben az egyre feszültebb és kiszámíthatatlanabb világpolitikai helyzet miatt. Nem látni az orosz–ukrán háború végét, miközben Ukrajna támogatása egyre gyengül. Megoldatlan a palesztin kérdés, ami a szállításokat is jelentősen korlátozza a Vörös-tengeren. Emellett a Kína körüli, jelenleg nyugodtabb helyzet is bármikor újfent kiéleződhet. Az Egyesült Államok gazdaságilag és politikailag is egyre inkább befelé fordul, és Trump esetleges győzelme feltehetőleg csapást mérne az euroatlanti kapcsolatokra mind külpolitikai-katonai, mind gazdasági szempontból.
Az európai parlamenti választásokon vélhetően erősödni fog a szélsőjobb támogatottsága, azonban nem valószínű, hogy áttörést érnek el. Ez néhány országban erősítheti a nemzeti törekvéseket is, de összességében az unióban jó eséllyel az integráció elmélyítése lesz a fő irány. Számos országban gazdasági lassulás várható, és a fejlett országok némelyikében a recesszió veszélye sem múlt el. Ugyanakkor az utóbbi időben bizonyos jelek arra is mutattak, hogy 2024 második felében az év első fél évéhez képest a konjunktúra kedvezőbben alakulhat.
