eur:
385.49
usd:
355.11
bux:
67866.13
2024. május 22. szerda Júlia, Rita
A new building is being constructed with use of tower crane
Nyitókép: ilkercelik/Getty Images

A nagy beruházásokon kívül nem nagyon építkeznek a magyarok

Főleg a fővárosban érzékelhető a visszaesés.

2024 első negyedévében 2779 új lakás épült, 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fővárosban 35 százalékkal kevesebb, összesen 910 lakás épült. A megyei jogú városokban 7,7, a többi városban 22, a községekben pedig 16 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 2023 első negyedévében.

Budapest lakásépítését továbbra is erős területi koncentráció jellemzi, ezúttal a XI. kerületben adták át az új lakások közel felét (48 százalék).

Pest régió lakásépítése 15 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól.

A KSH megjegyezte, hogy a vidéki régiók lakásépítését összességében visszaesés jellemezte. Néhány vármegyeszékhely kiemelkedő számú új lakása ugyanakkor az adott régió növekedéséhez is hozzájárult. Kecskemét adta a teljes Dél-Alföld régió lakásépítésének felét (52 százalék) és a székesfehérvári építkezések súlya is meghatározó volt Közép-Dunántúl lakásépítéseinek alakulásában.

A Nyugat-Dunántúl régió lakásépítésében döntő szerepet játszó Győr-Moson-Sopron vármegyei új lakások száma alig haladta meg az egy évvel korábbinak a felét, így a régió egészében is jelentős, 39 százalékos visszaesés következett be.

A KSH közölte: a természetes személyek által épített lakások aránya 34-ről 38 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 65-ről 61 százalékra csökkent a 2023 első negyedévihez képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, 0,8 százaléka lakóparkban épült. Budapesten és a megyei jogú városokban sem adtak át egyetlen lakást sem lakóparki épületben.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,2 négyzetméterrel 96,5 négyzetméterre nőtt a tavaly első negyedévihez képest.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 60, a saját használatra építetteké 39 százalék volt, ami az előbbi kategóriában 3 százalékpontos csökkenést, az utóbbiban pedig 5 százalékpontos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Településkategóriák szerint eltérő változások figyelhetők meg: Budapesten és a községekben csökkenés (47 és 10 százalék), a megyei jogú városokban és a többi városban pedig növekedés (42 és 6,3 százalék) történt. A megyei jogú városok közül a Debrecenben engedélyezett közel 800 lakásnak meghatározó szerepe volt a teljes települési kör adatának alakulásában - emelte ki a jelentés.

Mindez a teljes régió növekedését is megalapozta: Észak-Alföldön 2,3-szer több lakás épülhet, mint egy évvel korábban. Emellett csak Dél-Dunántúlon emelkedett a kiadott engedélyek száma (19 százalék), itt Pakson várható nagyobb számú lakás építése.

Az építtetők az esetek 46 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével - fűzte hozza a KSH.

A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023. első negyedévinél 8,8 százalékkal kevesebb, összesen 1909 lakóépület építését tervezik az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országos szinten 853 volt - derül ki a KSH jelentéséből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sándor Ildikó: ma már virtuális közösséget is alkotnak a néptánchagyományok ápolói

Sándor Ildikó: ma már virtuális közösséget is alkotnak a néptánchagyományok ápolói

A folklorizmus világát igyekeznek megismerni és megérteni a mindenkori kultúra teremtés szándékával – erről beszélt az Inforádió Aréna című műsorában Sándor Ildikó néprajzkutató, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoportjának vezetője. A műsorban szó esett a verbunkos tánctípusról, ami egy kulturális örökségi elem, a legényközösségek önmegélésének volt az eszköze.

A hajózási szakértő elmondta, miért nem érzékelhette a becsapódást a szállodahajó legénysége

A Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője szerint a motorcsónak valószínűleg nagy sebességgel haladt, a szállodahajó legénysége pedig nem érzékelte az ütközést, amit alátámaszthat a két jármű tömege közötti különbség is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.22. szerda, 18:00
Vona Gábor
a Második Reformkor Párt elnöke és EP-lista vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×