Előzetes bejelentés nélkül, egy zártkörű vacsorán tárgyalt egymással Olaf Scholz és Emmanuel Macron, amelyen még tanácsadóik sem vettek részt. A német politikus egy francia étteremben találkozott Macronnal, amelyen csak a feleségeik vettek részt. A találkozót úgy tekintik, mint lehetőséget arra, hogy Scholz tájékoztassa Macront a Hszivel nemrégiben Pekingben folytatott találkozójáról.
A két politikus az elmúlt években számos alkalommal került összetűzésbe, legutóbb a szárazföldi csapatok esetleges ukrajnai telepítése miatt – amellyel Macron valójában csak az európai ingerküszöböt akarta kitolni, hogy fokozzák a fegyverszállításokat. De nem teljesen értenek egyet a támogatott kínai elektromos járművekre kivetett uniós vámok esetleges bevezetésével kapcsolatban sem. A találkozót azonban lehetőségnek tekintették arra, hogy kompromisszumot találjanak a nézeteltéréseiknél, és egységfrontot alkossanak Hszi látogatása előtt, aki a jövő héten először Szerbiába érkezik, majd Orbán Viktorral találkozik Budapesten – számolt be a Politico.
Macron várhatóan állítólag megpróbálta meggyőzni Scholzot, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett csatlakozzon hozzá a Hszivel tartandó jövő heti párizsi találkozóján.
A megbeszélés másik valószínű témája az lehetett, hogy Macron szorgalmazza, hogy az EU közös védelmi kötvényeket bocsásson ki, amelyet Scholz eddig elutasított.
A találkozóra akkor kerül sor, amikor az Európai Bizottság folytatja az elektromos járműveknek nyújtott kínai állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatát. A nyári szünet előtt ideiglenes intézkedések, például vámok vagy kvóták bevezetésére kerülhet sor. A Bizottság megállapította, hogy a vizsgálat célkeresztjébe került mindhárom kínai elektromosjármű-gyártó – köztük a már biztosan Magyarországra tartó BYD, valamint a várhatóan szintén gyárat építő Great Wall Motors – nem volt együttműködő, ami magasabb vámokat eredményezhet, amint arról részletesen írtunk.
Egy európai diplomata – aki nem Franciaország és nem Németország külügyének dolgozik –, azt mondta, hogy a vacsora célja az volt, hogy Franciaország és Németország ne tűnjön túlságosan megosztottnak Hszi látogatása előtt. A diplomata azonban lekicsinyelte annak valószínűségét, hogy Scholz csatlakozik Macron és Hszi jövő heti találkozójához.
Abgaël Vasselier, a berlini székhelyű MERICS agytröszt külkapcsolatokért felelős vezetője szerint Párizst és Berlint eltérő érdekek vezérlik Kína kapcsán. Azt is mondta, hogy Macronnak és von der Leyennek arra kellene felhasználnia Hszi látogatását, hogy világossá tegye: az EU nem tűri, hogy Kína kettős felhasználású eszközöket szállítson Oroszország ukrajnai inváziójának támogatására.
Brüsszeli források szerint Ursula von der Leyen várhatóan második alkalommal is az Európai Bizottság elnöke lesz, legalábbis a választások eredményeire vonatkozó jóslatok alapján ez szinte biztosnak tűnik. Némi szkepticizmus ellenére Németország és Franciaország támogatását kulcsfontosságúnak tartják, utóbbiak pedig egy alternatív jelölt – Mario Draghi korábbi EKB-elnök, illetve Charles Barnier brexit-ügyi főtárgyaló – bedobásával próbálják feljebb tornászni a szavazatuk árát. A Tanácsban a többi ország nem valószínű, hogy ellenállna a francia-német frontnak, és von der Leyen várhatóan ki tudja harcolni a visszafogott konzervatív törvényhozók támogatását az Európai Parlamentben.
A különböző frakciók részéről azonban számos követeléssel kell majd szembenéznie, hogy támogatásukat biztosítsa, Franciaország többek között a már említett védelmi célú eurókötvényeket, a tőkepiaci unió elindítását és az atomenergiába történő uniós beruházásokat szabhatja meg támogatása árának. Bár von der Leyen a favorit, az újraválasztásához még ezekben az ügyekben le kell kenyereznie Macront.
Címlapkép forrása: Halil Sagirkaya/Anadolu via Getty Images
