Idén január és március között 2779 lakást vettek használatba, ami 23 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján épített lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásépítési statisztikája szerint.
Az egy évvel ezelőtti bázis nagyon alacsony, ehhez mérten a fővárosban 35 százalékkal kevesebb, összesen 910 lakás épült. A megyei jogú városokban 7,7, a többi városban 22, a községekben pedig 16 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 2023 első negyedévében.
Budapesten továbbra is erős a területi koncentráció, ezúttal
a XI. kerületben adták át az új lakások 48 százalékát.
Pest régió lakásépítése 15 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
Vidéken jóval kevesebb lakás épült
A vidéki régiók lakásépítését összességében visszaesés jellemezte. Néhány vármegyeszékhely kiemelkedő számú új lakása ugyanakkor az adott régió növekedéséhez is hozzájárult. Kecskemét adta a teljes Dél-Alföld régió lakásépítésének felét, és a székesfehérvári építkezések súlya is meghatározó volt a Közép-Dunántúl lakásépítéseinek alakulásában.
A Nyugat-Dunántúl régió lakásépítésében döntő szerepet játszó Győr-Moson-Sopron vármegyei új lakások száma alig haladta meg az egy évvel korábbinak a felét, így a régió egészében is jelentős, 39 százalékos visszaesés következett be.
Megugrott a lakásépítési kedv, de meglepően jól fogynak a hőszigetelők isHirtelen nagyot fordultak az építőanyag-piaci mutatók: tavaly év végén több mint 20 százalékkal csökkent, idén februárban csaknem 15 százalékkal nőtt az építőanyag-forgalom, a megugrott kereslet szinte az összes építőanyag-szegmensben jelentkezett. A friss adatok ismeretében hurráoptimizmusra még nincs ok, de a kereskedők bíznak benne, hogy trendforduló kezdődött, hiszen 15 hónap után először és számottevő mértékben nőtt a kereslet. Új építkezések indulására utal a szerkezetépítéshez használt anyagok növekvő forgalma – derül ki az Újház piaci riportjából. Több gyár máris újraindult. |
A természetes személyek által épített lakások aránya 34-ről 38 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 65-ről 61 százalékra csökkent a 2023 első negyedévihez képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi ház, 46 százaléka többlakásos épületben, 0,8 százaléka lakóparkban található. Budapesten és a megyei jogú városokban sem adtak át egyetlen lakást sem lakóparki épületben. A használatba vett lakások átlagos alapterülete a 2023 első negyedévihez képest 1,2 négyzetméterrel 96,5 négyzetméterre nőtt.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 60, a saját használatra építetteké 39 százalék volt, ami az előbbi kategóriában 3 százalékpontos csökkenés, az utóbbiban pedig 5 százalékpontos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Debrecenben épül majd a legtöbb lakás vidéken
Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Településkategóriák szerint eltérő változások figyelhetők meg:
- Budapesten 47 százalékkal,
- a községekben 10 százalékkal csökkent,
- a a megyei jogú városokban 42 százalékkal nőtt,
- a többi városban 6,3 százalékkal emelkedett az építeni tervezett lakások száma.
A megyei jogú városok közül a Debrecenben engedélyezett közel 800 lakásnak meghatározó szerepe volt a teljes települési kör adatának alakulásában.
Mindez az egész régió növekedését is megalapozta: az Észak-Alföldön 2,3-szer több lakás épülhet, mint egy évvel korábban. Emellett csak a Dél-Dunántúlon emelkedett a kiadott engedélyek száma (19 százalék), itt Pakson várható nagyobb számú lakásépítés.
