6p

A francia elnök Emmanuel Macron határozottan kiáll az esetleges csapatok küldésével kapcsolatban. A háború már a 800. napjába lépett.

  • David Cameron brit külügyminiszter évi 3 milliárd font segítséget ígért Kijev megsegítésére „ameddig szükséges”. A külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Királyság katonai felszerelést adományoz precíziós irányítású bombákból, légvédelmi rakétákból és 100 mobil légvédelmi csapat felszereléséből Oroszország drónjainak és rakétáinak lelövésére. A The Guardian azt írja, hogy ez az Egyesült Királyság legnagyobb támogatási ígérete Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta. Korábban, még januárban Rishi Sunak brit miniszterelnök 2,5 milliárd font katonai segélyt ígért Ukrajnának a 2024-2025 közötti időszakra. Az Egyesült Királyság arra is kötelezettséget vállalt, hogy a következő 10 évben további 10 milliárd font befektetéssel megduplázza hazai hadianyag-termelését. „Minden tőlünk telhetőt megtettünk felszerelések küldésére, kiürítettünk készleteinket” – mondta Cameron. „A felszerelések egy része már ma megérkezik Ukrajnába" -tette hozzá.
  • A külügyminiszter szerint a Nagy-Britannia által Ukrajnának szállított fegyverek felhasználhatók Oroszországon belüli csapásokra. Cameron kijelentette: „Ukrajnának joga van Oroszországon belüli célpontokat támadnia, mivel Oroszország is így tesz Ukrajnában. Érthető, miért érzi úgy Ukrajna, hogy így is meg kell védenie magát.”

David Cameron brit külügyminiszter Ukrajna háborús megsegítésének egyik fő szószólója
David Cameron brit külügyminiszter Ukrajna háborús megsegítésének egyik fő szószólója
Fotó: Antonio Masiello, Getty Images

  • A francia elnök Emmanuel Macron szerint a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének kérdése „jogos” lenne, ha Oroszország áttörné az ukrán frontvonalat, és Kijev ezt kérné. Az Economistnak adott interjújában a francia elnök fenntartotta „stratégiai kétértelműségét”, és azt mondta: „Nem zárok ki semmit, mert olyan ellenséggel állunk szemben, aki nem zár ki semmit."

  • Oroszország csütörtökön közölte, hogy elfoglalta Berdicsi falut, amely mintegy 12 kilométerre északnyugatra fekszik Avgyijivkától – egy héttel az ukrán erők kivonulása után. A hétvégén Ukrajna főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij azt állította, hogy az ukrán csapatok visszavonultak Berdicsiből és két másik közeli faluból, hogy megvédjék „védőink életét és egészségét”.
  • A Gazprom orosz energiavállalat csütörtökön közölte, hogy 2023-ban éves szinten rekordveszteséget szenvedett el, mivel a háborús szankciók miatt az európai piac gyakorlatilag elveszett gázexportja számára. Az állami tulajdonú cég 2023-ban 629 milliárd rubel (6,9 milliárd dollár) nettó veszteséget szenvedett el, szemben a 2022-es 1,23 milliárd rubel nettó nyereséggel.
  • Három oroszországi régió kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán dróntámadások megrongálták energetikai létesítményeiket. Az orjoli régió kormányzója, Andrej Klicskov elmondta, hogy az energiainfrastruktúra két településen is kárt szenvedett. A szmolenszki és kurszki kormányzók régiókban is egy-egy létesítmény megsérült.
  • A Kreml visszautasította az Egyesült Államok azon állításait, amelyek szerint az orosz erők kloropikrin vegyi fegyvert használtak volna Ukrajna ellen. Moszkva bírálta az Egyesült Államok újabb szankcióit is – beleértve azokat a kínai és más országok szervezeteit sújtókat is, amelyeket a nyugati elemzők kapcsolatba hoztak Oroszország háborújával. Több kínai bank leállította orosz ügyfelek kiszolgálását, miután figyelmeztették őket, hogy nyugati szankciókkal sújthatják őket – jelentette az orosz és a nyugati média az elmúlt hónapokban.
  • A kínai kormány közölte, hogy megteszi a „szükséges intézkedéseket” a „normális” kereskedelmi kapcsolatok elleni, általa „illegális és egyoldalú szankcióknak” nevezett akciók ellen. Az amerikai csomag közel 300 céget céloz meg Oroszországban, Kínában és más országokban. Kína soha nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni támadását, és azzal vádolják, hogy közvetetten támogatja a háborút.
  • A NATO elítélte az orosz „rosszindulatú tevékenységek” fokozódó kampányát a tagállamai területén, beleértve a dezinformációt, a szabotázst, az erőszakot és a kibertámadásokat. Csehországban, Észtországban, Németországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Nagy-Britanniában a hatóságok a közelmúltban nyomozást indítottak és vádat emeltek több „ellenséges állami tevékenységgel” kapcsolatban. Londonban egy 20 éves brit férfit vádolnak egy ukrán célpont elleni gyújtogatási terv kidolgozásával, míg a cseh hatóságok márciusban bejelentették, hogy felszámoltak egy Moszkva által finanszírozott hálózatot, amely orosz propagandát és befolyást terjesztett, többek között az Európai Parlamentben is.
  • Az orosz elnök Vlagyimir Putyin úgy látja, hogy a hazai és nemzetközi fejlemények az ő javára alakulnak, és nem valószínű, hogy a háború hamarosan véget ér - mondta Avril Haines, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója a szenátus fegyveres testületek bizottságában. „Putyin Ukrajna elleni egyre agresszívabb taktikái, mint például az ukrán villamosenergia-infrastruktúra elleni csapások, azt a célt szolgálták, hogy meggyőzzék Ukrajnát arról, hogy a harcok folytatása csak növeli az Ukrajnát ért károkat, és nincs elfogadható út a győzelemhez.”
  • Oroszország arra kéri partnereit a „globális többség" országaiból, hogy tartózkodjanak a svájci Ukrajna-konferencián való részvételtől, és ne keveredjenek bele Kijev újabb oroszellenes provokációiba - írta Marija Zaharov orosz külügyi szóvivő a moszkvai diplomáciai tárca honlapján csütörtökön megjelent állásfoglalásában. „A globális többség országaiban lévő partnereinket is arra kérjük, hogy tanúsítsanak éberséget és tartózkodjanak az ilyen fórumokon való részvételtől, hogy ne hagyják magukat behúzni Kijev és a Nyugat újabb oroszellenes provokációiba, amelyeknek nem a béke, hanem az Oroszországgal való folyamatos konfrontáció a célja" - hangsúlyozta Zaharova. Korábban a svájci külügyminisztérium közölte, hogy Bern több mint 160 küldöttséget hívott meg, köztük a G7, a G20 és a BRICS-országok delegációit az Ukrajnáról szóló konferenciára, amelyet június 15-16-án tartanak Bürgenstockban. Az ország hatóságai szerint Oroszország „jelenleg" nincs a meghívottak között.
  • A berni orosz nagykövetség közleményt adott ki, amely szerint Moszkva tudomásul vette Svájc döntését, hogy nem hívja meg Oroszországot a júniusi ukrajnai békekonferenciára. „Álláspontunk változatlan: nincs értelme a békefolyamat elindításáról beszélni Oroszország részvétele nélkül. Az úgynevezett +békekonferencia+ megtartása valójában nem más, mint a hírhedt kijevi +békeformula+ keresztülvitele, amely Oroszországnak szóló ultimátumok sorozata. Az ultimátumok nyelvezete számunkra elfogadhatatlan" - közölte az orosz diplomáciai képviselet.

(The Guardian, MTI)

Címkék: Nemzetközi

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Nagyon meglepő dolgot mondott Zelenszkij nyugati szövetségeseiről
Privátbankár.hu | 2024. május 20. 18:01
Ez történt az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Nemzetközi Haladékot kapott a börtönben senyvedő Assange, aki háborús bűnöket leplezett le
Privátbankár.hu | 2024. május 20. 16:01
Engedélyezte a londoni felsőbíróság, hogy Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója fellebbezést nyújthasson be az amerikai kiadatását lehetővé tévő legutóbbi bírósági végzés ellen.
Nemzetközi Nagyon rossz hírt kapott Izrael
Privátbankár.hu | 2024. május 20. 15:16
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.  
Nemzetközi A világ 30 legveszélyesebb repülőtere
Kormos Olga | 2024. május 20. 14:07
Rábukkantunk a világ 174 legveszélyesebb repülőterének listájára, de csak arra vállalkozunk, hogy az első harmincat bemutassuk. Jön a nyár, a szabadságok ideje, szóval nem árt tisztába kerülnünk ezekkel.
Nemzetközi Párhuzamot vont az iráni és a szmolenszki tragédia között a lengyel elnök
Privátbankár.hu | 2024. május 20. 13:16
Az Ebrahim Raiszi iráni államfőt szállító helikopter katasztrófája kapcsán Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn részvétét nyilvánította az iráni népnek, és felidézte a lengyel állami küldöttség halálával végződő 2010-es szmolenszki légikatasztrófát.
Nemzetközi Váratlan kijelentést tett Joe Biden
Privátbankár.hu | 2024. május 20. 11:01
Az amerikai elnök vasárnap Georgia államban egy főiskolai diplomaosztón gesztust tett a palesztinpárti tüntetők felé, jelezve, hogy megérti dühüket. Egyúttal azonnali tűzszünetet sürgetett a Gázai övezetben, Izraelt ennek végrehajtására szólította fel, valamint a kétállami megoldást említette az egyetlen járható útként.
Nemzetközi Kevésbé szeretjük az autoriter rendszert, mint a Fico-merényletet emésztgető szlovákok
Bózsó Péter | 2024. május 20. 10:29
A magyar lakosság döntő többsége az Európai Unió és a NATO tagjaként képzeli el a jövőjét, szereti a demokráciát, de nem elégedett vele - tárja fel a Globsec legfrissebb kelet-európai felmérése.
Nemzetközi Üzenetet küldött Zelenszkijnek a Kreml
Privátbankár.hu | 2024. május 20. 09:18
Reggeli összefoglaló az orosz-ukrán háborúról.
Nemzetközi Balesetben meghalt Irán elnöke és külügyminisztere – merre megy tovább az ország?
Privátbankár.hu | 2024. május 20. 08:47
Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter meghalt az őket szállító helikoptert ért balesetben vasárnap - jelentette a Mehr iráni félhivatalos hírügynökség hétfőn.
Nemzetközi Vadászat politikusokra - a Fico-merénylettel újrakezdődik a véres sorozat? Vigyázat, felkavaró tartalom!
Litván Dániel | 2024. május 20. 05:44
Margaret Thatcher és Jacques Chirac túlélte, Aldo Moro és Olof Palme viszont nem - és ez csak néhány példa az elmúlt fél évszázadból, amikor vezető európai politikusokat próbáltak meggyilkolni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG