Precíziós fegyvereket és megrongált energiaipari létesítmények helyreállítására fordítható finanszírozást ígért az ukrán kormánynak kijevi látogatásán a brit külügyminiszter. David Cameron a londoni külügyi tárca pénteki ismertetése szerint előző nap járt az ukrán fővárosban, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Cameron kijevi tárgyalásain bejelentette, hogy a legújabb brit fegyverszállítási csomagban
- precíziós irányított bombák,
- légvédelmi rakéták,
- valamint száz mobil légvédelmi egység kialakításához elegendő felszerelés szerepel majd.
Mindez lehetővé teszi Ukrajna számára az orosz drónok és rakéták lelövését – áll a brit külügyminisztérium pénteki ismertetésében. David Cameron bejelentette azt is, hogy
Nagy-Britannia megkétszerezi hazai lőszergyártását, és erre a következő tíz évben 10 milliárd fontot (4560 milliárd forintot) fordít.
A termelés ilyen mértékű növelése lehetővé teszi Nagy-Britannia számára saját nemzetbiztonságának megőrzését úgy, hogy közben Ukrajna fegyverellátását is fenn tudja tartani mindaddig, amíg ez szükséges – írja a londoni külügyminisztérium pénteki beszámolója.
David Cameron kijevi látogatásán bejelentette azt is, hogy a brit kormány 20 millió font (9,2 milliárd forint) sürgősségi finanszírozást nyújt a legutóbbi orosz támadássorozatban megsérült kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények, köztük erőművek és gáztározók helyreállítására. A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy London 2022 óta – a most bejelentett új finanszírozással együtt – 170 millió font (77,5 milliárd forint) pénzügyi támogatást nyújtott az ukrajnai energiaszektornak.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy
Nagy-Britannia ezentúl évente legalább 3 milliárd font (1370 milliárd forint) katonai segélyben részesíti Ukrajnát, saját védelmi kiadásait pedig a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli.
A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (5500 milliárd forint) értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának. Sunak a minap minden eddiginél nagyobb, 500 millió font (230 milliárd forint) értékű új katonai segélyprogramot jelentett be Ukrajna számára.
A Downing Street tájékoztatása szerint az újabb szállítmányban egyebek mellett
- hatvan különböző könnyű katonai vízijármű,
- több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakéta,
- Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták,
- négyszáznál több szárazföldi katonai jármű,
- és csaknem négymillió, kézifegyverekben használatos lőszer szerepel.
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy „Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban”. Macron kijelentette, hogy Franciaország mindig is elvetette a hadszíntéri nukleáris fegyverek alkalmazását, mivel nukleáris doktrínája nem korlátozott nukleáris háború, hanem az elfogadhatatlan mértékű károkozás.
Szlovákia is a magyar álláspontot osztja az orosz-ukrán háborút illetően
A szlovák külügyi tárca közleménye szerint a június 15-16-án, a svájci Bürgenstockban tartandó békekonferencián az amúgy szintén békepárti Szlovákiát Robert Fico miniszterelnök képviseli majd.
A tárca államtitkára, Marek Estok a közleményben rámutatott: a masszív fegyverszállítások és a rendkívüli katonai erőfeszítések ellenére az ukrajnai konfliktus tovább folytatódik, ezért
Szlovákia "az átfogó, igazságos és tartós béke megteremtése mellett áll ki, amely az ENSZ Chartájának alapelveire épül" - írta Marek Estok, hozzátéve: a konferenciára úgy tekint, mint amely lehetőséget ad a békéhez vezető folyamat "paramétereinek beállítására".
Ukrajna csak idén 111 ezer katonát veszített
Több mint 111 ezer embert és a 21 ezer haditechnikai eszközt veszített az ukrán hadsereg az év eleje óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy pénteki parancsnoki telekonferencián. A tárcavezető szerint az Egyesült Államok és szövetségesei megkövetelik Ukrajnától, hogy mindenáron tartóztassa fel az orosz offenzívát, aminek következtében Kijev emberveszteségei áprilisban elérték a napi ezer katonát.
Beszámolója szerint az orosz fegyveres erők folytatják az ukrán erődítményrendszer feltörését a harci érintkezési vonal teljes hosszában, az ukránok pedig egyes szakaszokon megpróbálják megvetni a lábukat, de kénytelenek az állásaikat feladni és visszavonulni. Sojgu közölte, hogy idén 547 négyzetkilométernyi terület került orosz ellenőrzés alá.
Veszélyes tendencia a közvetlen háborús részvétellel riogatni a Kreml szóvivője szerint
Nagyon veszélyes tendenciának nevezte pénteken a Kreml szóvivője, hogy európai politikusok folyamatosan az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetőségéről nyilatkoznak. Látunk ilyen verbális eszkalációt hivatalos személyek részéről, látunk ilyet mind államfői szinten, Franciaországról szólva, és szakértőibb szinten, Nagy-Britannia esetében – mondta az orosz államfő sajtótitkára.
Dmitrij Peszkov arra reagált, hogy Emmanuel Macron francia elnök a The Economist című lapnak adott interjújában ismét azt hangoztatta, nem zárja ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot Ukrajnában, és ha Kijev részéről ilyen kérés érkezik. Azt mondta, „sok ország egyetért Franciaország megközelítésével” azzal kapcsolatban, hogy esetleg csapatokat kell vezényelni Ukrajnába.
Az ukrán bankok mostantól nem fogadhatnak el drónokat és hőkamerákat adósságfedezetként
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megtiltotta a bankoknak és pénzintézeteknek, hogy drónokat, hőkamerákat és hasonló, kettős felhasználású eszközöket fogadjanak el személyi kölcsönök fedezeteként – számolt be pénteken a jegybank sajtószolgálata.
A tilalmat az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) április 20-án hozott, az internetes szerencsejátékok negatív következményeinek elhárításáról szóló határozata alapján vezette be a nemzeti bank. A tiltó határozatot a jegybank igazgatótanácsa tegnap hagyta jóvá és ma lépett hatályba.
A határozat olyan eszközökre vonatkozik, amelyek katonai célra is felhasználhatók, és szerepelnek a kettős felhasználású termékek jegyzékében, amelyet az ukrán kormány még 2004. január 28-i határozatában hagyott jóvá.
Robert Fico: Szlovákia nem küld katonákat Ukrajnába
„Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Szlovákiának pedig semmi köze az ukrajnai háborúhoz, és nagyon világos üzenetet küldök egész Szlovákiának, hogy akárki kér tőlünk bármit, egy szlovák katona lába sem fogja átlépni a szlovák–ukrán határt” – idézi Robert Fico szavait az Aktuality szlovák lap. A kormányfő ezzel Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi nyilatkozatára reagált.
Szuverén politikus szuverén kijelentése, ami Franciaország ügye, nem pedig Szlovákiáé
– mondta Macron szavairól, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy minden egyes újabb hasonló kijelentés a harmadik világháború felé sodorja Európát.
Orbán Balázs Tucker Carlsonnak: Trump lerombolhatja az európai liberális elit és az amerikai vezetés közötti kapcsolatot
„Nyilvánvalóan nem akarunk egy európai–orosz konfrontációt, és a több mint két éve tartó nyomorult, borzalmas ukrán–orosz háború is bizonyítja, hogy rendkívül veszélyes a szituáció. Egy eszkalációs folyamatban vagyunk, ahol események a NATO és Oroszország között egy heves háborúba torkollhatnak. Ez a lehető legrosszabb dolog, és senki nem akarja megtenni, hogy ez a folyamat megálljon” – mondta Orbán Balázs Tucker Carlson Encounter című műsorában.
Az amerikai újságíró szerint azonban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azon dolgozik, hogy a fegyveres konfliktus eszkalálódjon. „Tehát hivatalosan a NATO álláspontja az, hogy nem akarnak közvetlen konfrontációt” – válaszolt Orbán, amire Tucker azt reagálta, hogy
minden, amit csinálnak, azt mutatja, hogy „forró háborút akarnak Oroszországgal”, ami tönkreteszi az Egyesült Államokat és esetleg Magyarországot is.
A magyar miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta, hogy a magyar kormány igyekszik fenntartani a kommunikációs csatornákat. „Igyekszünk mindenkinek elmagyarázni, hogy ez egy háború, amely a semmibe visz, és minden lehetséges kimenetel, mint például az ukrán hadsereg összeomlása, rendkívül veszélyes. Ez mindenkire veszélyes” – mondta Orbán Balázs.
Putyin életébe kerülhet, ha Ukrajna visszaszerzi a Krím félszigetet
Ukrajna az elmúlt napokban ismét a Krím felé fordította figyelmét, és rakétatámadásokat indított az Oroszország által 2014 óta megszállt terület ellen. A háború kezdetén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világosan kijelentette, hogy a terv a Krím és más megszállt területek visszaszerzése.
A Krím elvesztésével Putyin valószínűleg meghal. Ezért folytatódnak a stratégiai objektumok elleni csapások
– fogalmazott Operator Starsky youtuber és az ukrán veterán a Times Radionak.
Hozzátette, várható, hogy az ukrán hadsereg eléri az Azovi-tengert. Philip Karber katonai elemző a Szabad Európa Rádiónak azt mondta, hogy Kijevnek az ATACMS nagy hatótávolságú rakéták szállítása nagy áttörés jelenthet az orosz-ukrán háborúban, és „alapvetően katonailag értéktelenné teheti a Krímet”.
