Az akkumulátorgyárak profitja nem a magyarokhoz, hanem a kínai és a koreai tulajdonosokhoz kerül
Miben különböznek a német és az európai akkumulátor- és elektromosautó-gyárak? És mennyiben teszünk jó lóra az ázsiai befektetőkkel? Hol landol a profit? Kiknek adnak végül munkát ezek a gyárak?
Hszi Csin-ping kínai elnök jövő heti magyarországi látogatásán egy újabb kínai elektromos autógyár építését is bejelenti majd a Szabad Európa értesülései szerint. Így a Szeged mellé tervezett BYD-beruházás mellett a Great Wall Motors is Magyarországra hozhatja első európai gyártóbázisát. Mindeközben a német kormány inkább a svédországi székhelyű Northvoltba fektet: több mint 900 millió euróval támogatták meg a svéd céget, hogy az USA helyett inkább Németországba hozza következő akkumulátorgyárát. Ezzel Németország azt reméli, hogy csökkentheti az USA és Kína versenyelőnyét.
Weiler Vilmos, a Telex munkatársa a Spirit FM Europe+ műsorában ennek kapcsán arról beszélt, hogy Magyarország most világszinten a 4. helyen van akkumulátorgyártásban, Kína, az USA és Németország után. Hozzátette: a profit, amit ezek a gyárak megtermelnek, az nem a magyarokhoz kerül, hanem a kínai és a koreai tulajdonosokhoz, tehát itt csak a gyártás van.
Ehhez képest Németország inkább Kína és az Egyesült Államok helyét szeretné átvenni – fűzte hozzá Diseri Dóra, a DW Magyar főszerkesztője. Jelenleg náluk van a legtöbb akkumulátorgyár Európában. Januárban pedig elkezdődött egy giga beruházás, a svéd Northvolt ugyanis Észak-Németországban ruház be. A német állam 902 millió eurót rakott bele ebbe a projektbe, vagyis nagyjából 342 milliárd forintot. Ez akkora gyár lesz, ami évi 800 ezer-1 millió elektromos jármű üzembe helyezését teszi lehetővé. Németország abban bízik, hogy ezzel a beruházással meg tudja előzni Amerikát – magyarázta Diseri Dóra. Ez a gyár a fenntarthatóságra törekszik majd egyébként: egyrészt a vízenergiát fogják használni, másrészt pedig, hogy helyben van a nyersanyaguk, így rövidek a szállítási útvonalak, amelyek nagyban lecsökkentik a karbon lábnyomukat.
Az európai autógyárak sokáig azt hitték, az akkumulátor olyan, mint egy gumiabroncs, vagyis meg kell venni a kínaiaktól, belerakni az autóba és ennyi. Aztán rájöttek, hogy nagyon függő viszonyba kerültek így – mondta Weiler.
A munkahelyteremtéssel kapcsolatban úgy véli Weiler, hogy ezek automatizált gyárak, vagyis robotok dolgoznak, és inkább olyan munkaerőre van szükség, aki a robotok működését felügyeli. Egy autógyárhoz képest, ahol kézzel csavarozzák össze a motorokat, itt jóval kevesebb munkaerőre van igény. Abban viszont hasznosnak tartja az akkumulátorgyártást, hogy az itteni autógyáraknak jó, ha itt is vannak ilyen gyárak.
A mostani akkugyárak viszont egyelőre kevés munkahelyet hoznak létre, de sok pénzzel támogatja őket a kormány, ráadásul a vendégmunkás is rengeteg – sorolta a Telex munkatársa.
Az akkumulátorgyárak ellen Németországban is szoktak tüntetni, volt, hogy ezzel megakadályoztak bővítéseket – árulta el kérdésre Diseri. A Berlin melletti Tesla-gyár környékén lakók például sokat panaszkodnak arra, hogy „micsoda vízkorlátozás van a Tesla gyára körül, főleg nyáron”, például a lakosság kevesebb vizet vehetett magához a gyár miatt.
Akkor lenne Magyarország éllovas ebben az ágazatban, ha ezeket az akkumulátorokat a Videoton fejlesztette volna ki, vagy a Mol, vagy bármilyen más magyar cég. Így tudnánk itthonra profitot termelni, és hazai mérnököknek munkát adni – mondta Weiler. Az lenne az igazi előrelépés, ha a nagy cégek Magyarországra hoznák a fejlesztést, és ha magyar cégek is be tudnának ebbe csatlakozni, tette hozzá.
