Nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború – erről beszélt Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádiónak. Mellbe vágták a miniszterelnököt a hét eseményei, amelyek a háború európai eszkalálódását jelzik szerinte.
Így például az európai külügyi főbiztos, Joseph Borell arról beszélt, hogy nem fantázia egy kiterjedt európai háború. A lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, ennek az orosz-ukrán háborúnak nincs diplomáciai megoldása. Annak idején szerencsére nem alakult ki a délszláv háborúból nagyobb konfliktus, és „bár nem voltunk benne a háborúban, így is meggyötört bennünket”. Szerinte Magyarországot kétszer kényszerítették bele vesztes háborúba, az első, majd a második világháborúba, „és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették mindezért”. Megint hangsúlyozta a szokásos narratívát: „Nem szeretnénk, hogy ismét belekényszerítsenek minket egy háborúba, ebben ki fogunk tartani.”
Rendkívül veszélyesnek látja Európa jövőjét a kormányfő. Mint fogalmazott, a háborúban azonban nemcsak veszteségek keletkeznek, hanem vannak mindig, akik nyernek rajta: szerinte ezek az NGO-k és a spekulánsok, és persze Sorosék, akik mind azt nézik, hogy mit lehet kihozni ebből a háborúból. Orbán szerint Magyarországnak olyan biztonsági megoldást kell találnia, amelyben az oroszok is benne vannak.
Közép-Európa vesztett, Nyugat-Európa nyert a háborúkon, igaz, szenvedések árán – vélte a miniszterelnök. Szerinte a földrajzi elhelyezkedés miatt eltérő az emberek gondolkodása. A franciák, az amerikaiak „majd hazamennek” Ukrajnából, de „nekünk nincs hova hazamenni innen”, és lehet, hogy a front nem ér el idáig, de a gazdasági hatása jobban elér ide, mint Nyugatra. Orbán Viktor „háborús felárat” emlegetett az árakra utalva. (Arról nem beszélt, hogy Magyarországon miért volt valójában rekorder infláció.) Viszont arról vizionált, hogy háború nélkül az idei évre várt 2,5 százalékos növekedés a kétszerese lehetne. Kínzó gazdasági kérdésnek nevezte, hogy ha folytatódik a háború, akkor az országnak többet kell költenie védelmi kiadásokra, és ez azt is jelenti egyúttal, hogy „kevesebb jut másra”. Kitért a benzinárra is, és megígérte, hogy nem a régióhoz, hanem a hazánkkal határos országok átlagáraihoz fogják igazítani a magyar üzemanyagárakat.
Ilyen helyzetben nagyon fontosnak nevezte a nemzeti egységet, de ezután elkezdte szapulni a baloldalt, és lényegében háborúpárti, külföldi ügynökökként, az ország ellen ténykedő erőként beszélt a Fideszen kívüli politikai erőkről. Úgy látja, a baloldal nem azért akar háborút, mert nem tudja, hogy az rossz vagy direkt rosszindulatú, hanem azért, „mert fizetik őket”. Majd ezzel áttért a június 9-i kettős választás témájára, Orbán szerint a tét a háború, ezért nem a jobb- vagy baloldalt, vagy a pártokat kell nézni, hanem azt, hogy kik lesz többségben: a békepártiak vagy a háborúpártiak. Szerinte „vannak baloldali emberek, akiknek békevágy van a szívében”, utána pedig kimondta: „aki igazán békét akar, annak a Fideszre kell szavazni”. Ugyanakkor szerinte a háború kérdése nem írta felül az egyéb fontos témákat, mint a gender vagy a migráció, de lejjebb sorolta.
Ha béke lenne, a magyar gazdasági növekedés a kétszerese lehetne – ismételte meg, majd arról értekezett, hogy a háború árnyékában a nyugat-európai gazdaság „köhög”. –Nem véletlenül jön ide a jövő héten a kínai elnök – fogalmazott, szerinte a magyar gazdaság rádiuszát ki kell terjeszteni más irányokba is. Így a keletre irányuló törekvéseket a jövőben még jobban ki kell majd terjeszteni, mint amennyire az elmúlt évtizedekben megszokhattuk.
