„Az európai külügyi főbiztos azt állítja, hogy nem fantázia többé a kiterjedt európai háború, sőt a lengyel külügyminiszter mondata volt leginkább mellbevágó” – kezdte az interjút Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő szerint Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború mezsgyéjén egyensúlyozik.
Felidézte, hogy amikor 1999-ben beléptünk a NATO-ba, egyből átestünk a tűzkeresztségen. Elárulta, hogy volt akkor törekvés az amerikaiak részéről arra, hogy megnyissa miniszterelnökként az északi szerb frontot.
Hogy nem engedett a nyomásnak, csak azzal sikerült szerinte elkerülni a szerb–magyar háborút.
A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország nem akart részt venni sem az első, sem a második világháborúban. A személyes meggyőződése, hogy nem fogja hagyni, hogy belekényszerítsenek minket harmadjára is egy újabb háborúba.
Sajnos a helyzet olyan, hogy napról napra kerülünk közelebb a háborúhoz
– fogalmazott, hozzátéve, hogy azt látja, „ott ülök közöttük”, ezt a folyamatos belecsúszás. „Aggódom Európa jövőjéért” – tette hozzá.
A kormányfő szerint vannak, akik nyernek ezen a háborún, először erről beszélt az amerikai külügyminiszter, majd az elnök is. Most hoztak meg 60 milliárd dolláros segélycsomagot, ami az amerikai hadiiparnak óriási segítség. Úgy látja, hogy kevesen vannak, de léteznek, akik komolyan mozdultak meg.
Az emberek azonban a béke oldalán vannak a miniszterelnök szerint. Mások a háborús tapasztalatok, Nyugat-Európa mindig győztesként került ki a háborúkból, szemben Közép-Európával. Úgy látja, itt is az a gond, hogy a földrajzi elhelyezkedés miatt mindenki másként gondolkodik a háborúról. Szerinte mondhatja a francia elnök azt, lehet, hogy majd csapatokat kell küldeni,
de a franciák és az amerikaiak majd hazamennek, nekünk nincs hova menni.
Szerinte a háború gazdasági hatásait majd mi fogjuk megfizetni, nekünk nagyobb valószínűséggel fog ártani, mint azoknak, akik 300-400-1000 kilométerre vannak.
Ma háborús árak vannak
– fogalmazott a miniszterelnök, és szerinte ez a helyzet a növekedéssel is. De most az a kormány terve, hogy az idei év a növekedésről szóljon. „Bátran állíthatjuk, ha békeidőben élnénk, a magyar gazdaság növekedése a kétszerese lenne a mostaninak” – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a magyarok nem egyszerűen békét akarnak, hanem a gazdasági és világháborús összefüggések miatt egy ösztön van a békére.
A kormányfő visszatérve a 1999-es délszláv háborúra azt mondta, hogy kellett hozzá nemzeti egység, hogy akkor kimaradjunk a háborúból. Úgy érzi, hogy a magyarok 80-90 százaléka a béke mögött van, ez támogatja a tárgyalások során.
Fizetik őket – ezt mondta a baloldalról a kormányfő, aki szerint kormányváltást akarnak a nyugatiak, azért adják ide a pénzüket, azért adják a NGO-kat, hogy háborúpárti kormánya legyen Magyarországnak. „Lehet, hogy 30 ezüst nem sok, de nem is kevés” – tette hozzá.
Az EP-választásokról azt mondta, hogy nem azt kell nézni, ki a bal- vagy jobboldali, hanem azt, hogy mennyi voksot kapnak majd a háborúpárti és békepárti erők. Ezért nem ideológiát, meg pártokat kell nézni, meggyőződése, hogy van esély arra, hogy a háborúellenes képviselők többségben legyenek majd a parlamentben. Ha jól csinálják a békepárti erők a politikájukat, akkor lehet olyan erő, amely visszarántja a szakadék széléről Európát.
Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz
– fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, hogy harc és csata van, ami csak felülírt rengeteg kérdést, ilyen a migráció is. Hangsúlyozta, önbizalomra adhat okot, hogy a békepárti erők eljutottak odáig, hogy nyitottá tudták tenni ezt a választást, egy évvel ezelőtt a helyzet szerinte még nem így nézett ki.
A húszéves EU-tagságunk kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy
nem ebbe az unióba léptünk be, kampányolt a tagság mellett, ma is azt mondja, hogy jobb belül, mint kívül. De nem erről volt szó.
Szerinte az első mondat a húszéves forduló kapcsán az, hogy „uraim, nem ebben állapodtunk meg, anyám én nem ilyen lovat akartam”.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy jogos elvárás az üzemanyagbizniszben érdekelt szereplőkkel szemben, hogy a magyar emberek olyan árakon jussanak hozzá az üzemanyaghoz, mint a régiós országokban. Jobb, ha ezt belátják.
Én arra kértem a miniszter urat, hogy egyezkedjen, inkább a belátásra menjünk, ne a szkanderre
– tette hozzá a kormányfő. Azt elismerte, a módszer, hogy a régiós átlaghoz igazítsák az árakat, nem volt teljesen helyes, most újrakalkulálják a számokat, de be fogják tartatni a korábbi megállapodásukat.
A gazdasági kérdésekre visszatérve a miniszterelnök szerint a németek hazavágták magukat azzal, hogy már nem az olcsó orosz energiát veszik. Ez nekünk azért baj, hogy ha ezek az országok döcögnek, ezek ránk is hatással van. Ez a magyar termékek szempontjából nem jó hír, hiszen a felvevőpiacaink Nyugaton vannak.
Nem véletlenül érkezik Magyarországra jövő héten a kínai elnök
– mondta a kormányfő, aki szerint ki kell terjeszteni a magyar külpolitika hatókörét az európai problémák miatt.
