Orbán előre korlátozná a meggyőző többséggel megválasztott jövendő kormányok szuverenitását

A Fidesztől már megszokhattuk, hogy úgy szabja át, úgy toldozgatja-foldozgatja az eredetileg gránitszilárdságúnak kikiáltott (copyright Orbán Viktor) alaptörvényt, mint más az alakja változása miatt a kedvenc ruháját. Ezúttal egyszerre három változtatást is elhatároztak, ezek egyike T/7105/3 sorszámmal került fel az Országgyűlés honlapjára. A fideszes Tessely Zoltán által benyújt(at)ott módosítás arról intézkedik, hogy (amúgy egészen elképesztő módon) az alaptörvénybe – boldogabb országokban ezt alkotmánynak nevezik – belefoglalják: kizárólag kétharmados többséggel egyezhet bele a mindenkori kormány abba, hogy az Európai Unió közös hitelt vegyen fel, illetve ahhoz kapcsolódóan vállaljon garanciát.

Több olvasata is lehet ennek a húzásnak. Vajon ezzel Orbán megpróbál előremenekülni és a saját hatalmon maradására, akár az esetleges bukása utáni időkre gondolva? Az előbbi esetben olyan helyzetet teremtve magának, hogy széttárhassa a kezét Brüsszelben, amikor vétóz például az Ukrajnának szánt közös uniós hitelfelvételhez, illetve, ha bukna, ezzel megkösse az új kormány kezét? Egyáltalán alkalmas-e ez arra, hogy egy magyar kormány meg tudjon akadályozni közös uniós hitelfelvételt és garanciavállalást? Jávor Benedek korábbi európai parlamenti képviselőt, a Párbeszéd uniós szakértőjét kérdeztük.

„Ez nyilvánvalóan egy politikai akció, s azt készíti elő, hogy a magyar kormánynak lehetősége legyen blokkolni az uniós közös cselekvést” – mondott véleményt a tervről Jávor Benedek. Szerinte nem kell nagy titokfejtőnek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: alapvetően az Ukrajnának szánt támogatások megakadályozásához akar jogi muníciót teremteni magának a kormány. Ez beleillik az Orbán-kormány programjába, amellyel szisztematikusan képviseli az agresszor Oroszország érdekeit Európában. A módosítás azt célozza, hogy az agresszor orosz fél számára kedvező döntéseket próbáljon majd kicsikarni, a Moszkva számára fenyegető döntéseket pedig megakadályozza.

Orbánnak ezzel emellett lehet egy olyan megfontolása is, hogy – 2026 utánra gondolva – előre korlátozza a későbbi kormányok mozgásterét – mutatott rá a zöldpolitikus. A 2026-os választás eredményét ugyan szerinte sem lehet megelőlegezni, de a jelenlegi dinamikák alapján úgy látja, hogy még ha a Fidesz ismét nyer is, sokkal kisebb az esélye egy újabb kétharmados győzelemre. Ebben az esetben pedig ezzel a módosítással olyan helyzetbe kormányozhatja magát, hogy csak az ellenzékkel együttműködve lehet képes ilyen döntéseket hozni – fejtegette portálunknak. Ám az ellenzék feltételezhetően inkább pozitívan állna Ukrajna uniós megsegítéséhez, s nem valószínű, hogy blokkolná azt. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Orbán kizárólag a politikai zsarolás szemszögéből nézi a döntéseket, ezzel pedig egy olyan helyzetet teremtene az ellenzék számára, hogy az rákényszerüljön együtt szavazni a Fidesszel. És a pakliban az is benne van, hogy a Fidesz azt összecsomagolná az ellenzék számára vállalhatatlan feltételekkel, amikkel csapdahelyzeteket idézne elő a számára – vezette végig a gondolatsort.

Jávor kitért arra is, hogy ma már senki sem veszi komolyan Orbán ilyen jellegű hivatkozását, hiszen idehaza és külföldön egyaránt mindenki tudja, hogy a Fidesz frakció nem más, mint Orbán kiterjesztése. A Fidesz-KDNP képviselőcsoportnak nincs sem önálló szándéka, sem akarata. Sem itthon, sem az Európai Unióban, sem a NATO-ban senki nem nyeli be az olyan érvet, mint amilyet a svéd NATO-csatlakozás ügyében hajtogattak, hogy a kormány akarata ellenére, a frakció nem volt hajlandó megszavazni a csatlakozást – emlékeztetett, megjegyezve: „inkább volt nevetséges, sőt, időnként már burleszkbe illő, öncáfolatokba és jelenetekbe fulladt performansz ez az egész”. Úgy véli, az alaptörvény-módosítás után hasonló lesz a helyzet: ha adott esetben a fideszes parlamenti kétharmad nem szavazza meg a közös uniós hitelfelvételt és garanciavállalást, akkor mindenki tudni fogja, hogy az nem a kormányfő és a pártfrakció közötti konfliktus, hanem Orbán Viktor szándéka volt. „Ne vicceljünk egymással, tudjuk, hogy a magyar parlamenti kétharmadnak annyi önálló akarata van, mint egy darab fának, ez az egész csak egy kommunikációs aktus” – fogalmazott.

„A módosítás amúgy is furcsa, még akkor is az lenne, ha szakmai megfontolásokat feltételeznénk mögötte, de Magyarországon nem arról szól a kormányzás” – mutatott rá az ellenzéki politikus. Az uniós közös hitelfelvétel kapcsán korábban valóban felmerültek jogi kérdések – emlékeztetett –, példaként hozva fel, hogy a helyreállítási alaphoz szükséges közös uniós hitelfelvétel idején a német alkotmánybíróság is vizsgálta, vajon összeegyeztethető-e a német és az uniós joggal a német kormány részvétele abban, s arra jutottak – miként az Európai Bíróság is –, hogy a válasz erre igen. Ugyanakkor – jegyezte meg – a magyar kormány semmilyen ilyen eljárást nem kezdeményezett, csont nélkül jóváhagyta azt, merthogy a kormány álláspontja az volt, hogy ezek a hitelfelvételek alapvetően összhangban állnak a magyar alkotmánnyal. Jávor szerint pedig ebből az következik, hogy nincs olyan jogi érv, hogy jogosult-e a kormány egy ilyen hitelfelvétel támogatására az unión belül. Ha meg jogilag indokolt és megállapítható, hogy a kormány korábban ezt meg is tette, akkor kizárólag politikai szempontok alapján dől el, hogy az adott hitelfelvételről mi az álláspont – és most ezt akarják beleírni az alaptörvénybe. „Egyszerű politikai értékválasztást alaptörvénybe tenni pedig nem más, mint az alkotmányozás megcsúfolása” – szögezte le, hozzátéve: „ez egyben – nem kellően megindokoltan – korlátozza a meggyőző többséggel megválasztott jövőbeli kormányok szuverenitását”. Miért pont most kellene kétharmadhoz kötni? Korábban miért nem vetődött fel ez a szakmai érv, például akkor, amikor a magyar kormány hozzájárult a közös hitelfelvételhez? – sorolta a kérdéseket Jávor Benedek.

Azt már mi kérdeztük, vajon alkalmas-e ez arra, hogy egy magyar kormány meg tudjon akadályozni egy közös uniós hitelfelvételt és garanciavállalást? Jávor válasza erre az, hogy „nem”.  Mint ugyanis korábban láthattuk, minden megoldható. Példaként hozta fel, hogy amikor a magyar kormány tavaly év végén blokkolta az Ukrajnának szánt segítséget és támogatást, valamint az uniós csatlakozás megkezdését, akkor alternatív megoldásokat találtak ki, s látszott, hogy a huszonhatok Orbán nélkül is meg tudják oldani a kérdést, még akkor is, ha némileg bonyolultabban. Az EU és a NATO elkötelezetten segíti az orosz agresszió megállítását, és erre, ha kell, ki tudnak találni megoldás(oka)t, igaz, ezek az ügyek jelentősen kikezdik az EU szavahihetőségét és egységét, a politikai üzenetük pedig egyenesen katasztrofális – szögezte le. De hiába próbálja erősíteni Orbán a zsarolási potenciálját, a 26-ok képesek megoldani a feladatot, ahogy februárban is – egy kivégzésszerű húszperces találkozón – lenyomták a torkán. „Így azután nincs annak jelentősége, hogy a parlamenti kétharmadnak meg kell-e szavaznia, vagy elég, ha Orbán kávézik egyet a tanácsülés közben” – jegyezte meg ironikusan. Megállapította: látszik, hogy a következő hitelfelvétel esetére Orbán emelni akarja a beleegyezés fejében kért árat. 

„Ez előrevetíti, hogy továbbra is nagyon konfliktusos, zsarolásra, vétóra építő viszonyt vizionál Európával, ami nem sok jót jelez előre abban a gazdasági helyzetben, amiben az ország van” – mondta Jávor Benedek. Orbán tovább eszkalálja a konfliktust az EU-val, ami azt sugallja, hogy rövid távon nemigen törekszik megoldásra a pénzek kérdésében sem, ez pedig káros a magyar gazdaságra nézve. „Őszintén aggódom amiatt, hogy Orbán Viktor szemmel láthatóan beásta magát a lövészárokba, és egyre szorosabban köti az országot Európával szemben Oroszországhoz és Kínához, miközben az EU és a NATO viszonya egyre feszültebb ezzel a két országgal” – vonta le a tanulságot, rámutatva: ez a politika elképesztő kockázatokat jelent Magyarország számára.