Romániában idén januárban 4859 lej (378 ezer forint) volt a nettó átlagfizetés, azaz közel 50 ezer forinttal még mindig alacsonyabb, mint Magyarországon ugyanekkor mért 416 ezer forintos átlagkereset, ami némileg árnyalja azt a képet, amelyet Eurostat nemrégiben közölt. Az statisztikai hivatala szerint tavaly nemcsak a GDP-rangsorban, hanem az árakkal korrigált bérek vásárlóereje alapján is megelőzte keleti szomszédunk hazánkat: míg nálunk egy egykeresős családban az éves kereset vásárlóerőben számolva 17 947 euró volt, addig Romániában 18 800. Mindez persze valahol nem meglepő a tavalyi inflációs sokk után, ami csökkentette a hazai fizetések értékét majd 3 százalékkal, ezzel együtt több kérdést is felvet az unió adatsora.
Az adatok hitelességét ugyanis erőteljesen megkérdőjelezi, hogy Románia ezzel a teljesítményével ott liheg a nála jóval fejlettebb Szlovénia és Csehország nyakán. Az említett két ország a GDP-rangsorban az EU átlagos fejlettségének 90 százaléka fölött helyezkedik el évek óta, szemben Romániával, amely még mindig nem érte el – igaz, Magyarország sem – a 80 százalékos szintet.
De hazánk esetében is kérdéses, hogy a 2006 óta pár év kivételével szinte mindig előttünk álló Észtországot hogyan tudtuk megelőzni. Az Eurostat végeredményben nem kevesebbet állít, mint hogy az elmúlt évtized egyik mintaállamának számító balti országban az emberek, ha egy hajszálnyival is, de rosszabbul élnek, mint Magyarországon.
A magyarázat itt is az lehet, ami a balti országokat hazánkhoz hasonlóan brutálisan sújtotta, erodálva a fizetések vásárlóerejét. Mindenesetre akár hiszünk az adatoknak, akár nem, rögtön megcáfolhatjuk, hogy Magyarország az unió legszegényebb tagországa lenne: ezen a listán megelőzzük Bulgária, Horvátország, Szlovákia, Lettország mellett az említett Észtországot is. Érdekesség, hogy az Eurostat szerint ma már Szlovákia a legszegényebb tagállam, északi szomszédunkat ugyanis még Bulgária is megelőzi a bérek alapján.
Brutálisan eladósodik Románia
Bár Románia miniszterelnöke az adatok láttán kész tényként kezelte, hogy megelőzték Magyarországot, és bejelentette, hogy a térség legjobban fizetett szakmái náluk lesznek, a valóság egyáltalán nem olyan szép, mint ahogyan a kormányfő leírja.
Ahogy korábban írtunk róla, semmiféle különleges teljesítmény nincsen a hazai nyilvánosságban is sokak szemében bezzegországnak tartott Románia elmúlt évtizedben leírt fejlődése mögött. Noha kétségtelen a felzárkózás, amelyet az unió korábban legszegényebb tagállama elért a 2010-es években.
Amíg az köztudomású, hogy Magyarország a régió egyik legeladósodottabb országa, gyakorlatilag az 1980-es évek óta, addig Romániáról ez a legkevésbé sem volt elmondható. A Ceausescu-rendszer egyik hagyatéka volt a nulla államadósság, aminek leginkább a társadalom látta kárát, tömeges szegénységbe taszítva milliókat. Másik oldalról viszont ez jelentette az elmúlt évtizedek növekedési tartalékát. Így már le is hull a lepel a nagy román csodáról:
az Eurostat adatai szerint, miközben nálunk a nominális államadósság 2008 óta 19 553 milliárd forintról 48 834 milliárd forintra, azaz két és félszerezésére nőtt, Romániában ez idő alatt megtízszereződött, az akkori 66 milliárd lejről 2022-re 665 milliárd lejre. Ekkora adósságnövekedést senki nem produkált az unióban.
Persze többet mond az államadósságról a GDP-arányos mutató, itt is az látható, hogy hiába volt erőteljes a azzal együtt sem tudták kinőni az adósságot, amely 2008-ban még a 12,3 százalékát tette ki, 2024 februárjában már 52,4 százalékára nőtt. 2023 utolsó negyedévében ráadásul Románia folyó fizetési mérlege 6,9 milliárdos hiányt halmozott fel, amellyel Görögország mellett az Európai Unió sereghajtójává vált.
