– Ez egy borzadály. Ha felnézünk, mostantól nem a kék eget látjuk, meg a felettünk elrepülő rigókat, hanem ezt az ipari förmedvényt. Szívesen elköltöznék innen, de a házunk most már fele annyit sem ér mint korábban, így még itt, Sátoraljaújhelyen sem tudnánk venni belőle egy másfél szobás lakást. Annak idején azért vásároltuk a nyaralót, és alakítottuk át rendes összkomfortos családi házzá, mert csend volt és nyugalom, úgy terveztük, gyakran jönnek hozzánk az unokák, és azt képzeltük, itt fogunk majd meghalni is. Lehet, hogy így is lesz: ránk esik majd egy paneldarab fentről, vagy sörös üveggel fejbe hajít egy turista, hiszen már az építkezés alatt is le-leesett egy-egy alkatrészt, csődarab. Sőt, amikor az első nagy tartóhuzalt húzták ki, a hegy tetejéről a völgybe zuhant a 700 méteres horgony első harmada, még szerencse, hogy épp akkor nem volt alatta senki – fakadt egy nyugdíjas férfi Sátoraljaújhelyen, a Szárhegy és Várhegy között lévő völgy egyik utcájában.
Európa leghosszabb kötélhídja épült felettük az elmúlt három esztendőben, 80-90 méteres magasságban. Turistalátványosságnak szánják, és évente legalább félmillió fizető vendégre számít a város, de hogy a település vajon profitál-e majd az egyébként sokak életét megkeserítő, a minden napi komfortjukat szétromboló beruházásból, az legalábbis kérdéses.
– Annak idején azzal húzták el előttünk a mézesmadzagot, hogy a Zempléni Kalandpark azért épül, mert a nyereségből majd futja utakra, járdákra, korszerűsítik a gyerekorvosi ellátást, ígértek fűt-fát.
A beruházás elkészült, a beszámolók szerint a létesítmény éves bevétele alig haladja meg a kiadás összegét, tizenegy-néhány millió forintról beszélünk egy hatszázmilliós költségvetésű, profitorientált intézménynél, ebből nemigen jut a város fejlesztésére – mondta lapunknak az egyik helyi ellenzéki önkormányzati képviselő.
A Népszavában 2021-ben írtunk először a hídberuházásról, felidézve: amikor felvetődött az ötlet, még nyolcszázmilliós projektről beszéltek, amit a városi büdzséből és uniós forrásból finanszíroztak volna. Később a kormány a Tokaj-Hegyalja fejlesztésére szánt százmilliárdos költségvetésből jelölt ki 2,5 milliárd forintot egy olyan kötélhídra, aminek szélessége 1,2 méter, négy helyen pedig olyan átlátszó üveg járófelületet szakítja meg, ami az alatta elterülő táj látványát feltárja.
„Mi lesz, ha fentről ránk zuhan valaki?”A Szárhegy, Májuskút, Szőlő és más, a tervezett híd alatt lévő utcák közel harminc lakója perközösséget alakított. Szerintük ugyanis a hatóságok az engedélyezésnél nem vették figyelembe, hogy nem egy lakatlan városrész, hanem egy házakkal teli völgy fölött lengedezik majd a függőhíd, ráadásul a terület egy része a Natura 2000-es természetvédelmi programmal védett.
– Volt olyan látványterv, ahol a házaink nem is látszottak, mert a hegy túloldalát fotózták be, ahol valóban csak fák vannak
– mondta egyikük. A polgármesteri hivatal nem nem tartott sem közmeghallgatást, sem lakossági fórumot az ügyben. A közigazgatási bíróság elutasította a lakók keresetét, azzal érvelve, hogy a többségi települési érdek felülírja az ő kisebbségi álláspontjukat. Most többen azt fontolgatják, hogy a híd beüzemelése után birtokvédelmet kérnek a hatóságoktól, vagy kártérítési pert indítanak, amiért az otthonaik elértéktelenedtek.
– Alapvégzettségem szerint kertész-üzemmérnök is vagyok, a fakivágási bizottság elnökeként pedig nagyon vigyázok a város zöldfelületeire,
de álmomban sem gondoltam volna, hogy a Várhegyen a fenyves erdőből ekkora szeletet hasítanak ki, csak a drónfelvételekkor szembesültem vele
– mondta lapunknak Schweitzer Tamás volt fideszes, jelenleg független önkormányzati képviselő, aki civil polgármesterjelöltként elindul a regnáló kormánypárti Szamosvölgyi Péterrel szemben. Szerinte jobb szervezéssel több fát megmenthettek volna, így ugyanis a hídon sétálóknak holdbéli táj lesz az első 100-150 méter. A szemközti oldalon, a Szárhegyen azért más a helyzet, mert bár ott is „ment a levesbe” erdős rész, az nagyrészt eddig is bozótos, erdészeti szempontból értéktelen növényzet volt, ami hamar visszafoglalja majd a területet, és jó eséllyel jövő ilyenkor már zöld lesz a most tarra vágott rész – fogalmazott. Neki magának is van telke a híd alatti területen, hiszen, mint fogalmazott, a helyieknek ez az a rész, ami a pestieknek például Buda: itt tudnak pihenni kikapcsolódni, jó levegőt szívni. Ennek most vége.
– Az építkezés idején tisztán lehetett idelent hallani, miről beszélnek a munkások odafent. El lehet képzelni, milyen lesz ugyanez akkor, amikor egyszerre akár háromszázan sétálnak majd végig
– tette hozzá, majd úgy folytatta: – Ráadásul nem lehet kiszámítani az emberek reakcióját, s nem tudni lesz-e szakképzett személyzet arra az esetre, ha a valaki a híd közepén a félelemtől pánikba esik, és mozdulni sem tud.
De előfordulhat akár más eset is. A völgy lakói jól emlékeznek arra, amikor építkezés közben arra lettek figyelmesek, hogy két ember végigrohan a hídon és leugrik. – Pont odaértem, amikor pakoltak össze, és vigyorogva mondták, hogy bázisugrók, úgyhogy nekik ki kellett ezt próbálni – mondta a Szárhegy utcában az egyik férfi. A felesége hozzátette:
korábban a gyerekeik laktak itt az unokákkal, de amikor elkezdődött a hídépítés, inkább beköltöztek a városba, mert az otthonuk, ami eddig a nyugalom szigete volt, innentől a folytonos aggódás helyszíne lett.
Megkérdeztük Szamosvölgyi Péter fideszes polgármestert, milyen megtérüléssel számoltak a híd tervezésekor. (Korábban egy hídépítő szakember lapunknak azt mondta: egy ekkora beruházás nagyjából ötven év alatt térül meg, nem véletlen, hogy nem magánvállalkozók veselkedtek neki hanem közpénzből finanszírozzák.)
Válasza szerint
a kivitelezésre 4 milliárd 98 millió 689 ezer 700 forint hazai támogatást kaptak, uniós forrás nincs benne, s ezek szerint a tervezési és elkészítési költségek sem, amelyek szintén elérhetik a milliárdos tételt.
A polgármester megerősítette, hogy évente körülbelül félmillió vendégre számítanak, de mivel a jegyárakat még nem határozták meg, ezért a megtérüléssel kapcsolatos kérdésünkre nem tudott válaszolni. Nyolc alkalmazottal működik majd a létesítmény, aminek átadása május vagy június hónapban várható a nagyközönség részére – fogalmazott.
Helyi forrásaink szerint az eseményre Orbán Viktor miniszterelnököt várják, május 25. és június 5. között egy általa alkalmasnak talált napon,
vagyis a hídavatás is része lesz a kormánypárt európai és önkormányzati választási kampányának.