Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Szöllőssi-Nagy András, a vízkonfliktusok kezelésével foglalkozó UNESCO-tanszék tanszékvezető professzora, Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár, Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke és Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár, főigazgató (b-j) a Magyarország harmadik UNESCO-tanszéke létrehozása alkalmából tartott nyitórendezvényen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács teremében 2024. május 2-án
Hirdetés

Réthelyi Miklós ismertette, az UNESCO az ENSZ egyik szakosított szervezete, amely 1945-ben alakult, és amely az oktatás, a tudomány, a kultúra és információs technológia területén tevékenykedik. A szervezet célkitűzése megalakulásától kezdve az volt, hogy a második világháború borzalmaiból az oktatás és a kultúra által vezesse ki az embereket.

A vezetőség a béke, a tolerancia, az emberi jogok és a békés együttélés szolgálatába kívánta állítani a szervezetet – fogalmazott, hozzátéve: a szervezet azóta is elsődlegesen a békére, a biztonságra, az emberi jólétre koncentrál.

Réthelyi Miklós elmondta, hogy az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága 1948-ban alakult. Feladatai közé tartozik többek közt a párizsi kirendeltséggel, a magyar kormánnyal, valamint a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás.

Korábban írtuk

Közölte azt is, hogy az NKE-n újonnan létrehozott tanszéket Szöllőssi-Nagy András fogja vezetni, aki „egyedülálló szakértője a víz konfliktusteremtő képességének és azok megoldásának.” A professzor 25 évet töltött az UNESCO vezetői alkalmazottjaként, így belülről ismeri a szervezetet – jegyezte meg.

Réthy Pál, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára azt hangsúlyozta: a víz az emberi létünk alapja. A vízkészletek birtoklása, megtartása, elosztása az emberi civilizációk fejlődése során mindig kiemelt jelentőséggel bírt – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet: a víz békét teremthet, de fegyveres konfliktus forrása is lehet, az édesvíz források birtoklásáért folyó harc feszültséget kelthet az egyes nemzetek között, s ez akár háborúskodásba is torkollhat.

A vízhiány gazdasági fejlődésünk gátja vagy motorja is lehet – állapította meg. Réthy Pál kiemelte, hogy a népesség növekedésével párhuzamosan egyre fontosabb az országok közötti összefogás a legértékesebb erőforrásunk megőrzése érdekében.