– Saját állampolgárait szeretné jobban megfigyelni Kína, valószínűleg ezért tervezik félkatonai egységek Magyarországra küldését. Ha azonban a vendégek megérkeznek, más célra is bevethetőek lesznek – mondta lapunk kérdésére Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, egyetemi tanár. Kis-Benedeket azután kérdeztük, hogy külföldi lapértesülés szerint Kína paramilitáris, azaz félkatonai egységeket küldene hozzánk, az „Egy Övezet, Egy út” projekt keretén belül zajló kínai-magyar beruházások védelmére hivatkozva. Először az Intelligence Online írt arról, hogy Peking a Népi Fegyveres Erők Osztálya” (People’s Armed Forces Department, a továbbiakban: PAFD). félkatonai egységeit irányítaná Magyarországra, és ezzel a magyar állam lenne az első ország az EU-n belül, ahol Kína nem csak gazdasági, hanem (fél)katonai értelemben is megvethetné a lábát.
A nyugtalanító hírt ráadásul az Orbán-kormány sem szeretné kommentálni: Tompos Márton, a Momentum politikusa hiába kért hivatalos megerősítést vagy cáfolatot a témában, kérdését Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azzal hárította, hogy nem foglalkoznak sajtóértesülésekkel.
Saját elvtársaikat figyelik
Kis-Benedek József szerint megszállástól éppen nem kell tartanunk, Peking a saját érdekeit és befektetéseit védené a félkatonai csoport kirendelésével – már ha ez megtörténik egyáltalán. „Ellenőrizni jönnek, hogy lássák, megfelelően képviseli az állami érdekeket az itt dolgozó kínai cég, és hogy monitorozni tudják a dolgozók viselkedését; egy kommunista országtól ez nem meglepő. Lehet, arra is kíváncsiak, hogy mennyire megbízhatóak a magyar partnerek, tényleg megtérül a magyar kormánynak adott több százmilliárdos fejlesztési hitel” – mondta a biztonsági szakértő. Hozzátette, a NATO sem örül Peking lassú, de határozott gazdasági nyomulását látva, hiszen azt is tudják, a cégekkel és hitelekkel együtt a kínai titkosszolgálat ügynökei is egyre nagyobb számban érkeznek egy szövetséges államba. A fegyveres erők ide telepítését ugyanakkor a pénzügyi bizalmatlanság sem indokolja igazán – az pedig az Orbán-kabineten is múlik, milyen feladatot kaphatnak a PAFD emberei. „Ha a kormány kéri, a kínai látogatók részt vehetnek rendvédelmi feladatok teljesítésében, legyen szó akár egy tüntetés biztosításáról vagy feloszlatásáról” – véli Kis-Benedek; a kormány ugyanakkor szerinte nem vállalná annak politikai kockázatát, hogy egy idegen ország fegyveres erői erőszakos konfliktusba keveredjenek magyar területen.
Pintér is megállapodott velük
A szakértő hozzátette, a PAFD behívása más lenne, mint a kínai-magyar rendőrjárőrök tervezett együttműködése, tekintve, hogy a kínai járőrök fegyvertelenül, saját intézkedési jogkör nélkül dolgoznának Budapest utcáin. Pintér Sándor belügyminiszter még február középén írt alá megállapodást kínai partnerével a közös járőrpárosok létrehozásáról.
A Belügyminisztérium szerint az egyezmény a két ország turisztikai kapcsolatát erősíti – a megállapodás részletei ugyanakkor azóta sem nyilvánosak. Hadházy Ákos független képviselő belenézhetett két, a témában kötött belügyi szerződésbe, és mint írta, durva, amit ott talált.
A Magyar Hang a belügyi tárcánál és a Peking budapesti nagykövetségénél is érdeklődött a PAFD-egységek állítólagos érkezéséről, a kínai félkatonai erő várható számáról és magyarországi feladatairól. Választ egyik megkeresett féltől sem kaptunk, ha reagálnak, arról frissítés formájában számolunk be.
Vállalati milíciák, az állam védelmében
A Népi Fegyveres Erők Osztálya egyfajta átmenetet jelent a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) és a civil világ között, bár egyértelműen a hadsereg irányítása alatt áll. A PAFD tagjai félig katonának, félig civilnek számítanak: cégek, hivatalok vagy éppen egyetemek dolgozói, akiknek bérét a helyi önkormányzat fizeti. A napi munka mellett ugyanakkor az is feladatuk, hogy munkahelyük belső működését figyeljék, valamint hogy katonákat toborozzanak, és létrehozzák az adott vállalat belső védelemért felelős, de az államhoz hű milíciáját. A kínai hadsereg így gyakorlatilag a civil élet minden területén hídfőállásokat és hírszerzőközpontokat tudott kialakítani.
A kínai kulturális forradalom idején még főleg propagandacélokat teljesítő PAFD Xi Jinping vezetése alatt kapott egyre kiemeltebb szerepet. A „népi fegyveres erő” újraélesztését a Kínát is megrázó válságok is szükségessé tették: a társadalmi nyugtalanságot csak fokozta a fiatalok magas munkanélkülisége, az ingatlanpiac megroggyanása és több kínai árnyékbank bedőlése – a China Brief elemzése szerint tavaly például már közel 1800 sztrájk és tüntetés volt Kínában, szemben a 2019-es mintegy 1400 esettel. A PAFD ebben a feszült helyzetben hatékonyabb társadalmi kontrollt és megfigyelést biztosíthat, mint a civil szférától idegen rendőrség.
