A sorozat első részében bemutattuk, hogy ki és milyen okokból indíthat törvényességi felügyeleti eljárást egy céggel szemben. Hogyan zajlik a cégek törvényességi felügyeleti eljárása? Milyen intézkedéseket hozhat a céggel szemben a cégbíróság? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A cégek törvényességi felügyeleti eljárása hivatalból vagy kérelemre indulhat. Ha az eljárás kérelemre indul, akkor a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A kérelem benyújtását követően a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg.
A kérelmező mindaddig visszavonhatja a kérelmét, amíg az eljárás be nem fejeződik. A kérelem visszavonása nem garancia arra, hogy nem kerül sor a törvényességi felügyeleti eljárásra. Ugyanis a cégbíróság ebben az esetben az eljárást hivatalból is megindíthatja, ha annak feltételei fennállnak.
A cégek törvényességi felügyeleti eljárása során a cégbíróság a kérelmezőt, és a cég képviselőjét, tagját személyesen meghallgathatja vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet. A cégbíróság az eljárás során hivatalból is folytathat bizonyítást. Ennek keretében beszerezheti az írásbeli bizonyítékokat, és tisztázhatja azokat a körülményeket, adatokat és tényeket, amelyek a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükségesek.
Az eljárás kezdetén a cégbíróság írásban megkeresi az érintett céget, és közli, hogy a cég mely jogszabálysértése adott okot az eljárásra. A cégbíróság egyben felhívja a céget, hogy nyilatkozzon, vitatja-e a jogsértés elkövetését. Amennyiben nem vitatja, úgy a törvénysértő állapot megszüntetésére szólít fel. Az érintett cég számára 30 nap áll rendelkezésre a nyilatkozata megtételére és a törvénysértő állapot megszüntetésére. Ez a határidő kérelemre legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a kérelemben jelzett jogsértés nem áll fenn, a kérelmet elutasítja. Ha pedig a törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a törvénysértő állapot megszüntetésre került, a cégbíróság az eljárást megszünteti.
Amennyiben a cég a törvényes működését a cégbíróság felhívására nem szünteti meg, akkor a cégbíróság különböző intézkedéseket tehet a jogszabálynak megfelelő működés helyreállítása érdekében.
– A cégbíróság 100 000 forinttól 10 millió forntig terjedő pénzbírsággal sújthatja a céget, vagy a cég vezető tisztségviselőjét. A vezető tisztségviselőt akkor lehet bírságolni, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot.
– A cégbíróság megsemmisítheti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot. Szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írhatja elő.
– Arra is lehetőség van, hogy a cégbíróság összehívja a cég legfőbb szervét, ha a cég törvényes működése ily módon előreláthatólag helyreállítható. E feladat végrehajtására a cégbíróság megfelelő személyt vagy szervezetet is kirendelhet a cég költségére.
– Ha a törvénysértő helyzet amiatt áll fenn, hogy a cégjegyzékben jogszabálysértő adat szerepel, akkor az ilyen adatot a cégbíróság hivatalból is törölheti a cégjegyzékből. Erre akkor kerülhet sor, ha a cég nem tesz eleget az adattal kapcsolatos változásbejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének.
– Ha a törvényes működés helyreállítása más módon nem biztosítható, akkor a cégbíróság legfeljebb 90 napra felügyelőbiztost rendel ki a céghez. Felügyelőbiztos olyan a cégtől független, arra alkalmas személy lehet, aki állami szerv vagy kamara által vezetett névjegyzékben szerepel és a megbízást elfogadja. Lehet például ügyvéd, könyvvizsgáló, közvetítő, igazságügyi szakértő. – A felügyelőbiztos feladata a cég törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele. Feladatkörét a cégbíróság jelöli ki.
Az intézkedésre okot adó körülménytől és a törvénysértés súlyától függően dönt arról a cégbíróság, hogy mely intézkedést alkalmazza. Több intézkedés egyidejűleg is alkalmazható, és a pénzbíráság többször is kiszabható.
Ha a cég a törvényes működését nem állítja helyre, és a jogszerű működés helyreállítása érdekében a cégbíróság által tett intézkedések is eredménytelenek, akkor ez végeredményben a cég megszűnéséhez vezet.
Ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, és a céget egyben megszűntnek nyilvánítja. A cégbíróság ilyen esetben kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást, amennyiben ennek jogszabályi feltételei adottak. Ha felszámolásra vagy kényszertörlési eljárásra nem kerülhet sor, akkor a cégbíróság e tényről az adóhatóságot értesíti és gondoskodik a cég cégjegyzékből történő törléséről.
A cégbíróság nem minden esetben köteles intézkedéseket tenni a törvényes működés helyreállítására, mielőtt a céget megszűntnek nyilvánítaná. Ha ugyanis a cégnek küldött felhívás után vagy az első intézkedésének eredménytelenségét követően úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre, akkor a céget megszűntnek nyilváníthatja.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Azon túl, hogy finomak, nyugodtan mondhatjuk, hogy hazai superfoodok, hisz összetevőik és tápértékük remek alapanyaggá teszi őket.
Az elnök-vezérigazgató szerint a városban megjelenő vásárlóerő komoly lehetőség a helyi vállalkozások számára.