Gazdaság

Agrárbáró lehet Tiborcz Istvánból, rengeteg közpénzzel segítik

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
Aligha képzelhető el magyar oligarcha föld- és vadászbirtok nélkül – legújabb szerzeményei alapján így gondolhatja ezt a kormányfő veje, Tiborcz István is. Az állami tízmilliárdokkal felpumpált magántőkealapok közbeiktatásával az ügyletek javarészt átláthatatlanok – írja a HVG.

Miután a pénzügyek, az ingatlan- és hotelbiznisz, a logisztika vagy az energetika területén már kiteljesedett, erdészeti, faipari és növénytermesztési birodalmának felépítéséhez is hozzálátott Tiborcz István.

A milliárdos nagyvállalkozó a magántőkealapos konstrukciót választotta, amikor 2024 elején megvásárolta addigi olasz tulajdonosától a kifejezetten jó pénzügyi pozícióban lévő Drawa Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Kft.-t, amely az agráriumban szinte mindennel foglalkozik – olvasható a lapban.

Ötezer hektáros földterület Somogy-megyében, faipari és raklapgyártó üzem, sőt még egy Széchenyi-kastély is jár a 2022 végén ötmilliárd forintos saját tőkéjű, csaknem hárommilliárdos árbevétel mellett bő félmilliárdos nyereséget hozó vállalkozással. A felvásárlást a Tiborczhoz kötődő Főnix Magántőkealap hajtotta végre egy projektcégen, az Agrár Invest Alpha Kft.-n keresztül. Icipici arányban benn maradt a vállalatban az olasz Rappo Isacco, aki több, a Drawa tevékenységéhez kapcsolódó vállalkozást menedzsel.

Hogy mennyibe fájt a bevásárlás, az persze üzleti titok, mint ahogyan az is, hogy mennyi állami tőke segítette az akvizíciót.

A Főnix magántőkealap egyike azoknak, amelyekbe az állami MFB Bank egyenként 50 milliárd forintnyi tőkét pumpált a koronavírus-járvány kitörése után. A hivatkozási alap a krízis csillapítása volt, ám ahogy telik-múlik az idő,

egyre nyilvánvalóbb, hogy ezeknek az alapoknak a többsége a kormányhoz közel álló vállalatok piachódítását szolgálja.

A célpontok kiválasztásának jogát az MFB átengedte az alapkezelőknek, noha az állami bank éves jelentéseiben is „meghatározó részesedésként” tűnnek fel. Csak remélni lehet, hogy a krízisalapok másfél évtizedesre tervezett kifutásakor (2036-ban) az állami bank tisztes hozammal kapja vissza a tőkéjét. Ennek fényében elég nyugtalanító a Főnix utolsó, 2022. végi, 40 milliárd forint alatti nettó eszközértéke, főleg, hogy az ilyen típusú alapokba az állam 50 milliárdja mellé magánbefektetőknek is be kell tenniük legalább 21 milliárdot.

Tiborcz további terjeszkedésre készülhet az agráriumban, és e szerint alakítja a cégstruktúrát is. A Főnix létrehozott egy másik projektvállalatot, az Agrár Invest Béta Kft.-t, az pedig a feltehetően finanszírozásra szánt Agrár Finance Kft.-t.

A Drawa árbevételének mintegy harmada a raklapok külföldi értékesítéséből származik, és a vállalat értékét nagymértékben emeli a jelentős erdőterület. Az Orbán-kormány évek óta tervezi, hogy a földárverésekhez hasonlóan állami erdőkből is privatizál egy adagot, de könnyen lehet, hogy ezt már nem reszkírozzák meg a 2026-os választás előtt. Az üzletembernek és az Orbán családnak már eddig is több ezer hektár termőföld volt a nevén, de

a Drawa megszerzése egy nagy lépés az agrárbáróság felé. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik