Megérkeztek a teljes tavalyi évi demográfiai adatok, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vármegyékre bontva közölte a születések számát és a halálozási mutatókat, valamint azt is, hogy hányan döntöttek úgy, hogy összeházasodnak.

Eszerint tavaly az országban 85 200 gyermek született, 3,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A halálozások száma ennél nagyobb mértékben, 6,8 százalékkal csökkent, 2023-ban 127 200 fő hunyt el. 

A tavalyi év születésszám szerinti mélypontja április volt, amikor 6,4 ezer baba született, a „csúcs”  újszülött számot pedig júliusban mértek, amikor 7,8 ezer kisbaba látta meg a napvilágot.

Ez 2000 óta a legdurvább negatív rekord a statisztikai hivatal adatai szerint is.

Születések száma (ezer fő): 

  • 2000-ben: 97,5;
  • 2001-ben: 97;
  • 2002-ben: 96,8;
  • 2010-ben: 90,3;
  • 2020-ban: 92,3;
  • 2021-ben: 93;
  • 2022-ben: 88,4;
  • 2023-ban: 85,2. 

A KSH népesség előrejelzései szerint Magyarország lakossága a jövőben tovább csökken. 2070-re a legoptimistább, legnagyobb pozitív vándorlási egyenleggel számoló előrejelzés szerint közel 8 millióan leszünk. A közepes rossz forgatókönyv 7,7 milliós, az alacsony változat pedig 7,5 milliós népességszámot valószínűsít 2070-re.


A legsokkolóbb jóslatok szerint Magyarországon 2050-re 0,66 lesz a termékenységi arányszám, most 1,56 gyermek jut egy szülő nőre.

A tavalyi évet összegző adatok szerint a fővárosban és valamennyi vármegyében csökkent a születésszám, a legnagyobb mértékben, 9,7 százalékkal Somogyban. Ugyanakkor az ország valamennyi vármegyéjére jellemző volt a halálozások számának csökkenése is, Hevesben pedig minden vármegyét meghaladó, 12 százalékot visszaesést mértek a demográfusok.

Az ország népessége 42 ezer fővel csökkent, ez a szám többek között  Hódmezővásárhely lakosságával egyezik meg, ugyanakkor a statisztikai adatok szerint a magyar lakosság száma az előző évi magas bázisnál 12 százalékkal kisebb mértékben csökkent.

Katasztrofális zuhanásban vagyunk

A demográfiai fordulat nem jött el, sőt katasztrofális zuhanásban vagyunk, ezt korábban a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal beszélgetésében Tóth I. János filozófus, demográfus, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense mondta el a népességszám csökkenéssel kapcsolatban.

Alapvető probléma, hogy a modernizáció, a haladás, a progresszió antinatalista (születésellenes) jellegű. Ez persze nem szándékos célja a modernizációnak, hanem járulékos hatása és ez az egész fejlett világot érinti – tette hozzá a demográfus. Úgy fogalmazott, pusztán pénzzel a demográfiai katasztrófát nem lehet megoldani. Az olyan szegényebb országokban, mint Magyarország még van némi ösztönző hatása, ha a családoknak otthonteremtési támogatást adnak, és ezzel gyermekvállalásra motiválják őket, de például Dél-Korea, amelyik Ázsia negyedik és a világ 10. legnagyobb gazdasága, ezzel már nem motiválja gyermekvállalásra a családokat.

Na, de lássuk néhány vármegye és a főváros adatait: 

Tavaly Budapesten 13 800 gyermek született, és 19 900 fő hunyt el. Az élveszületések száma 3 százalékkal, a halálozásoké 9,8 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 6600 fővel csökkentette a főváros lakosságát 22 százalékkal kisebb mértékben, mint 2022-ben. Nem jött meg a fővárosiak házasodási kedve sem, tavaly 9800 pár kötött házasságot, ez az adat pedig 19 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben.

  • Békés vármegyében 2400 gyermek született, és 5400 fő hunyt el. Békésben is ötödével kevesebb frigy született.
  • Bács-Kiskun vármegyében 4450 gyermek született, és 6900 fő hunyt el. Itt is 20 százalékos házasodási kedv csökkentést mértek.
  • Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 6550 gyermek született, és 8950 fő hunyt el. Észak-Magyarországon is 2023-ban 23 százalékkal kevesebb pár állt oltár elé.
  • Pest vármegyében 12 350 gyermek született, és 14 800 fő hunyt el. 6500-an kötöttek házasságot, ami egy év alatt 22 százalékos csökkenést jelent.
  • Tolna vármegyében tavaly 1700 gyermek született, és 3000 fő hunyt el. Ezren kötöttek házasságot, ami 26 százalékos visszaesést jelent egy év alatt. 

Márpedig, ha kevés a házasság, akkor kevesebb baba is fog születni. A KSH egy korábbi 2021-ben megjelent tanulmányában azt írta: az éves születésszám fontos tényezője, hogy az újszülöttek mekkora hányada származik házas és nem házas párkapcsolatból. 

A házasságon kívüli születések aránya az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett, 1990 és 2000 között több mint a kétszeresére, 13-ról 29 százalékra nőtt. Ez az arány az ezredfordulót követően egy rövid megtorpanás után újból dinamikus emelkedésnek indult, és 2015-ben érte el eddigi csúcspontját, közel 48 százalékkal. Az elmúlt néhány évben a házasságkötések számának növekedésével számottevően csökkent a házasságon kívül született gyermekek száma és aránya.

2021-ben a gyermekek közel 73 százaléka született házasságban és 27 százaléka házasságon kívül. Ez további változást jelent az egy évvel korábbi, 70–30, valamint a két évvel ezelőtti, 61–39 százalékos házas–nem házas arányhoz viszonyítva. 

2023-ban 50 150 házassági ceremónia volt, 22 százalékkal kevesebb a 2022. évi magas bázisnál. A visszaesés Nógrád vármegyében volt legnagyobb, 31 százalékos.

A 2021. évi születésszám-emelkedést teljes egészében a házasságban világra jött gyermekek számának a növekedése eredményezte, számuk mintegy négyezerrel, 6,2 százalékkal emelkedett, miközben a házasságon kívül születetteké 11,8 százalékkal, több mint 3300 újszülöttel csökkent.

Az anyák életkorát tekintve sem mindegyik korcsoportban nőtt a házasságban született gyermekek száma és aránya.

  • A tizenévesen gyermeket vállaló anyák körében a gyermekek döntő többsége, közel 85 százaléka házasságon kívül jött világra (3860), arányuk némileg emelkedett az előző évhez képest.
  • A 20–24 éves fiatalok fele-fele arányban vállalják gyermekeiket házasságban, illetve azon kívül (6160, illetve 6150), de az előző évhez képest körükben már nőtt a házas születések aránya.
  • A 25–39 éves nők 81 százaléka házasságban hozta világra a gyermekét 2021-ben (58 000 gyermek), és csak 19 százalékuk vállalt gyermeket házasságon kívül (13 420 gyermek). Ezek az arányok egy évvel korábban 78, illetve 22 százalékok voltak.

Sajnos a legutóbbi márciusi demográfia adatok sem azt mutatják, hogy kifelé jönnénk a gödörből. Az idei év harmadik hónapjában 6413 gyermek született, és 10 524-en haltak meg. 2023 márciusához képest a születések száma 10 százalékkal, a halálozásoké 13 százalékkal, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent.