Az OECD is azzal számol, hogy a magyar gazdaság az idei évtől visszatér a növekedési pályára, az idei évre 2,1 százalékos, jövőre pedig 2,8 százalékos bővülést várnak a magyar gazdaságban – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet csütörtökön publikált Economic Outlook című kiadványában.

A Pénzügyminisztérium MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította: bár a világszervezet előrejelzése elmarad a kormányétól, a jövő évre vonatkozó prognózis 1 százalékponttal haladja meg az OECD tagállamok átlagát, összességében pedig a tagállamok felső egynegyedébe tartozik. A szervezet kiadványában elismeri, hogy

az alacsonyabb magyar infláció várhatóan támogatja a beruházások és a magánszektor fogyasztását az elkövetkezendő időszakban, ezzel növelve a gazdaság bővülését. Ugyanakkor kockázatosnak tartják a kedvezőtlen külső körülményeket, mint a nemzetközi kereskedelem, vagy a világpiaci nyersanyagárak bizonytalansága.

Kiemelik, hogy Magyarország jelenleg jelentős külföldi működőtőke-befektetéseket vonz a feldolgozóiparba, főként az elektromobilitás kapcsán, ami növeli az exportkapacitást és ezáltal húzza a növekedést is.

Az OECD elemzésében rávilágít az egyensúlyi mutatók javításának fontosságára is: az idei évre 4,5 százalékra, 2025-ben pedig 3,7 százalékra csökkenő hiánnyal számolnak, amely egybevág a magyar kormány célkitűzéseivel – emelte ki a PM.

A világszervezet megítélése szerint a magyar munkaerőpiac a válságok ellenére is ellenállónak bizonyult: a munkanélküliség továbbra is alacsony, 4 százalék körüli, ami az egyik legkedvezőbb arány a tagállamok között. A magas foglalkoztatáshoz kapcsolódóan a folyamatosan növekvő reálbérek és a fogyasztói bizalom javulása mind motorjai lehetnek az újraindult növekedésnek.

Javított kissé idei és jövő évi globális növekedési előrejelzésén az OECD

Az OECD honlapján publikált dokumentum szerint a globális GDP-növekedés a 2023-as 3,1 százalék után az idén is 3,1 százalék lesz, majd 2025-ben kismértékben javul, 3,2 százalékra emelkedik olyan hátráltató geopolitikai tényezők ellenére is, mint az orosz-ukrán háború, a közel-keleti eszkaláció és a szigorodó pénzügyi környezet.

Februári prognózisában az OECD az idei globális növekedési ütemet 2,9 százalékra, a 2025-öst 3,0 százalékra tette.
A G20-ak növekedési rátája 2025-ben is 3,1 százalék marad, a globális növekedés súlypontja a feltörekvő régiókra tolódik el. Magyarország idei növekedését 2,1 százalékra, jövőre pedig 2,8 százalékra teszi az OECD.

A legnagyobb növekedési ütemet India éri el, 6,6 százalékosat az idén és jövőre egyaránt. A második helyen a rangsorban Indonézia áll az idén 5,1 százalékos, jövőre 5,2 százalékos GDP-növekedéssel. A harmadik helyen álló Kína gazdasága az idén 4,9 százalékkal, 2025-ben 4,5 százalékkal növekszik. A februári prognózisban az indiai növekedés 6,2 és 6,5 százalék volt, az indonéziai 5,1 és 5,2 százalék, a kínai pedig 4,7 és 4,2 százalék.

Az Egyesült Államok GDP-növekedése az idei 2,6 százalékról jövőre 1,8 százalékra csökken. Az euróövezetben az idén 0,7 százalékos, 2025-ben 1,5 százalékos növekedés várható. Németország bruttó hazai terméke az idén 0,2 százalékkal, 2025-ben pedig 1,1 százalékkal növekedhet. A februári prognózisban az Egyesült Államok idei növekedési ütemét 2,1 százalékra, a jövő évit 1,7 százalékra tette. Az euróövezeti 0,6 és 1,3 százalék volt, a német pedig 0,3 és 1,1 százalék.