A FIFA-nak a játékosok és a klubok közötti szerződéses jogviszonyokat szabályozó rendelkezései ellentétesnek bizonyulhatnak az európai versenyszabályokkal és a személyek szabad mozgására vonatkozó szabályokkal – írja indítványában Maciej Szpunar, az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Egy korábbi hivatásos labdarúgó vitatja a játékosok és a klubok közötti szerződéses jogviszonyokra vonatkozó szabályokat. A szóban forgó, „A játékosok jogállásáról és átigazolásáról szóló szabályzat” címet viselő szabályozást („átigazolási szabályzat”) a Fédération Internationale de Football Association (FIFA), a labdarúgó-versenyek világszintű szervezéséért felelős egyesület fogadta el.
E szabályok, amelyeket mind a FIFA, mind pedig a tagjainak minősülő nemzeti labdarúgó-szövetségek alkalmaznak, többek között olyan helyzetre vonatkoznak, amelyben vita áll fenn egy játékos és valamely klub között egy szerződés alapos ok nélkül való felmondása kapcsán. Ilyen esetekben e játékos és az őt alkalmazni kívánó bármely klub egyetemlegesen felelős a játékos korábbi klubjának járó bármely kártérítés megfizetéséért. A játékost és az új klubot a szabályok be nem tartása esetén sport- és pénzügyi szankciók is sújtják. Ezenkívül az az egyesület, amelyhez a játékos korábbi klubja tartozik, mindaddig megtagadhatja, hogy átigazolásról szóló nemzetközi tanúsítványt állítson ki azon új egyesület részére, amelynél a játékos új klubját nyilvántartásba vették, amíg a korábbi klubbal fennáll a jogvita.
A hivatásos labdarúgó-játékost leigazolta a Lokomotiv Moszkva orosz labdarúgóklub, egy évvel később azonban e klub felmondta a szerződést egy állítólagos szerződésszegésre és „a szerződés alapos ok nélküli felmondására” hivatkozva. A Lokomotiv Moszkva kártérítés iránti kérelemmel fordult a FIFA vitarendezési tanácsához, a játékos pedig viszontkeresetet terjesztett elő az elmaradt munkabérek kifizetése iránt. A játékos arra hivatkozik, hogy azért bizonyult nehéznek új klubot keresnie, mert az átigazolási szabályzat értelmében bármely új klub e játékossal egyetemlegesen felelne a Lokomotiv Moszkvának járó bármely kártérítés megfizetéséért. A játékos azt állítja, hogy a Sporting du Pays de Charleroi belga klubbal megkötni tervezett potenciális megállapodás az átigazolási szabályzatban foglalt feltételek miatt hiúsult meg, ezért a játékos egy belga bíróság előtt keresetet indított a FIFA-val és az URBSFA-val (a belga labdarúgás irányító szervével) szemben annak érdekében, hogy kártérítés és elmaradt haszon jogcímén fizessenek neki 6 millió eurót.
Maciej Szpunar főtanácsnok indítványában azt javasolja a Bíróságnak, hogy a belga bíróság által feltett kérdésekre válaszolva állapítsa meg, hogy a FIFA-nak a játékosok és a klubok közötti szerződéses jogviszonyokat szabályozó rendelkezései ellentétesnek bizonyulhatnak az európai versenyszabályokkal és a személyek szabad mozgására vonatkozó szabályokkal. A főtanácsnok úgy véli, nem merülhet fel kétség azzal kapcsolatban, hogy az átigazolási szabályzat korlátozást jelent a szabad mozgásra nézve. E rendelkezések alkalmasak arra, hogy a pénzügyi kockázatok miatti aggodalom révén visszatartsák és elrettentsék a klubokat a játékos alkalmazásától. Azok a sportszankciók, amelyeknek a játékost foglalkoztató klubok ki vannak téve, ténylegesen megakadályozhatnak egy játékost abban, hogy szakmáját egy másik tagállamban található klubnál gyakorolja.
A versenyszabályokat illetően Szpunar főtanácsnok megállapítja, hogy az átigazolási szabályzat már jellegénél fogva korlátozza a játékosok azon lehetőségét, hogy klubot váltsanak, és fordítva, az (új) klubok azon lehetőségét is, hogy játékosokat alkalmazzanak olyan helyzetben, amikor valamely játékos alapos ok nélkül felmondta a szerződését. Így az átigazolási szabályzat azáltal, hogy korlátozza a klubok játékosszerződtetési képességét, szükségképpen befolyásolja a klubok között a hivatásos játékosok megszerzésének piacán fennálló versenyt.
E versenykorlátozások csak abban az esetben igazolhatók, ha a klubok közötti versenynek csupán hatás általi korlátozását valósítják meg, továbbá ha bizonyítást nyer, hogy a korlátozásokat egy vagy több jogszerű cél igazolja, és e korlátozások e célból feltétlenül szükségesek. Hasonlóképpen, a munkavállalók szabad mozgásának korlátozása akkor igazolható, ha bizonyítást nyer, hogy lehetőség van az egyetemleges felelősséggel kapcsolatos szabály alkalmazásának mellőzésére, amennyiben megállapítható, hogy az új klub nem volt érintett a játékos szerződésének idő előtti és indokolatlan megszüntetésében. A nemzetközi átigazolási tanúsítvány kiállítására vonatkozó szabályok akkor igazolhatók, ha bizonyítható, hogy hatékony, tényleges és gyors ideiglenes intézkedések tehetők egy olyan helyzetben, amelyben csupán állítják, hogy valamely játékos nem tartotta be a szerződésének feltételeit, ez pedig a szerződésnek a klub általi felmondásához vezetett.
Forrás: Európai Bíróság
A kadarka számomra évtizedek óta nagy dilemma. Ugyanakkor tisztelem azokat a borászokat, akik számára nem kérdés, hogy a fajtából értékes, izgalmas, egyedi bor készthető.
Az elnök-vezérigazgató szerint a városban megjelenő vásárlóerő komoly lehetőség a helyi vállalkozások számára.