Ellentétes lehet az uniós joggal a játékosok átigazolására vonatkozó FIFA-szabályok némelyike

2024. 05. 02., 13:10

A FIFA-nak a játékosok és a klubok közötti szerződéses jogviszonyokat szabályozó rendelkezései ellentétesnek bizonyulhatnak az európai versenyszabályokkal és a személyek szabad mozgására vonatkozó szabályokkal – írja indítványában Maciej Szpunar, az Európai Bíróság főtanácsnoka.

Az eset…

Egy korábbi hivatásos labdarúgó vitatja a játékosok és a klubok közötti szerződéses jogviszonyokra vonatkozó szabályokat. A szóban forgó, „A játékosok jogállásáról és átigazolásáról szóló szabályzat” címet viselő szabályozást („átigazolási szabályzat”) a Fédération Internationale de Football Association (FIFA), a labdarúgó-versenyek világszintű szervezéséért felelős egyesület fogadta el.

E szabályok, amelyeket mind a FIFA, mind pedig a tagjainak minősülő nemzeti labdarúgó-szövetségek alkalmaznak, többek között olyan helyzetre vonatkoznak, amelyben vita áll fenn egy játékos és valamely klub között egy szerződés alapos ok nélkül való felmondása kapcsán. Ilyen esetekben e játékos és az őt alkalmazni kívánó bármely klub egyetemlegesen felelős a játékos korábbi klubjának járó bármely kártérítés megfizetéséért. A játékost és az új klubot a szabályok be nem tartása esetén sport- és pénzügyi szankciók is sújtják. Ezenkívül az az egyesület, amelyhez a játékos korábbi klubja tartozik, mindaddig megtagadhatja, hogy átigazolásról szóló nemzetközi tanúsítványt állítson ki azon új egyesület részére, amelynél a játékos új klubját nyilvántartásba vették, amíg a korábbi klubbal fennáll a jogvita.

A hivatásos labdarúgó-játékost leigazolta a Lokomotiv Moszkva orosz labdarúgóklub, egy évvel később azonban e klub felmondta a szerződést egy állítólagos szerződésszegésre és „a szerződés alapos ok nélküli felmondására” hivatkozva. A Lokomotiv Moszkva kártérítés iránti kérelemmel fordult a FIFA vitarendezési tanácsához, a játékos pedig viszontkeresetet terjesztett elő az elmaradt munkabérek kifizetése iránt. A játékos arra hivatkozik, hogy azért bizonyult nehéznek új klubot keresnie, mert az átigazolási szabályzat értelmében bármely új klub e játékossal egyetemlegesen felelne a Lokomotiv Moszkvának járó bármely kártérítés megfizetéséért. A játékos azt állítja, hogy a Sporting du Pays de Charleroi belga klubbal megkötni tervezett potenciális megállapodás az átigazolási szabályzatban foglalt feltételek miatt hiúsult meg, ezért a játékos egy belga bíróság előtt keresetet indított a FIFA-val és az URBSFA-val (a belga labdarúgás irányító szervével) szemben annak érdekében, hogy kártérítés és elmaradt haszon jogcímén fizessenek neki 6 millió eurót.

…és a főtanácsnoki indítvány

Maciej Szpunar főtanácsnok indítványában azt javasolja a Bíróságnak, hogy a belga bíróság által feltett kérdésekre válaszolva állapítsa meg, hogy a FIFA-nak a játékosok és a klubok közötti szerződéses jogviszonyokat szabályozó rendelkezései ellentétesnek bizonyulhatnak az európai versenyszabályokkal és a személyek szabad mozgására vonatkozó szabályokkal. A főtanácsnok úgy véli, nem merülhet fel kétség azzal kapcsolatban, hogy az átigazolási szabályzat korlátozást jelent a szabad mozgásra nézve. E rendelkezések alkalmasak arra, hogy a pénzügyi kockázatok miatti aggodalom révén visszatartsák és elrettentsék a klubokat a játékos alkalmazásától. Azok a sportszankciók, amelyeknek a játékost foglalkoztató klubok ki vannak téve, ténylegesen megakadályozhatnak egy játékost abban, hogy szakmáját egy másik tagállamban található klubnál gyakorolja.

A versenyszabályokat illetően Szpunar főtanácsnok megállapítja, hogy az átigazolási szabályzat már jellegénél fogva korlátozza a játékosok azon lehetőségét, hogy klubot váltsanak, és fordítva, az (új) klubok azon lehetőségét is, hogy játékosokat alkalmazzanak olyan helyzetben, amikor valamely játékos alapos ok nélkül felmondta a szerződését. Így az átigazolási szabályzat azáltal, hogy korlátozza a klubok játékosszerződtetési képességét, szükségképpen befolyásolja a klubok között a hivatásos játékosok megszerzésének piacán fennálló versenyt.

E versenykorlátozások csak abban az esetben igazolhatók, ha a klubok közötti versenynek csupán hatás általi korlátozását valósítják meg, továbbá ha bizonyítást nyer, hogy a korlátozásokat egy vagy több jogszerű cél igazolja, és e korlátozások e célból feltétlenül szükségesek. Hasonlóképpen, a munkavállalók szabad mozgásának korlátozása akkor igazolható, ha bizonyítást nyer, hogy lehetőség van az egyetemleges felelősséggel kapcsolatos szabály alkalmazásának mellőzésére, amennyiben megállapítható, hogy az új klub nem volt érintett a játékos szerződésének idő előtti és indokolatlan megszüntetésében. A nemzetközi átigazolási tanúsítvány kiállítására vonatkozó szabályok akkor igazolhatók, ha bizonyítható, hogy hatékony, tényleges és gyors ideiglenes intézkedések tehetők egy olyan helyzetben, amelyben csupán állítják, hogy valamely játékos nem tartotta be a szerződésének feltételeit, ez pedig a szerződésnek a klub általi felmondásához vezetett.

Forrás: Európai Bíróság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-16 19:48:56
A kadarka számomra évtizedek óta nagy dilemma. Ugyanakkor tisztelem azokat a borászokat, akik számára nem kérdés, hogy a fajtából értékes, izgalmas, egyedi bor készthető.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A kadarka számomra évtizedek óta nagy dilemma. Ugyanakkor tisztelem azokat a borászokat, akik számára nem kérdés, hogy a fajtából értékes, izgalmas, egyedi bor készthető.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS