A versenyhelyzet előre vigyen, ne pedig támadólag hasson

A szakma legnagyobb elismerésévé nőtte ki magát 11 év alatt a Televíziós Újságírók Díja, a kezdetekről, a kategóriákról és a díj fogadtatásáról mesélt a Business Lounge április 10-ei adásában Kenderessy Szabolcs, a Sorozatwiki főszerkesztője. A műsor második felének vendége Knapcsek Katalin, a KNK kommunikációs ügynökség ügyvezetője volt, vele a kreativitás és az MI sokat vitatott kapcsolatát, valamint a szakma utánpótlását vesézték ki a műsorvezetők.

16 évvel ezelőtt hobbiból indult a Sorozatwiki, melyen ma már hazai és külföldi sorozatokkal kapcsolatos híreken túl forgatási beszámolókat, nézettségi adatokat, interjúkat és újabban podcastokat is találunk. Az oldalt még gimnazistaként elindító Kenderessy Szabolcs főszerkesztő elmondása alapján 2016-ra már főállású munkává vált számára az oldal, ma pedig 4-5 fős szerkesztőség dolgozik a tartalmaikon.

A Televíziós Újságírók Díjának megalapítása is hozzájuk fűződik, idén 11. alkalommal adták át az elismerést különböző kategóriákban, az évek során ez az esemény is egyre nagyobb rendezvénnyé nőtte ki magát, már a második év „nagyobbat szólt”, mint amire számítottak. „Az elmúlt 4-5 évben ez lett a legnagyobb díjátadó televíziós körökben”.

A 14 kategória győzteseit a zsűriben ülő szakújságírók választják ki, akik ismerik a televíziózás világát, és a kérés feléjük, hogy „kritikai szempontok alapján vizsgálják meg, hogy az előző években mik voltak a legminőségibb szórakoztató műsorok és sorozatok”, a műsorvezetők az elmúlt évben milyen teljesítményt nyújtottak. A színészek pedig egy adott produkcióban nyújtott kiemelkedő munka alapján kerülhetnek be a szavazásba. Annak ellenére, hogy csak a gálán derülnek ki a nyertesek, mindig nagy számban vesznek részt az eseményen a jelöltek, de az is jól jelzi a díj értékét szakmai körökben, ahogyan a Básti Juli, Molnár Piroska és Kálloy Molnár Péter szintű színművészek beszélnek az elismerésről köszönőbeszédeikben.

Szóba került a beszélgetésben a saját gyártású műsorok száma és aránya a tévécsatornákon belül, Kenderessy szerint 2016 környékén következett be egy változás, ekkor ugyanis az összes vezető csatornán megnőtt a saját gyártások száma. Ez egészen 2020-ig tartott, „ekkor a covid és a válság miatt elkezdett csökkenni”, de szerencsére a szám az elmúlt másfél évben visszatért a korábbi szintre, sőt: idén ősszel a TV2 és az RTL három-három saját műsort indít majd, amire korábban nem volt példa.

A műsor második részének vendége a 10 éves KNK ügyvezetője, Knapcsek Katalin volt, akivel a téma a kommunikációs ügynökségek múltja, de főként jövője körül forgott. A KNK indulásakor fel sem merült, most pedig „felszabadítja a kreativitásukat” a mesterséges intelligencia használata, elmondása szerint a legtöbb tevékenységükben jelentős szerepet játszik ez az eszköz. A kreatív csapat például képeket készíttet vele, de ez nem azt jelenti, hogy ne dolgoznának grafikusokkal is, Knapcsek szerint „attól jó egy kreatív ügynökséget csinálni, hogy sokfajta dolgot kipróbálhat az ember”. De jól használható az MI a szövegírás, elemzések területén, bár az előbbiről legtöbben úgy vélik, hogy „lehet, de nem az igazi”.

Mi a helyzet az utánpótlással? A KNK dolgozóinak átlagéletkora a szakember szerint nem éri el a 32-t, a legtöbb kollégája Z generációs, akik „nagyon okosak és tehetségesek, és jó velük együttműködni”. Jellemformálónak tartja, hogy a fiatalok „beállnak eléd a tárgyalóba és közlik, hogy nincs igazad”, de ebben nem lát problémát. Fontosnak tartja, hogy döntési lehetőségeket biztosítson számukra, valamint támogassák egymást a csapaton belül. Persze mindig van versenyhelyzet, de úgy tartja, ez előre kell, hogy vigyen, ne pedig támadólag hasson.

Mik ma a legnézettebb televíziós műfajok Magyarországon? Megunták-e a vetélkedőket a nézők? Miben más egy Z generációs munkavállaló, mint idősebb kollégái? Mit várnak el ma a fiatalok egy pozíciótól? A válaszok elhangzanak a Business Lounge legújabb adásában, ami itt hallgatható meg.