Tíz éves mélyponton a hazai ingatlanpiac
Tíz éve nem volt olyan alacsony a hazai ingatlanbefektetési piac forgalma, mint 2023-ban. A mintegy 600 millió euró 38 százalékos visszaesést jelent a megelőző évhez képest.
A csökkenés közepette viszont tovább emelkedett a magyar befektetők aránya, elérve a 82 százalékot. Ezzel párhuzamosan az irodapiacon és az ipar-logisztika szegmensben is emelkedtek a hozamok, miután a magas finanszírozási költségek és a mérsékelt bérleti kereslet továbbra is kivárásra ösztönzi a befektetőket. Mindez azonban nem magyar sajátosság, Nyugat-Európában is hasonló folyamatokat látunk, ahol az elmúlt két évben a kelet-közép-európainál is jelentősebb ingatlanérték-csökkenések mentek végbe – írja a Portfolio.
Az MNB legfrissebb kereskedelmi ingatlan-piaci jelentése 2024-re is alacsony befektetési forgalmat vetít előre, de ez nem csak Magyarországon van így.
A tavalyi befektetési forgalom a régió átlagában 54 százalékkal maradt el az előző év forgalmától, a legnagyobb mértékben (68 százalékkal) Lengyelországban és (63 százalékkal) Romániában csökkent a tranzakciós volumen. A legkisebb mértékű forgalomcsökkenés Csehországban (-24 százalék) és Bulgáriában (-25 százalék) volt megfigyelhető. A hagyományosan legnagyobb lengyel piacon tavaly mindössze annyi ingatlanbefektetés valósult meg, mint Magyarországon az egészségesebb, 2017-2019 közötti években.
A magyar befektetők közül a nyilvános nyílt végű ingatlanalapok voltak a legaktívabbak, akik a teljes befektetési volumen több mint negyedéért (26 százalék) feleltek, a zárt körű és külföldi ingatlanalapok részesedése összesen 22 százalékot tett ki, a magyar ingatlanbefektetők 17 százalék, míg a magánbefektetők aránya 14 százalék volt. A magyarok mellett Svédországból, Ausztriából, Kínából és az Egyesült Államokból is érkeztek befektetők, az ő együttes részarányuk 18 százalék volt.
