Áll a bál a május 6-án kezdődő érettségi körül: hihetetlen nagy hibát vétettek a feladatlapokkal

Az Oktatási Hivatal már 2021-ben közzétette azoknak a tantárgyaknak a mintafeladatsorait, amelyek idén változnak. Ilyen lesz többek között a magyar, a történelem és a matematika érettségi is. Emellett a természettudományos tárgyak, mint a kémia, a biológia, a földrajz és a fizika érettségi feladatai is átalakulnak. A fő érettségitantárgyak esetén (magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem) szakértők véleményét is kikértük, hogy mit gondolnak a módosításokról. Valóban szükség volt-e ezekre és mire számítanak hogyan fog sikerülni ez a diákoknak. 

Az egész változtatást az Oktatási Hivatal azzal indokolta, hogy a 2020-tól  bevezetett módosított Nemzeti alaptanterv (Nat) tananyagához a korábbi érettségi nem volt megfelelő. Az 1., az 5. és a 9. évfolyamon már a 2021-es tanévet is az átdolgozott tanterv alapján kezdték meg, vagyis az akkori kilencedikesek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek idén. 

Magyar nyelv és irodalom érettségi

A magyar érettségi ment át a legnagyobb változtatásokon, 2024-től. Nagyobb lesz a hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén. Az első feladatsorból kihúzzák az érvelést-gyakorlati szövegalkotást, helyette egy 20 pontot érő irodalmi teszt kerül majd a diákok elé. A második részből az összehasonlító elemzés tűnik el, helyette egy témakifejtő esszét lehet majd választani. Megkerestük a téma kapcsán Schiller Mariannt, aki a Magyartanárok Egyesületének álláspontját képviselte a téma kapcsán. 

Schiller Mariann, aki maga is magyartanárként dolgozik rögtön az elején hangsúlyozta, hogy abszolút visszalépésnek tekinthető a magyar érettségi változtatása:

az, hogy kikerült az érettségiből a gyakorlati szövegalkotás vagy az érvelés egy hihetetlen nagy hiba. Pont az, ami a hétköznapi élethez, az életben maradáshoz, a munka világához igazán kellene. Ennek helyébe egy műveltségi teszt került, ami lexikális tudást mér. Soha, amióta magyar érettségi van, ilyen nem volt. Tehát még azt sem lehet mondani, hogy visszahoztak volna valamit korábbról, ami működött. Lehet benne például memoriter is – aminek a megtanulás mellett még csak-csak, de írásbeli visszakérdezésének hasznossága mellett már egyáltalán nem lehet érvelni

- kezdte a témát a szakértő. Az írásbeli második része továbbra is fogalmazás feladat. Azonban a tanárok egyelőre nem tudják, hogy a műelemzés tárgya ismert vagy ismeretlen szöveg lesz-e. Ha ismert, akkor ez nem a tanulók kompetenciáját, hanem inkább a tanárok felkészültségét méretheti. A  magyartanár az egész módosítással kapcsolatban aggodalmát fejezte ki, mert ezzel még inkább elveszik az oktatói szabadság, ami az irodalom és olvasás népszerűsítésének ellehetetlenítéséhez vezethet.

A szóbeli tételekben is nagyon meghúzták a tanárok lehetőségeit. Eddig a 20 tételből 6 volt kötelező életmű tétel, ezt 10-re emelték. A 6 is lehetetlen volt, de a 10 teljesen elképzelhetetlen. Nem fér bele a tananyagba, hogy szerzők teljes életét megtanítsuk a diákoknak és nagyon értelme sincsen 

- magyarázta. Hozzátette azt is, hogy a kortárs szerzők közül szinte alig van lehetőség tanítani, holott pont ezek a művek tudnának "kapuként" szolgálni a diákoknak arra, hogy megszeressék az olvasást. Arra vonatkozóan, hogy mennyire reális, hogy 2 év alatt felkészültek a diákok erre az új érettségire a magyartanár elmondta, hogy

ez is egy nagy probléma. Egy mintafeladatsor került kiadásra, mindenki csak abból tud kiindulni. Többen készítettek az alapján további feladatsorokat (sokan egész színvonalas feladatokat), de azok egyáltalán nem biztos, hogy tényleg lefedik a valóságot

- magyarázta. Azonban mindezek ellenére úgy véli, hogy az idei magyar érettségi nem lesz nehéz, sőt kimondottan egyszerűre számít, amit a tanárnő azzal érvelt, hogy 

be kell bizonyítani, hogy a változtatás sikertörténet. Holott korántsem értő, kritikus olvasókat nevelünk a gyerekekből ezen követelmények mentén, pedig a cél az lenne. És a szóbeli követelmények sem ebbe az irányba mutatnak

- fejtette ki személyes véleményét a Magyartanárok Egyesületének tagja. 

Matematika érettségi

A matematika érettségiről dr. Csapodi Csabával beszélgettünk, az ELTE TTK adjunktusa és az ELTE TKK főigazgatója. A változtatás kapcsán elmondta, hogy olyan szempontból mindenképp szükség volt rá, hogy a tanterv és az érettségi összehangolódjon.

Ha egyre kevesebbet tanítunk, értelemszerűen egyre kevesebb is kérhető számon

- kezdte, majd hozzátette, hogy a mind a kerettanterv és ehhez mérten a középszintű érettségi változtatás célja az volt, hogy kiemeljenek olyan tananyagokat, melyek absztraktabbak voltak és olyannal helyettesítsék, melyek az életben többször előjöhetnek. Így például a koordináta geometria, a trigonometria vagy bizonyos algebra témakörökből vettek ki nehezebb elemeket. Hangsúlyozta az egyetemi adjunktus, hogy fogalmak szintjén nem változott számottevően az elvárás, csak nem kell ezekkel bonyolult egyenleteket megoldani.

Ezek helyett inkább több statisztikai, valószínűségszámítási és geometriai valószínűségi témakört hoztak be, melyek megértése jóval egyszerűbb és összességben hasznosabb is lehet. Ezek mellé egészen új elemként jelent meg a tétel bizonyítás, melynek szintén nem lényege, hogy nagyon bonyolult matematikai tételeket vagy lemmákat tudjanak belátni a diákok, inkább egyszerűbb, ekvivalens levezetésekre kell gondolni, mely az alapvető matematikai gondolkodást hivatottak lemérni. A változtatás tanárok közötti visszhangjáról elmondta, hogy

akinek az új kerettanterv átalakítása nem volt szimpatikus, annak valószínűleg az érettségi változtatás sem az, mivel most a középszintű érettségi egy az egyben leköveti a kerettanterv követelményeit

- fejtette ki. Arra vonatkozóan, hogy könnyebbnek tekinthető-e az idei matek érettségi elmondta, hogy

ezt így nem lehet kijelenteni. Gondoljunk a Pitagorasz-tételre, annak megértése sem nehéz, mégis lehetne olyan feladatot adni, aminek a megoldása nem lenne egyszerű. A követelmények összeségében valóban csökkentek, de nem lehetünk biztosan abban, hogy idén szignifikánsan jobban fognak sikerülni a feladatsorok, ugyanúgy fel kell készülni az érettségire idén is

- magyarázta. Azt illetően, hogy mennyre tudtak felkészülni az érettségire a diákok, hangsúlyozta, hogy mivel alapvetően azért a csökkenés irányába változott a tananyag, így nem jelenthetett gondot az idén végzőknek a felkészülés. Az emelt érettségi kapcsán megjegyezte, hogy ott még kevesebb változás történt, a középszintről kiemelt témák az emelten ugyanúgy ahogy eddig is kellenek, de azért, hogy ne legyen ekkora az ugrás a két szint között kicsit módosítottak az emelt témakörökön is.

Azonban megnyugtatásul kiemelte, hogy a mérnökök ugyanúgy érteni fognak a matekhoz, mivel ezek az egyetemi képzések emelt érettségit várnak el, oda pedig továbbra is magasabb ismeretek szükségesek. A változtatás lényege inkább abban keresendő, hogy akik nem reál területre mennek, azoknak az absztraktabb, nem túl életszerű témaköröket kivegyék a tananyagból. 

Történelem érettségi 

A magyar és matek érettségi mellett a történelem érettségin is végeztek némi átalakítást, bár ennél a tárgynál is inkább a matematikához hasonlóan jellemzően témakörbeli változtatásokat eszközöltek  Hogy pontosan mik ezek, arról Repárszky Ildikó, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke beszélt lapunknak.

A feladattípusok és az érettségi szerkezete nem változott, csak az érettségi témakörök egy része. Van néhány téma, ami teljesen kikerült (pl. hatalmi küzdelmek a 17-18. században vagy a francia abszolutizmus és az összes nem történelmi téma, mint munkajogi, pénzügyi ismeretek). Illetve néhány témakört középszintről emelt szintre tettek át (pl. Caesar politikája vagy a keresztény egyházszakadás vagy a hűbériség), míg néhány emeltről középszintű témakör lett: Aranybulla, az USA alkotmánya, vagy 1918-1919 Magyarországon és az 1945 utáni magyar demográfiai kérdések. Néhány teljesen új témakör: görög-római építészet középszinten, vagy emelten a Hun Birodalom és III. Béla uralkodása

- magyarázta és kifejtette az alelnök, hogy egyes témakörök fontosak középszinten is, mint például az amerikai függetlenségi háború és az amerikai alkotmányos rendszer, így ezeknek helye van ott, míg mondjuk az Aranybulla, ami középszintű témakör lesz mostantól, már sokkal nehezebb dió: 

annak megértéséhez ugyanis olyan széles körű társadalomtörténeti tudásra lenne szükség, ami ebben a korban még nem elvárható, így ezt én problémának látom.

- kezdte, majd részletesen kifejtette, hogy mely témakörök azok, amelyek átkerülnek az emelt követelményekhez és miért problémás néhány témakör esetén a be illetve kiemelése az adott szintekből. 

Bizonyos témakörök kikerülésével egyetértek, illetve az új NAT-hoz illeszkednie kell az érettséginek függetlenül attól mit gondolunk a NAT-ról. Ugyanakkor problémásnak érzem egyrészt a fent említett új középszintű témák egy részét, másrészt az emelt plusz elvárások logikáját.  Sokszor már a kerettanterv sem konzisztens, bizonyos középszintű érettségi témakörhöz kevés az elvárt adat (pl. Aranybullához nem kell szerviens, Kossuthoz nem kell a Pesti Hírlap, vagy a szabadságharchoz Jellasics, vagy a rendszerváltáshoz 1989-ben a köztársaság kikiáltása, vagy a német újraegyesítés témakörhöz 1990- Németország egyesítése stb.),ezeket így hozzátették az emelt elvárásokhoz. Ugyanakkor vannak abszolút nem érthető plusz elvárások, amelyek elég esetlegesek, mivel nem tartoznak témakörhöz, például a két világháború jellegéhez, sajátosságaihoz miért kell emeltre pl. a 1915 gorlicei áttörés, 1915–1917 az isonzói csaták, 1916 Románia belépése az antant oldalán, 1920 a varsói csata, 1938 eviani konferencia, 1939–40 szovjet–finn téli háború, 1940 angliai csata, 1941 romániai holokauszt kezdete, 1944. szeptember tordai csata stb.?

- összegezte a szakértő. Majd az is hozzátette, hogy arra vonatkozóan, hogy ezek könnyítésnek vagy nehezítésnek számítanak-e nehéz egzakt választ adni. Középszinten különösen nehéz eldönteni, mert a nem történelmi témák kimaradása talán könnyítés, de az új középszintű témák egy része a nehezebbek közé tartozik. Ilyennek például a már említett Aranybulla, mivel ahhoz ismerni kell az Árpád-kori magyar társadalmat, ami egy nagyon nehezen érthető téma 9. évfolyamon, mikor elvileg tanulják. Vagy fontos, de nehéz feladat az 1918-1919-es három magyar rendszerváltás megértetése, mert nagyon sok időbe kerül ennek átlátása, amire sokszor nem jut idő.

Emelten annyiban biztos nehezebb lesz, hogy az érettségi vizsgaleírás minden témakörhöz olyan adatokat (évszám-esemény, személyek, fogalmak és helynevek) is felsorol, amit pluszban tudni kell emelt szinten. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire lehetett az elmúlt években jól felkészülni az új érettségire hangsúlyozta, hogy 

a változásokat évek óta tudni lehet, bár mintafeladatsorból csak egy középszintű és egy emelt szintű található az Oktatási Hivatal oldalán. Ezek használhatósága felvet kérdéseket, például emelten van olyan ún. rövid feladat, amely az atlasz használatát kéri, amit nem lehet használni a vizsgaleírás szerint (eddig sem lehetett emelten, csak az esszékhez). Illetve több a lexikális tudást mérő feladat. Hasznos lett volna több, az évek során finomított feladatsorral találkozni

- mondta el, ugyanakkor a feladattípusokat be lehetett gyakorolni a 2017 óta kijött érettségikkel, mivel a feladattípusok és az érettségi szerkezete megegyezik. De a témakörökre és kerettantervi elvárásokra figyelni kell, mert azok, ahogy fentebb részletesen olvashattuk változtak a 2020 NAT után.

Arra a kérdésre, hogy a történelemérettségi könnyebb lesz-e idén az alelnök nem tudott válaszolni, de még csak ezt jósolni se merné, hogy rosszabb vagy jobb eredmények várhatóak idén, így nyilatkozott: "egyrészt nem következik a változásokból, hogy rosszabbul sikerüljön, ugyanakkor érezhetően sokkal nagyobb a bizonytalanság érzése a diákok körében, inkább nem jósolnék" - válaszolta a történelemtanár.