Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Igen, jöhet! Most nem.
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
nemzetköziség

A háborúk ellen is tüntettek május elsején, a rendőri erőszak ellenére New Yorktól Grúziáig

Bár május 1. az 1886-os haymarketi munkástüntetés megtámadása óta hagyományosan a rendőri erők és a jogokat követelő munkások, baloldali diákok összecsapásaitól kísért, a 2024-es napot befeketítette a gázai háború ellen tiltakozók elleni rendőri fellépés Amerikában és az Egyesült Királyságban is.

New Yorkban és Los Angelesben a diákokra támadtak

Az Egyesült Államokban brutális rendőri akciók kezdődtek a gázai háborút ellenző egyetemfoglalók ellen: New York Cityben a rendőrség, Los Angelesben furcsa módon a rendőrség szeme előtt randalírozó Izrael-barát maszkos csoportok támadtak a palesztinbarát diákokra. Londonban, Isztambulban is a rendőrség akadályozta meg baloldali tüntetők akcióit.

A 2024. május 1-jén felszámolt háborúellenes tábor a Columbia Egyetem udvarán, New Yorkban. Fotó: Leyla Amzi-Erdogdular, Twitter

Miután a kéthetes kitelepülésük során a New York-i Columbia Egyetem diákjai kedden hajnalban a kampusz egyik épületét, a Hamilton Hallt is megszállták, és azt az izraeliek által meggyilkolt egyik gázai, palesztin gyermek, Hind Radzsab után Hind’s Hallnak nevezték át, szerdán, éppen május 1-re virradóan a New York-i rendőrség addig nem látott erőkkel nyomult be az egyetem területére. Ahonnan a legtöbb újságírót és kamerát kitiltották, a foglalt épület előtt álló diáksorfalat pedig erőszakosan bontották fel. 

Később a Columbia kampuszának teljes, többségében afroamerikaiak által lakott, környékét is lefoglalta a rendőrség, a házak lakóit pedig az utcára sem engedték kilépni.

 

A Columbia médiaiskolájának dékánja, Jelani Cobb a helyszínről azt jelentette, számos diák békésen tiltakozott, amikor néhányat a rendőrök lerángattak a lépcsőn, többen is megsérültek. Cobbot magát is le akarták tartóztatni a helyszínen, annak ellenére, hogy az egyetem oktatója és tisztségviselője, őt és a tüntetés önkéntes jogi megfigyelőit is egy másik épületbe terelte a rendőrség, és bezárták őket, így nem tudták közelről követni az oszlatást.


Annyi mindenesetre már kiderült, a rendőrséget az egyetem rektora, Minouche Safik levélben hívta be a Columbia kampuszára, mint fogalmazott, azért, hogy „helyreállítsák a rendet” az április 19-e óta tartó egyetemfoglaláson.

 

A New York-i rendőrség hasonlóan keményen szüntette meg a városi City University egyetemfoglalását, itt a rendőrök a kampuszon felhúzott palesztin zászlót letépték, helyette pedig egy amerikai nemzeti lobogót húztak fel a zászlórúdra, miután a diákokat letartóztatták és kiterelték.

A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kampuszán ennél is jobban eldurvult a helyzet. Eddig megmagyarázatlan körülmények között ugyanis az egyetem biztonsági szolgálata és a Los Angeles-i rendőrség egyszerűen hagyta, hogy erőszakos, Izrael-párti tüntetők lépjenek be a gázai háború ellen tiltakozó egyetemfoglalás területére, ahol szerda hajnalban ütni-verni kezdték a magukat elbarikádozó palesztinpárti diákokat, közben olyanokat kiabáltak nekik, mint „nincs helyetek a Földön” és „ez egy újabb Nakba lesz!” – utalva ezzel a palesztinok által nemzeti tragédiának tartott, tömeges kiűzésükre a mai Izrael Állam területéről 1948-ban.

A rendőrség csak később állt a két csoport közé, de ekkor már súlyos sérüléseketet szenvedett számos tüntető és pár ellentüntető is. 

Az összesítések szerint kedd és szerda folyamán eddig Amerika-szerte 28 egyetemi kampuszon oszlatták fel erőszakot is alkalmazva az ott alakult tiltakozó kitelepüléseket. 

 

Az amerikai magánegyetemek ugyanis privát alaptőke-kezelőkön keresztül működnek, amelyet a diákok tandíjával is bővítenek. Az eddig csaknem 35 000 halálos áldozatot követelő Gáza elleni izraeli háború után ezeknek az egyetemeknek a fizető diákjai azt követelik, hogy az alapkezelők szüntessék meg a fegyvergyárakba és Izraelbe irányuló befeketetéseket, tehát ne pénzeljék a háborút. Az al-Jazeera korábban megírta például, hogy a Columbia Egyetem nem csupán egy új, tel-avivi oktatási helyszínt készül éppen építeni – többek között az amerikai diákok tandíjából is – hanem befektet a Lockheed Martin fegyvergyárba is, ami ellátja az izraeli hadsereget.

A mostani oszlatások után sokan hasonlítják a helyzetet 1968. április 30-hoz. Majdnem napra pontosan 56 éve fordult elő ugyanis utoljára, hogy május 1-je előtt egy nappal a Columbia Egyetem vezetősége háborúellenes tüntetőket dobatott ki erőszakkal az épületeiből, akik akkor az Egyesült Államok vietnámi háborúja ellen tiltakoztak. A most tüntető diákok és jó néhány egyetemi tanár is hangsúlyozták, szerintük a helyzet hasonló, ugyanis Izrael folytatja a támadó háborúját, de azt az Egyesült Államok olyan intézményei pénzelik, mint például a nagy és gazdag egyetemek privát alapkezelői.

Az amerikai demokrata és republikánus politikai elit és a média egy nagyobb része eközben arról beszélt, a diákok „terrorista-párti” kijelentéseket tettek és ilyen jelszavakat hangoztatnak, amikor például az arab „intifáda”-forradalmat emlegetik. A szó, amely a palesztin mozgalmon keresztül terjedt el, viszont egyszerűen csupán „lázadást, felkelést” jelent. A washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum arab tájékoztatói például „intifádaként” hivatkoznak az 1943-as varsói gettófelkelésre is. Mindenesetre republikánus és demokrata kongresszusi képviselők már az ilyen kijelentéseket, konkrétan a palesztin-párti verbális megnyilvánulásokat is korlátozó törvénytervezeten dolgoznak az áprilisi egyetemfoglalásokat elfojtandó.

Londonban a fegyvergyárak ellen tiltakoztak

Hasonló szellemben léptek fel háborúellenes aktivisták és munkások május 1-jén Londonban is, ők az izraeli háborús gépezetet ellátó brit nagy fegyvergyárak és a hozzájuk köthető Kereskedelmi Minisztérium ellen indítottak akciókat. A rendőrség a mintegy 1000, a minisztérium épületét blokád alá vonó tiltakozót erőszakkal kellett, hogy eltávolítsa az épülettől. 

Az akció után London belvárosában nagyszabású vonulásos tüntetés kezdődött a gázai háború befejezését követelve.

Ugyanezek a csoportok, ugyancsak a brit fegyvergyárak gázai háborúban játszott szerepe ellen tiltakozva több fegyvergyárat is blokád alá vontak szerda reggel Skóciában, az északkeleti Lancashire-ben, és Walesben is. A gyárak a BAE Systemhez tartoznak, a tiltakozók pedig a termelést is sikeresen állították le a napra. Azt követelték, hogy a gyárak álljanak le Izrael felfegyverzésével.

Noha David Cameron brit külügyminiszter már többször óvatosan gázai tűzszünetre hívta fel a harcoló feleket, a brit légierő ciprusi bázisa továbbra is Izrael fegyverellátásának legfontosabb helye, a brit fegyvercégek, mint például az Elbit és a BAE pedig repülők alkatrészeit és rakétákat is gyártanak az izraeli hadsereg számára.

Eközben a Leeds-i, Newcastle-i, Sheffield-i és Bristoli Egyetemen az amerikaihoz hasonló, ám annál jóval kisebb, sátras kitelepülés indult május 1-jén reggel, a kampusz diákjai bejelentették, ők is így tiltakoznak az egyetem izraeli kapcsolatai, befektetései és kormányuk politikája ellen. Warwickban már a múlt héten hasonló kitelepülés keződött el.

Bécs és München is a háborúk ellen

A szokásokhoz híven a Bécset kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPÖ) május 1-jén reggel nagy felvonulással ünnepelt, amelynek a végén a városháza előtti téren több tízezer emberhez beszélt Michael Ludwig, a város főpolgármestere és Andreas Babler, az SPÖ társelnöke is. Ludwig azt hangsúlyozta, a háborús időkben meg kell őrizni Ausztria semlegességét a NATO és a keleti katonai blokk között, a „béke érdekében.”

Az SPÖ május 1-i felvonulása és nagygyűlése, Bécs, Ausztria, 2024. május 1. Fotó: Techet Péter

Babler figyelmeztetett arra is, „az önkényuralom” egyre több helyen, egyre több formában uralkodik el a nyugati országokban is, Ausztriában pedig a szélsőjobboldali Szabadságpárt kormányra kerülése fenyegeti a szabadságjogokat. A gyűlésen az SPÖ európai parlamenti listavezetője, Andreas Schieder is beszélt, majd elhangzott a Bécsi munkásinduló és az Internacionálé is a tömegből.

Az SPÖ május 1-i felvonulása és nagygyűlése, Bécs, Ausztria, 2024. május 1. Fotó: Techet Péter

A palesztinok melletti kiállás felbukkant a müncheniek május 1-jei nagy felvonulásán is. Helyi tudósítások szerint a munkások jelszavai mellett a bajor fővárosban is feltűntek a palesztin szolidaritás szimbólumai és a gázai háború befejezését követelő transzparensek a munkások ünnepén.

Isztambulban a felvonulást sem engedték

A hagyományosan minden évben összegyülekező törökországi munkásszervezetek, munkáspártok és szakszervezetek idén is a központi Taksim térre kívántak vonulni, hogy a május 1-jei munkásünnepre és az osztályharc fontosságára hívják fel a figyelmet. A török rendőrség azonban már gyülekezési pontjaikon sorfallal állta el a vonulni kívánók útját, a Taksim tér pedig körbekordonozva, üresen maradt. Számos aktivistát, szakszervezetist és párttagot is letartóztattak a török hatóságok.

Ezek mellett az egyik gyülekezési ponton összecsapásokra is sor került:

https://twitter.com/Busradde_/status/1785601672451936325

Néhány vonulást a török hatóságok még így is engedélyeztek, viszont a rendőrök és „terrorellenes egységek” szigorú, zárt sorfalában kellett felvonulni is.

 

Grúzia: tömegtüntetések, parlamenti verekedés az „ügynöktörvény” miatt

Egészen más ügy borzolta a kedélyeket a kaukázusi Grúziában a mai napon is. Ahogy arról korábban is írtunk, a fővárosban, Tbilisziben április vége óta tartanak a kormánypárt által elfogadott új „külföldi ügynöktörvény” elleni tiltakozások. A törvény, amely regisztrációra kötelezné a civil szervezeteket, amelyek külföldi pénzt is kapnak, ellenzői szerint az „orosz ügynöktörvény mintájára” készült. Az ellenzék és a kormánypárt is tömegtüntetéseket tartott az ügyben az elmúlt napokban: április 30-án pedig a parlament előtt tüntetőket a rendőrség sokszor erőszakosan oszlatta fel.


Szerdán ezzel szemben a parlament üléstermében fajult tettlegességig a törvényt támogató Grúz Álom kormánypárt és az ellenzékiek vitája, itt a politikusok egymásnak is kiosztottak jó pár pofont. Az Európai Unió és az Egyesült Államok külügyi szóvivői Grúzia kapcsán „aggasztónak” nevezték a törvényt és a tüntetők ellen fellépő rendőrök által alkalmazott erőszakot is.

Kiemelt kép: Fotó: ColumbiaSJP, Twitter
Kommentelj a Facebook-poszt alatt!
Olvass tovább!
Előre a főoldalra!
A Mércén vannak sütik. Infó.
Rendben