10 őrült sztori Kubrick filmjeinek forgatásáról

A maximalizmusáról, sőt perfekcionizmusáról ismert rendező gyakran elvetette a sulykot; de volt, hogy kollégái őrültek meg – szóval minden filmje forgatásán történt valami rendkívüli.

A jelenet, ami amortizált egy szaruhártyát

A Mechanikus narancs sztorija szerint egy kegyetlen bűnöző a börtönben vállalja, hogy aláveti magát egy sajátos átnevelési eljárásnak, az ún. Ludovico-technikának, amelynek a lényege, hogy egy székbe szíjazva, kipeckelt szemekkel ultraerőszakos képsorokat kell néznie, miközben egy speciálisan erre a célra kifejlesztett droggal elérik, hogy averzió alakuljon ki benne az agresszióval szemben. A szóban forgó bűnözőt alakító Malcolm McDowell nem akarta, hogy tényleg leforgassák vele a szemkipeckelést, de Kubrick olyan erőszakosan nyomult, hogy végül nem volt más választása.


A forgatásra hívtak egy szemészt, hogy érzéstelenítse a színész szemét, és rátegye az eszközt, amivel tágra nyitották. Az eszköz fémkampói viszont elcsúsztak, így megkarcolták McDowell szaruhártyáját –ami akkor vált igazán fájdalmassá, amikor elmúlt az érzéstelenítő hatása.

„Annyira fájt, hogy a falhoz ütögettem a fejem kínomban”

– vallott hányattatásairól a sztár, aki fájdalomdíjként 2 és fél százalékot kért a film bevételéből, Kubrick viszont azt állította, a stúdió elutasította a kérését. Később viszont kiderült, hogy a rendező egyszerűen hazudott a színésznek, és a Warner megítélte az összeget, amit viszont a direktor vágott zsebre helyette.


A film, aminek megzavarodott a színésznője

A maximalista Kubrick híres volt arról, hogy színészeit is elvitte a végső határokig. Ennek során a Ragyogás női főszerepét alakító Shelley Duvallt idegileg úgy kikészítette, hogy a színésznő a mai napig mentális problémákkal küzd. A rendező nemcsak folyamatosan verbálisan inzultálta Duvallt, de izolálta is a stáb többi tagjától, és megtiltotta, hogy akár csak szóljanak is hozzá; a híres baseballütős jelenetet pedig nem kevesebb mint 127 alkalommal ismételtette meg vele (és nem ez volt a legtöbb csapó a film forgatásán: azt a képsort, amelyben a kis Danny rájön, hogy telepatikus képességei vannak, 148-szor vették újra).

Szóval a hisztéria, amit a jelenetben Wendyn láthatunk, a színésznő nagyon is valódi lelkiállapotát tükrözi.


A 2001: Űrodüsszeia költséges díszlete

Kubrick monumentális sci-fije egyebek mellett technikailag is mesterműnek számít mind a mai napig. A minél nagyobb hitelesség érdekében a rendező olyan cégekkel dolgozott együtt, mint az IBM, a Pan Am, a General Motors vagy a Bell System, a film nem egy eleméhez pedig maga a NASA nyújtott segítséget. A 2001: Űrodüsszeia híres forgó díszletét a stúdió a Vickers-Armstrong Engineering nevű űripari céggel építtette meg, ahol 750 ezer dollárt költöttek egy hatalmas, közel 12 méter átmérőjű kerék megalkotására, amely mindenféle számítógéppel, konzollal és űrkabinnal el volt látva.

A kerék folyamatos forgása pedig azt a hatást keltette, mintha a színészek körbe tudnának mászkálni a falakon – holott a valóságban a díszlet forgott körülöttük.

 

Végre megérthetjük

56 éve keressük ennek a sci-finek az értelmét, és lehet, hogy most rátaláltunk

1968-ban ezen a napon mutatták be a leglíraibb és legtitokzatosabb sci-fit, a 2001 – Űrodüsszeiát, amiről maga a rendező, Stanley Kubrick ejtett el néhány fontos infót egy interjúban.

Tovább

 

Kubrick kikészítette Tom Cruise-t a Tágra zárt szemek forgatásán

Az egy házasság válságáról szóló Tágra zárt szemekben a rendező valóban pszichológiai mélyfúrást végzett a főszerepeket játszó, annak idején tényleg egy párt alkotó Tom Cruise és Nicole Kidman házasságával kapcsolatban. Kidman beszámolója szerint

„Tomnak olyasmiket kellett végighallgatnia, amiket egyáltalán nem akart: brutálisan őszinte dolgokat”.

De az is eléggé igénybe vette a színészt, amikor ki volt tiltva annak az erotikus álomjelenetnek a hat napon át tartó forgatásáról, amelyben azt vették fel, ahogy a színésznő karaktere egy tengerésztiszttel szexel.

Forrás: InterCom


Később pedig Kubrick még azt is megtiltotta Kidmannek, hogy bármit is meséljen férjének a felvételekről, nehogy eloszlassa a kétségeit. A Tágra zárt szemek egyébként a maga 400 napos forgatási idejével még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült – szóval semmi meglepő nincs benne,

hogy a rendező egy alkalommal több mint 90-szer ismételtette meg Tom Cruise-zal azt a rövid jelenetet, hogy belép egy ajtón.


A Dr. Strangelove igaz eleme

Az atomháborús paranoia idején készült, 1964-ben bemutatott Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című film sztorija szerint egy rögeszmés tábornok azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért nukleáris támadást indít a Szovjetunió ellen.

Habár a közvéleményben az terjedt el, hogy egyedül az elnök indíthat atomcsapást, a Dr. Strangelove-nak ez az eleme a valóságot tükrözi.

Az ötvenes években, Eisehnower elnök idején ugyanis tényleg annyira féltek tőle, hogy a szovjetek megtámadják az Egyesült Államokat, hogy bevezettek egy B-tervet, amely szerint az elnök akadályoztatása esetén bizonyos magas rangú tisztek is elindíthatják az ellencsapást. Szóval elviekben tényleg megtörténhetett volna, hogy egy túlbuzgó, holdkóros támaszpontvezető megtámadja a Szovjetuniót…


Az IRA megszakította a Barry Lyndon forgatását

Az 1975-ös Barry Lyndon forgatása a hetvenes évek elején Írországban zajlott, ami annak idején kész puskaporos hordónak számított az IRA fegyveres függetlenségi törekvései miatt. Mivel a terrorszervezet provokációnak fogta fel, hogy Kubrick filmje egy olyan korszakot mutat be, a XVIII. századot, amikor Írország brit befolyás alatt volt, ezenkívül a műben hangsúlyos szerep jut a brit hadseregnek is (a film elején a címszereplő csatlakozik hozzájuk),

a rendező és családja rövid úton felkerült a halállistájukra.

Miután az IRA a brit titkosszolgálaton keresztül megüzente, hogy Kubricknak 24 órája van rá, hogy elhagyja az országot, az alkotó 12 órán belül távozott. A főszerepet alakító Ryan O’Neal szerint egyébként a direktor annyira meg volt ijedve, hogy amikor még a helyszínen tartózkodtak, nem mert az ablak közelébe menni, és őt is arra biztatta, hogy bukjon le.


Az Acéllövedék szó szerint mérgező volt

Kubrick vietnámi háborús drámájának végső összecsapását az amerikai hadi tengerészek és a vietkongok között egy elhagyatott brit gázüzemben vették fel, amit néhány pálmafával és vietnámi nyelvű plakáttal álcáztak, hogy hasonlítson Hue városára. Miközben a színészek rommá lőtték a létesítményt, nem tudtak róla, hogy a szóban forgó üzem tele van mérgező azbeszttel. A főszerepet alakító Matthew Modine beszámolója szerint a stáb épp a reggeli teáját itta, amikor egy teherautó elszállította a helyszínről a törmeléket, jó alaposan beterítve a mérgező porral a jelenlévőket.

Egy másik színész, Adam Baldwin pedig azt mesélte, hogy Kubrick arra is kényszerítette őket, hogy csússzanak-másszanak az azbesztben, és egyáltalán nem érdekelte az egészségi állapotuk, csak a film.


A Spartacus kivágott homoerotikus jelenete

A korabeli cenzúra miatt az 1960-ban bemutatott Spartacusból ki kellett vágni egy jelenetet, ami a Laurence Olivier által játszott Marcus Licinius Crassus szenátor és rabszolgája, Antoninus (Tony Curtis) között játszódott egy fürdőben, ahol az előbbi férfi megpróbálta elcsábítani az utóbbit. Erre Crassus oly módon célozgatott, hogy kifejtette, hogy számára a csigaevés és az osztrigaevés is ugyanolyan vonzó (arra utalva, hogy biszexuális). Annak ellenére, hogy a képsor nem szerepelt az eredeti verzióban, ma már csorbítatlanul megnézhetjük: 1991-ben ugyanis a stúdió felkutatta a kivágott jelenetet, amelynek a hangsávja azonban sajnos nem került elő.

A Universal így felkérte Tony Curtist, hogy szinkronizálja saját magát; mivel azonban a képsor másik szereplője, Laurence Olivier már nem volt életben, őt Anthony Hopkins helyettesítette.

 

10 dolog, amit nem tudtál a Spartacusról

A végeredményen, amely a filmtörténelem egyik nagy klasszikusa, ugyan nem látszik, de az 1960-as történelmi eposz forgatása annak idején elég balhés volt.

Tovább

 

A színész, aki megrendezte a saját elrablását

A dicsőség ösvényei című korai Kubrick-film az I. világháborúban játszódik, és James B. Harris producer szerint az egyik közlegényt alakító Timothy Carey-vel alaposan meggyűlt a bajuk a forgatáson, olyan kezelhetetlenül viselkedett. Carey-nek nem tetszett, hogy partnere, Kirk Douglas sokkal nagyobb sztár nála, ezért bizarr módon próbálta felhívni magára a figyelmet. „Az egyik nap reggel hatkor felhívott a müncheni rendőrség (a filmet Németországban forgatták – a szerk.),

hogy Timre az autópályán találtak rá, megkötözött kézzel és lábbal, és azt állította, hogy elrabolták”

– mesélte Harris egy 2015-ös interjúban. A dologból végül nem lett nagyobb botrány, mivel a rendőrök arra jutottak, hogy biztos valami filmes tréfáról van szó, ezért egyszerűen leadták a színészt a stúdiónál.


A Ragyogás alternatív befejezése

Kubrick Stephen King-adaptációjának bemutatása előtt a stúdió úgy döntött, tart belőle egy tesztvetítést – ennek résztvevői pedig nem igazán voltak lenyűgözve a film befejezésétől, mivel nagyon zavarosnak találták. Ezek után lett a Ragyogásnak az a mára ikonikussá vált fináléja, SPOILER! hogy a Szépkilátás Hotel kerti labirintusában halálra fagyott Jack Torrence-t mutatják.

A rendező eredeti befejezése viszont azt mutatta meg, mi lett a sorsa Jack családjának, azaz a feleségének, Wendynek és a fiuknak, Dannynek.


Egy kórházi jelenetben láthattuk volna a szálloda menedzserét, ahogy azt magyarázza Mrs. Torrence-nek, hogy a rendőrség nem talált semmi rendelleneset a helyszínen, és hogy teljesen természetes, hogy mindenféle dolgokat képzelt be azok után, amin keresztülment. Miután megállapodnak abban, hogy Wendynek az lesz a legjobb, ha a férfi Los Angeles-i lakásában marad, a menedzser távozik,

és távozás közben odadobja azt a teniszlabdát Dannynek, amit korábban az egyik kísértet gurított a fiúnak a Szépkilátás Hotelben.


(via Listverse)