Kínai kémek a szélsőjobb pártokban

Krah az elmúlt öt évben az AfD Európa-parlamenti frakciójának tagja, néhány évig annak vezetője is volt és az idén a párt kongresszusán kétharmados többséggel jelölték ismét a strasbourgi testület tagságára. Annak ellenére (vagy éppen azért...), mert az Alkotmányvédelmi Hivatal megfigyelése szerint szélsőséges rasszista kijelentéseket tett, emellett egy üzleti ügyben az OLAF, az EU csalásokat vizsgáló hatósága nyomozott ellene. Krah korábban ügyvédként ugyancsak szélsőjobboldali személyek és szervezetek védelmében tűnt fel. Az ügyében tett múlt heti hatósági bejelentés csak annyit közölt, hogy a politikus ellen „lehetséges külföldről érkező kifizetések” ügyében vizsgálódnak.

Azok jöhettek akár Oroszországból. Mint például Petr Bystron, az AfD Európai választási listájának második helyezettje esetében. A Csehországból elszármazott Bystront korábban megfigyelés alatt tartották „alkotmányellenes tevékenység gyanúja” miatt, de miután beválasztották a német szövetségi parlamentbe, a nyomozást le kellett állítani. A politikus egyébként az elmúlt időszakban az orosz propaganda-tv jól fizetett „német szakértőjeként” működött, más orgánumokban is képviselte az orosz kormány álláspontját és járt (részben titokban) Beloruszban is. Az AfD más politikusai is ápolnak szívélyes kapcsolatokat Putyin rendszerével. Tino Chrupallát, a párt elnökét nagy reverenciával fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (akit egyébként magyar kollégája, Szijjártó Péter barátjaként és kitüntetőjeként ismerünk). Az orosz választásokon megfigyelőként vannak jelen az AfD megbízottai és a párt „Ifjú alternatíva” nevű utódképző szervezetét együttműködési szerződés köti az orosz kormánypárt ifjúsági alakulatához. 

Kérdés, hogyan alakul majd Krah sorsa, miután az ő helyzete Bystronénál sokkal nehezebb: európai parlamenti irodájának egyik főmunkatársát a hatóságok kémkedés gyanúja miatt letartóztatták. Krah jobbkeze, Jian G. kínai születésű német állampolgár, aki a rendszerváltás utáni években a Drezdai Egyetemen diáktársa volt Krahnek. Az ismeretségük alapján szerződtette a férfit, aki – mint gazdája emlegette – kitűnő, széleskörű kapcsolatokkal rendelkező gazdasági szakember. A 43 éves Jian G. korábban Kínával kereskedelmi vállalkozásokban volt érdekelt – egyúttal pedig a Németországban élő kínaiaknak a pekingi rendszerrel szemben álló szervezeteiben volt igen tevékeny és jól ismert. Részt vett társaival a Hszi Csin-ping kínai államfő elleni tüntetéseken, tiltakoztak Tibet kínai megszállása ellen és G., mint a „Kínai Republikánusok Pártjának” elnöke kereste fel Indiában a Peking által elűzött Dalai Lámát. 

Ugyanez az ember, a német képviselő főmunkatársaként, éveken át hozzáférést kapott az Európai Parlament és annak bizottságai irataihoz, köztük bizalmasokhoz is, így mindig tudott a kínai vonatkozású belső vitákról, tervekről. Így például legutóbb arról, hogy a Bundestag a kínai biztonsági kockázatokról kíván tárgyalni és határozatot készítenek elő, amelyben felszólítják Pekinget: haladéktalanul hagyjon fel az ujgur kisebbség üldözésével. Disszidens kínai barátai kettős szerepét nem sejthették, csak az tűnt fel nekik, hogy G. időnként hazautazott, ami az ő esetében több, mint szokatlan volt. Ő kísérte el főnökét annak kínai útjára, amelyen több várost is felkerestek és jártak a Huawei cég központjában – annál a vállalatnál, amely Washington és nem egy szövetségese szerint szorosan együttműködik a kínai hírszerzéssel. G. egyébként tevékeny volt az AfD ifjúsági szervezete körül is. Több kínai utazást szervezett a jelentkezőknek, akik ott teljes ellátást kaptak.

Krah határozottan tagadja az ellene emelt vádakat. Munkatársa, G., ügyében először hallgatott és méltatta annak érdemeit, majd, amikor ezt már nem lehetett, elbocsátotta. Láthatóan ezzel a maga részéről lezárta az ügyet és közölte: bár most nem vesz részt pártja választási kampánynyitóján, változatlanul ő az AfD listavezetője.

Az ügy távolról sem áll egyedül Nyugat-Európában. Frank Creyelman, a belga szélsőjobboldali Vlaams Belang (Flamand érdekek) egyik vezető képviselője és Ukrajna támogatásának egyik fő ellenzője volt. Sőt: amint a nyugati titkosszolgálatok feltárták: korábban 3 éven át a kínai kémszolgálat fizetett ügynöke. Joghézagok miatt eljárás nem indulhatott ellene, de pártja kizárta soraiból. Fivére, Steven Creyelman, ugyancsak e párt parlamenti képviselője. Ő lemondott tagságáról a belga Kereskedelmi Kamarának a védelmi beruházásokkal foglalkozó bizottságában és közölte, hogy a következő választáson már nem jelölteti magát. Hogy korábbi posztjából mit és mennyit profitálhatott a kínai hírszerzés, alkalmasint nyitott kérdés marad.

„A hazaárulásnak ilyen formáit a Szövetségi Köztársaságban eddig még nem tapasztaltuk”, mondotta Armin Laschet, a CDU vezető politikusa. Kijelentése a Tino Chrupalla AfD elnökkel folytatott vitában hangzott el, miután az utóbbi Krah és Bystron viselt dolgairól csak annyit mondott: „Mindketten írásban nyilatkoztak, hogy az ellenük emelt vádak alaptalanok – és amíg azokat be nem bizonyítják, fennáll az ártatlanság vélelme...”